Miért lehetnek szükségesek a tisztítókúrák?

Az emberi szervezet külső segítség nélkül, nagyon hatékonyan képes megszabadulni az anyagcsere során felszabadult salakanyagoktól, a környezetből származó toxikus anyagoktól és kemikáliáktól. De ha ezek napi bevitele és a felszabadulás sebessége meghaladja a szervezet kapacitását, akkor az anyagcsere melléktermékek és környezeti toxinok szépen lassan felhalmozódnak a szervekben és a szövetekben.Ez kezdetben semmiféle tünetet nem okoz, mert a szervezet erre is fel van készülve, mindaddig raktározza a ki nem választott anyagokat, amíg egy alkalmas időben azoktól megszabadulhat. De ha ez az alkalmas időszak nem jön el, ha minden nap jobban terheljük a szervezetünket, mint a kiválasztási képessége, akkor a szövetekben felszaporodó salakanyagok és toxinok egy idő után hatással lesznek a szervezet élettani folyamataira és tüneteket okoznak. Ekkor nagy segítségünkre lehetnek a tisztítókúrák.

A szervezet túlterhelésének a jelei

A leggyakoribb tünetek:

• fáradékonyság
• emésztőrendszeri panaszok
• alvászavarok
• megfelelő mennyiségű és minőségű pihenés ellenére jelentkező levertség

Az én kedvenceim a smoothie-k, mert könnyű elkészíteni őket, finomak, és egészségesek! Mi kell még?

A kedvenc kombinációim:

• Ananászlé + 1 csésze ananász + 1 csésze mangó + vanília joghurt + banán + 1 csésze spenót
• Almalé + 2 csésze vegyes bogyós gyümölcsök + joghurt
• Narancs banánlé + 1 csésze ananász + 1 csésze őszibarack + vanília joghurt + banán
• Narancslé + 2 csésze eper + eper joghurt + banán

A kombinációk száma végtelen!

Egészen más dolog leülni és megtapasztalni a békét, mint ezt a tapasztalatot valójában használni is az életünk megváltoztatására. Nagyon sok minden történik addig, amíg a szándék cselekedetté válik, és sokszor azon kapjuk magunkat, hogy azt mondjuk: „Nem akartam megtenni, de....” vagy „Sajnálom, nem ezt akartam mondani”. Ahhoz, hogy az életünket teljes kontroll alatt tarthassuk, nem csak tudnunk kell, hanem meg is kell értenünk, hogy milyen folyamat megy végbe, amíg a szándékunk cselekedetté válik.

Például: Egy autóüzemben különböző nyersanyagokat használnak: fémlemezeket, csapszegeket és anyacsavarokat, elektromos vezetékeket, festékeket, stb. Ezek a nyersanyagok olyanok, mint a tapasztalataink és a szándékaink. Amint áthaladnak az üzemen és különböző eljárásokon mennek keresztül, végül egy kész autó születik. De tételezzük fel, hogy az autógyártásba egy ismétlődő hiba csúszik, és ezért mindenegyes autót, ami lekerült a futószalagról, szét kell szedni és megjavítani. Ráadásul még bosszantó is, ha összegezzük a hiba miatti időveszteséget és az igen kemény munkát, hiszen egy gyárat nem azért építenek, hogy hibás autókat gyártson.

Életünk megváltoztatásához nem elegendő felületesen megváltoztatni a cselekedeteinket. Ez egy bizonyos ideig működhet, de folyamatosan szembetalálkozni a „futószalagról” hibásan lekerült cselekedetekkel, nem sok örömmel jár és igen kemény munkába kerül a helyrehozásuk. Ehelyett fontos, hogy a tapasztalataink „nyersanyagait” ellenőrizzük és jártasak legyünk a vágyaink és cselekedeteink „termék előállító folyamatában is”. Egy mérnöknek nem elég csak nagyvonalakban ismerni, hogy mi történik az üzemben. Ahhoz, hogy a hibát ki lehessen javítani, részletesen ismerni kell mindent, ami történik. Minél jobban megértjük, hogy hogyan működik a lélek, annál könnyebben meg tudunk szabadulni azoktól a cselekedetektől, amiket nem akarunk végrehajtani. A meditáció által ellenőrizhetjük a „nyersanyagokat”, hogy csak a legjobb minőségűeket használjuk fel és semmiben ne szenvedjünk hiányt.

Tehát, miből áll a „gyártási folyamat”? Az első és leghatározottabb dolog, ami a tapasztalat és a cselekedetek között van, a gondolat. A gondolatok a tudatunkból merülnek fel. A tudat nem fizikai, hanem metafizikai egység, ami valójában a lélek képessége. Tehát a tudatunk által elképzelünk, gondolkodunk és ötleteket formálunk. Ez a gondolkodási folyamat az alapja az érzelmeinknek, vágyainknak, élményeinknek. A gondolkodási képesség alapján tudjuk újraélni a tapasztalatainkat, ezáltal leszünk boldogok vagy szomorúak és általa túlléphetünk az idő és tér korlátain.

Amikor pl. arra gondolunk, hogy „Szeretnék egy csésze teát”, úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos cselekedetek automatikusan elindulnak. De vajon a gondolat az egyetlen kapocs a tapasztalat és a cselekedet között? Mit mondhatunk azzal a kifejezéssel kapcsolatban, hogy „Gondolkozz, mielőtt beszélsz!” Valamilyen gondolatunknak feltétlenül kell lennie, mielőtt kinyitjuk a szánkat, vagy semmi nem merül fel bennünk? Miről lehet itt szó? Úgy tűnik, hogy a gondolatnak két aspektusa van. Az első a gondolat önmaga, a második ennek a gondolatnak a tudatosulása és megértése. Az intellektust használjuk a gondolatok megértésére. Ez alapján tudjuk megítélni mindannak az értékét, ami a tudatunkban felmerül. Tehát a „Gondolkodj, mielőtt beszélsz” kifejezés mögött az áll, hogy felkérjük az intellektusunkat, hogy mérlegelje, van-e értelme egyáltalán beszélni azokról a gondolatokról. Néhány más funkció is kapcsolódik az intellektus működéséhez: pl. az okfejtés, a felismerés, a megkülönböztetés, az ítélő- képesség és az akaraterő gyakorlása.

Az akaraterő egy olyan képesség, amivel az intellektuson keresztül gyakorolhatjuk önmagunk ellenőrzését, különösen a tudatunkat illetően. A meditáció célja, hogy feltöltsük az intellektusunkat erővel: azaz tisztán és jó ítélőképességgel lássuk a dolgokat, határozottan valósítsuk meg a feladatot. Az intellektus működését azáltal tudjuk felismerni, hogy láthatóak-e ezek a tulajdonságok. Pl.: valaki magyaráz valamit és képtelenek vagyunk megérteni. Három- négy különböző módon próbálkozik a magyarázattal, de még mindig nem értjük. Végül ötödszörre „felcsillan a fény”, vagy „leesik a tantusz”, azaz felismerjük, hogy miről van szó. Ez a felismerés az intellektus munkája.

forrás: Brahma Kumaris World Spiritual University Magyarország, 1999: Meditáció a gyakorlatban

Sokkal több haszon származik abból a gondolatból, hogy „Én egy békés lélek vagyok”, szemben azzal, hogy „Én a test vagyok”. Miért? Az elmúlt leckében szó volt arról, milyen fontos szerepe van ennek a gondolatnak abban, hogy képesek legyünk függetlenné válni azoktól a szerepektől, amiket játszunk. Fontos tisztázni a „kívülállóság” szó jelentését. Ez nem egy tartózkodó, magányba vonulást jelent, ahol minden kommunikáció megszakad, de azt sem, hogy valaki gondatlan megfigyelőként szemléli az eseményeket maga körül. Egyszerűen csak azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy színészek vagyunk. Nagy lelkesedéssel és szeretettel játsszuk a szerepünket, de nem hagyjuk, hogy bármilyen elvárás, lelki teher vagy aggodalom hasson ránk, ami a külső körülményekből vagy más emberektől származik. Nem hagyjuk, hogy mindezek megzavarják a megértésünket és elfelejtsük, hogy kik vagyunk. „Én egy békés lélek vagyok”. Valójában sokkal gyakrabban használjuk ezt a szót a szeretet szóval együtt: azaz kívülállóként szemlélve, de mégis szeretettel. Hogyha léleknek tekintjük magunkat és megtapasztaljuk a természetes tulajdonságainkat, akkor a kívülálló- sághoz társuló érzésünk nem lesz ellenszenves tartalmú, ami nemtörődömséget jelent, hanem békét, szeretetet és boldogságot fog tükrözni.

Hogyan segíthet a lélek-tudatosság az önmagunkkal és másokkal szembeni magatartásunk javításában? Általában mindannyiunknak meg van az a szokása, hogy önmagunkat másokhoz hasonlítjuk: a másik érdemeinek, vagy érdemtelenségeinek fényében látjuk magunkat. Ez néha a reménytelenség érzését válthatja ki bennünk. Önmagunk és mások kritizálása egyformán negatív állapotba hozza a tudatot. A lélek-tudatosság tapasztalata által felismerjük a saját értékeinket és abbahagyjuk önmagunk másokhoz való hasonlítgatását. Túljutunk a kritizálgatáson és megtapasztaljuk az igazi pozitív tulajdonságainkat, az igazi természetünket. Ez nem egy felsőbbrendűségi érzéshez vezet, hanem érezzük a stabilitásunkat, az önbizalmunkat. Az önmagunkkal kapcsolatos kétségeinket a nagyon mély belső hit váltja fel.

Ha megértjük azt a gondolatot, hogy „Én egy békés lélek vagyok”, akkor azt is megértjük, hogy a többiek is azok. E tudatosság által képesek leszünk tisztán, egyenrangú félként beszélni velük, amit testvéri szemléletnek nevezünk. A hétköznapi életben a cselekedetek ezzel gyakran teljesen ellentétesek, pl., amikor valaki dühös lesz ránk és megfenyeget, a hangunk viszonzásként hirtelen élessé válik. Ebből aztán könnyen parázs vita kerekedik. Ez a testitudatosság visszatükröződése. Ahelyett, hogy egy békés léleknek látnánk őket, akik a szerepüket játsszák, a szerepet látjuk és azt az igazi természetüknek hisszük. Azonban amikor léleknek tekintjük őket, az indulataikra másképp fogunk reagálni. A haragot látva tudjuk, hogy ez egy átmeneti reakció, nem az igazi belső énjükből fakad. Ahelyett, hogy mérgesen vagy védekezve reagálnánk, valójában kívülállóként viselkedünk, sőt inkább adni igyekszünk. Megpróbálunk természetesen olyan pozícióba helyezkedni, hogy képesek legyünk segíteni rajtuk. Felismerjük, hogy a haragjuk oka az, hogy valami miatt zavarttá váltak. Ez a pozitív hozzáállás egyfajta védelemként is szolgál számunkra, mivel nem kerülünk a támadás hatása alá. Sőt, a stabilitásunk és nyugodt reakciónk abban is segíteni fog, hogy feloldjuk a helyzet feszültségét. A lélek-tudatosságunkkal egy más módon is segíthetünk, de természetesen, amink nincs, azt nem adhatjuk oda senkinek. Ha barátaink rossz hangulatban hozzánk jönnek, gyakran a legtöbb, amit adhatunk, az együttérzés. Ez a fajta megnyugtatás azonban nem feltétlenül jelent segítséget. Az embereknek, ha bajban vannak, erőre és emberszeretetre van szükségük. A helyzet, amibe gyengeségük miatt kerültek, zűrzavart okozott a tudatukban, ezért nem tudják a dolgokat tisztán látni. Ha a reakcióink és a tanácsaink nem kizárólag az együttérzésen alapulnak, hanem békességgel, erővel teliek és nagyon is gyakorlatiak, akkor azok nem csak vigaszt nyújtanak, de ez a pozitív hozzáállás segíteni fogja őket a problémáik megoldásában is. Ehhez egy erős és rendezett tudatra van szükség. A lélek-tudatosság alkalmassá tesz bennünket arra, hogy mások társaságában természetesen viselkedjünk. Ez másoknak is segít a feloldódásban, amint megérzik, hogy semmilyen elvárásunk nincs feléjük. A lélek-tudatossággal az a célunk, hogy másokban csak a jó tulajdonságokat lássuk, és nem csak a látható erényeket, de a rejtett különlegességeiket is. Természetes módon kifejlődik egy mély szeretet és tisztelet mindenki iránt és ezekkel párhuzamosan egyfajta szellemi közelségbe kerülünk embertársainkkal. Megszületik annak a felismerése, hogy mi mindannyian egy világot, egy otthont osztunk meg és egy földi családnak vagyunk a tagjai.

forrás: Brahma Kumaris World Spiritual University Magyarország, 1999: Meditáció a gyakorlatban

Az ébredező ember nem ragaszkodik túlságosan semmihez, mert tudja, hogy az élet örökös átváltozás, sodró folyam, amelyet megállítani nem lehet.

Pénzzel nem lehet megvenni és a nyomortól nem fél, mert tudja, hogy minden elmúlik. A szó szoros értelmében minden - az elmúlás is - elmúlik!

Társadalmát is ezzel a szemmel látja s ítéli meg, s nem engedi magát az „ez van és nincs más!” parancsával megfenyegetni. Miközben ebben a világban él, s megfizeti azt, ami a „Császáré” - nem feledkezik el arról sem, ami az „Istené”.

Nem fél az általános közgondolkodástól eltérően érezni és vélekedni, még akkor sem, ha egyedül marad.

Mert tudja, hogy nincs egyedül. Csak a „részegek” élnek egyedül, saját rögeszméik páncéljaiba zárva, az ébereknek - ahogy Hérakleitosz mondja - „egyetlen közös világuk van”.

Lehet, hogy az ilyen ember egyetlen „valláshoz” sem tartozik, s élményéhez nem keres semmiféle teológiát vagy istenképet.

Szerény színvonalon lehet egyszerűen „bohém”, akit semmiféle közösségi szokásrendszer nem tud befogni.

Azokban az ihletett pillanatokban, amikor egy költő a szó igazi értelmében valóban költő, így érez és így is viselkedik.

Goethe valami olyasmit mond, hogy amíg a közönséges embert a hétköznapok rögeszmerendszere minden agysejtjében és érzésében átitatja, és ebbe a mulandó álvalóságba beletapasztja, addig a „költő az élet álmát, mint ébren lévő éli” - ez adja számára a tisztánlátást és az alkotás örömét.

Más kérdés, hogy amikor ez az ihlet elmúlik, a költő is visszaalszik az „Egyszer élek!” szorongató álmába, ahogy azt maga Goethe is tette: hozzá fogható rideg és önző karrierista alig akadt a művészet történetében. Amit belül megélt és gyönyörűen ki is mondott, ahhoz képtelen volt életét hozzáigazítani, sőt, talán nem is akarta.

Haláláig minden szinten jól akart lakni, s hogy ez a konfliktus mivel járt, azt a saját lényéből formált hősével, Fausttal mondatja ki, aki egész életében mindössze egyetlen pillanatig volt boldog!

Ebből következik a leglényegesebb dolog. Az ébredő ember nemcsak korával és társadalmával, de saját egójával sem azonosul. Rálát magára, felismeri trükkjeit, hazugságait, önző késztetéseit, mohóságát, félelmét, hogy a pillanatnyi érdekeiért bármikor képes feláldozni a legnagyobb boldogságot is.

Az ébredő emberben, ha hunyorogva is, de kinyílik egy magasabb és tisztábban látó tekintet: halhatatlan Önvalójának pillantása, mely az önmagával való abszolút azonosság-tudatot megtöri. Eddig is átélte már azt, hogy nem olyan, mint amilyen lenni szeretne, hogy belül nem olyan, mint kívül, hogy valami örökösen hiányzik és nem megy, s amikor a tükörben megpillantja magát, mindig átsuhan rajta a csalódás: „Ez én lennék?!... Lehetetlenség!” Ki az, aki azonosnak véli önmagát saját hús-vér arcával? Senki. Meg lehet szokni, de nem teljesen.

Igazi arcát csak akkor mutatja az ember, ha önfeledtté válik. Ha dühében kiborul, ha végső kétségbeesésében felzokog, ha fájdalmában felüvölt; vagy valami ellenállhatatlan kényszernek engedelmeskedve, hangosan röhögni kezd. Mindig akkor, ha túlcsordul a pohár - ha az ego hatalma megtörik.

De addig életünk két síkon zajlik: van egy külső műsorunk, s közben szüntelenül működik egy benső vetítés. Egy másik film, amit újabban úgy neveznek, hogy „lelki élet”. Az ego érvényesü- lési vágyát annyira zavarja ez a benső film, hogy nem is óhajtja nézni. Háttal áll neki, letagadja, s elhiteti magával, hogy nincsen is. A káprázatnak és a hamis tudatnak rendkívül bonyolult szövevé- nye alakul így ki, mely egész életünket meghatározza. Nemcsak, hogy nem azt gondoljuk, amit valóban gondolunk, de nem is azt érezzük, amit valóban érzünk: számtalanszor előfordul, hogy egy nagyhatalmú, tekintélyes emberről azt hisszük, hogy tiszteljük, holott mélységesen megvetjük; hogy valakit „szeretünk”, holott lelkünk mélyén ellenségesnek tartjuk, s néha még félünk is tőle... hogy hiszünk egy társadalmilag elfogadott vallásban, vagy „istenben”, holott nem hiszünk.

Az emberiség ősi tapasztalata, hogy két énünk van. Az egyik, amelyiket bensőnkben megélünk. A másik, amelyik a testünkkel azonosult, s javarészt a hétköznapi tapasztalatainkból állt össze: ehhez az élethez és ehhez a hús-vér szervezethez kötött. Az érdekes az, hogy mindkettőnek van neve! Annak a csodálatos lénynek, aki valaha közöttünk is járt, két neve volt. Az egyik: Jézus, az ácsnak és Máriának a fia. Vagy, ahogy a zsidó tradíció mondja: az Emberfia. A másik: Krisztus - az Isten fia. Néha e kettő nem értett egyet egymással, s ilyenkor dönteni kellett, melyiknek van igaza. Az Evangélium szerint mindig Krisztus döntött, s Jézus azt tette, amit Ő akart. Vagyis alázattal szolgálta szellemi Önvalóját - ami minden ego dolga lenne.

Müller Péter: Boldogság

Ahogy a következőkben olvashatjuk is, számtalan “ellenségünk” van a mindennapok során. Az alkohol, a cigaretta, a különféle antibiotikumok túlzott szedése mind-mind gátolnak az egészséges életmód elérésében. Nem azt mondom, hogy betegség esetén soha ne szedjünk gyógyszert. Viszont tanuljunk meg mérlegelni, és ne szedjünk be a legkisebb problémára is antibiotikumot. Néha egy pohár bor sem árt meg, a túlzott fogyasztás azonban megbosszulja magát. Az egészséges életmód hívei a következő mérgeket jó messzire kerülik:

Egészséges életmód - Szeszes italok kerülésével

A szeszes italokban lévő alkohol közismert kóros hatását úgy gondolom, nem szükséges magyarázni. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy a külső beviteltől függetlenül másképpen is keletkezhet szerezetünkben alkohol: belülről - hibás ételkombinációk következtében! A szeszes italokban lévő alkohol elkerülhető, ha nem isszuk meg. Természetesen a bennünk keletkező is kivédhető, ha megfelelően táplálkozunk, azaz ha elkerüljük a helytelen ételkombinációkat.

Cigaretta az egészséges életmód ellensége

Kultúránk nagy szégyene, közintézményeink, kultúrházaink „ékessége” a mindenütt jelenlévő hamutartók tömege. Természetesen a vele együtt járó szennyezett levegő is.

Nem példamutató az sem, hogy a gyógyító intézményekben éppen a „DOHÁNYOZNI TILOS” feliratú táblák alatt szívják némely orvosok, ápolók - a betegek rovására is - cigarettájukat. Az ember szabadságjogainak éppen ez képezi a megsértését. Tizenhatféle módon mérgezi - és nem csak - a dohányos szervezetét. A dohányzás és a passzív dohányzás egyaránt ártalmas. Fájdalmas, és az egész társadalom számá­ra végzetes következményekkel jár, hogy a fiatal nők körében elharapózott a dohányzás. Az emberiség jövője függ a leendő anyák egészségétől, szervezetük tisztaságától. Hihetetlen mennyiségben mutatható ki már fiatal szervezetekben is a NIKOTIN. Sajnos, a „modern ember” itt is nagyvonalú kézlegyintéssel intézi el a dolgot...

Antibiotikumok nélkül egészségesen

Immunrendszerünk ellen elkövetett merényleteink egyik legveszedelmesebbike a túl gyakran, sokszor esztelenül alkalmazott antibiotikumok és „vegyi bunkók” hada. A másik hiba, hogy sok esetben túlságosan korán hagyjuk abba az antibiotikus kezelést, mert a beteg már tünetmentes. Szeretném, ha megértenék, milyen végzetes lehet, ha a tünetmentességet a visszanyert egészséggel tévesztük össze. Nem a gyengeség jele, ha valaki évente egyszer-kétszer influenzáját ágyban fekszi ki, és szervezetének megadja azt a lehetőséget, hogy bizonyítsa alkalmasságát a védekezésre. Nem utolsósorban a zabolátlan antibiotikum-fogyasztás kényszerít rá, hogy megkérdezzem: vajon nem lenne-e legfőbb ideje, hogy alapvetően megváltoztassuk az egészséghez való viszonyunkat?

Mesterséges ízfokozók

Szinte elképesztő, mennyi vegyi anyagot etetnek meg az emberekkel az ipari termékek különböző adalékanyagaiként. Sajnos ma már szinte mindent festenek, ízesítenek, hogy az egyébként elfogadhatatlan „termékeket” eladhatóvá varázsolják. Igaz, hogy rá van írva: „megengedett” mértékben tartalmazzák csak ezeket a szereket. De ki engedte meg, ki jogosított fel bárkit is arra, hogy ártson embertársainak?

A sok ételfestékből például egy átlag angol állampolgár évente körülbelül 18 kg-ot fogyaszt el. Csak az a kérdés, mennyi marad meg benne, mennyi ül rá az idegrendszerére, mikor válik a szklerózisa érzékelhetővé, kimutathatóvá? Még sokáig lehetne folytatni a sort, de a rendelkezésre álló hely behatárol. Kívánok a kedves olvasóknak a leírtak befogadásához kellő nyitottságot és megfelelő bölcsességet!

Balog Béla: A természetes életmód kalendáriuma

Ha egészségesen szeretnénk élni, jobb, ha minél tisztábban táplálkozunk. Mit is jelent ez? Lehetőle együnk minél több élő, azaz nyers zöldséget, gyümölcsöt. Ha lehet, csökkentsük a hús bevitelt. Ahogy már az előző egészséges életmód cikkekből kiderült, a fehér mérgek (fehér liszt, cukor, só, stb) nagyon károsak a szervezetre. Ha az egészséges életmód híveit kérdezzük, kiderül, hogy a sok fűszer használata is kerülendő.

Lássuk a következő listát:

Egészséges életmód - Ecet nélkül

Az ecet is erjedés alapján keletkezett alkoholszármazék, nagyon veszélyes, antibiotikus hatású ízesítőszer. Az ecet nemcsak emészthetetlen, de nehezen emészthetővé teszi a vele ízesített ételeket is. Emésztőrendszerünkben egyrészt tönkreteszi azokat a finom enzimeket, amelyek szükségesek az elfogyasztott élelmiszerek lebontásához, másrészt megakadályozza a megfelelő erősségű savképződést, ezáltal az emésztés még nehezebbé válik.

Ugyanakkor talán az ecetről a legkönnyebb lemondani, hiszen még senki sem lett szenvedélyes ecetivó.

Egészséges életmód - Kávé és kólafélék ártalmai

Most pedig ejtsünk néhány szót az oly ártatlan megjelenésű csésze kávéról, pohár kóláról! Sajnos, ami nagyon ízlik, abban csaknem mindig akad valami alattomos kártevő. A ká­véban, a kólában a KOFFEIN.

Hogy a kávénak látszólag olyan csodálatos „hajtóereje” van, annak a hatásos izgatószer, a koffein az oka. Ez a szervezetnek bizonyos időre új lendületet ad, de ezt később elkerülhetetlenül fáradtság követi. Drasztikusan tágítja az ereket, hatására megpattanhatnak a hajszálerek. A koffein továbbá elsavasítja a szervezetet, ezáltal akadályozza a mérgező anyagok kiürülését a szervezetből.

Aki mégsem szeretne végleg lemondani a kávéról, az cikó­riából vagy malátából koffeinmenetes gabonakávét főzhet.

Egészséges életmód - Kakaó és csokoládé ártalmai

Édes csábítás, kellemetlen következményekkel. A kakaóban és a csokoládéban levő teobromin különösen veszélyes kábító­ szer a fejlődő szervezetek számára. Az allergiát, asztmát okozó mérgek listáján - a tejet és a fehér lisztet követve - a harmadik helyen áll! Az allergia ugyanis egyfajta drogmérgezés.

Egy évszázada terjedt el, néhány évtizede szinte a „legfontosabb gyermektápláléknak” tekintik. Drogot etetünk gyermekeinkkel tápláló anyagok helyett.

Az orvosok egyéb kockázati faktorokat is felfedeztek: egyrészt a magas cukortartalom tönkreteszi a szervezetben a vitaminokat és az ásványi sókat; másrészt problémákat okozhat az emésztésben és az arcbőrön.

Csokoládé helyett adhatunk és fogyaszthatunk édes gyümölcsöt, mazsolát vagy datolyát; kakaó helyett pedig készülhet a reggeli ital karobporból, azaz őrölt szentjánoskenyérmagból.

Fekete teák

Ez az alattomos hatású méreg a fekete teákban fordul elő. „Áldásos” hatása megegyezik a koffeinéval. Gondoljuk meg, amikor gyermekeinknek már csecsemő­ korban adjuk ezt a kemény drogot, vajon nem mi okozzuk-e a későbbi ideggyengeséget, mirigyeinek hibás fejlődésében nem mi vagyunk-e a vétkesek? A még kialakulatlan, gyenge szervezetre “gyilkos”” a hatása.

A fekete (angol, orosz, kínai, ceyloni stb.) teák helyett érdemes frissen sajtolt, egészséges - édesítetlen - gyümölcsleveket, gyógyteákat fogyasztani.

A következő bejegyzés az előző post folytatása. Ahogy már írtam is, Balog Béla egy teljesen holisztikus szemlélettel közelíti meg az egészséges életmód témakörét. Ennek része  a cukor, só és egyéb “fehér mérgek” elhagyása. Minél jobban haladunk ezzel, annál könnyebb lesz áttérni az egészséges életmódra.

Lássuk a következőket:

Fehér liszt

A gabonamag minden értékes alkotórésze a korpában és a csírában van. A belső rész - liszt-test amelyből a fehér lisztet nyerik, úgyszólván csak keményítőt tartalmaz. Ebből csirizt lehet készíteni, de mi táplálékként fogyasztjuk; raboljuk és becsapjuk a szervezetet. A fehér lisztet többnyire még fehérítik. Ha még meg is sütik - ami nem kevés sót igényel, és a magas hő az egészség szempontjából értékes részek utolsó nyomait is megsemmisíti akkor az így létrehozott terméket fehér kenyérnek hívják. Aki rendszeresen ilyen kenyeret vagy pékárut fogyaszt, az rögtön az orvosi költségeket is hozzászámíthatja a vételárhoz... Valóban drága a kenyér, drága élvezet!

Tej, tejtermékek

A reklámszöveg szerint: „A tej élet, erő, egészség!” De a mondat nincs befejezve. A tehéntej a borjú tápláléka, eddig ez kimaradt a tudatunkból.

A csecsemő kiegyenlített tápláléka az anya tej. Elődeink gyermekei az anyatej után a természetes gyümölcs-, zöldség- és gabonaétkezésre tértek át. A mai korban lett divat a tehéntej ily nagymértékű fogyasztása, még felnőtt korban is. Találunk-e erre példát a természetben az emberen kívül?

Az állatok tejének kódja: „Gyorsan nőj, erősödj!” Az állatok kicsinyei - mint ahogy az köztudott - nagyon rövid idő alatt hihetetlenül megerősödnek. A születés után néhány órával felállnak. Az emberi csecsemőnek erre több mint egy esztendőre van szüksége. Mi ennek az oka? A csecsemőnek ebben a korban az agya fejlődik, szemben az állatokkal, ahol a mozgásszervek, az izomzat és a csontok fejlődése játssza a főszerepet. Egészen más összetételű tápanyagokra van szükségük. Ha gyermekeinknek adjuk a tehéntejet (holott azt sokan nem is szeretik, ezért kakaó vagy kávé formájában csalogatjuk őket), későbbi kövérségüket és emésztőszervi problémáikat alapozzuk meg. Szervezetünk nem tudja rendesen feldolgozni a természetünktől eltérő termékeket, s ennek meg is vannak a hátulütői:

• számos allergia kialakulása - többek között - a tej, tejtermékek fogyasztásának is köszönhető;
• a gyakori mandulagyulladásnak is oka a tejfogyasztás;
• a legújabb kutatások szerint az idősebb nőknél elő­ forduló csontritkulás is a fokozott tejfogyasztásra vezethető vissza.

Külön kell még szólni korunk nagy divatjáról, a sajtfogyasztásról. Zsíros, tapadós volta miatt a sajtfélék rendkívül nehezen emészthetők, ráadásul a női típusú rákbetegségek kialakulásának elősegítői!

Alumínium - a fehér arany

Homeopátiás orvosok körülbelül 200 éve hívták fel a figyelmet az alumínium veszélyeire. Sámuel Hahnemann, a modern homeopátia megteremtője számolt be elsőként az alumí­nium nemkívánatos hatásairól. Az évszázad elején, amikor ez a divatos árucikk sok ember számára elérhetővé vált, figyelmeztette a vásárlókat e könnyű fémfajta ártalmaira. Az alumínium divatával egyenesen a konyhába tört be, az élelmiszer-feldolgozó iparágakban, a vendéglátóiparban fejti ki „áldásos” hatását.

Az alumínium jelentős elváltozásokat okozhat az emberi szervezetben, s manapság sajnos egyre inkább ki vagyunk té­ve ennek a veszélynek. A legfontosabb, hogy konyhánkból mielőbb selejtezzünk ki minden alumíniumból készült edényt, evőeszközt, kávéfőzőt, kávékiöntőt, szódás szifont, tálcát, de még az alufóliát is!

Balog Béla: A természetes életmód kalendáriuma

A következőkben az egészséges életmód témában szeretnék néhány gondolatot hozni Balog Bélától. az író az egészséges életmód kutatója, aki ehhez a hús nélküli, minden pillérre kiterjedő holisztikus életmódot követi. Az alábbiakban a különféle “napi mérgeinkről” olvashatunk. Ezeket kellene elhagynunk, vagy legalább mérsékelnünk ahhoz, hogy az egészséges életmód útjára léphessünk.

Mindennapi mérgeink

Igen, nagy az édesanyák, a háziasszonyok felelőssége... Az egészség ugyanis az ő „birodalmukban”, a konyhában kezdődik!

Az emberi munka és energia nagy része - szellemi és fizikai téren egyaránt - arra fordítódik, hogy a természetes táplálkozást mesterségessel helyettesítse. Mindezt úgy éri el, hogy a természet kitűnő, céljuknak tökéletesen megfelelő ajándékait éltető és fejlesztő erejüktől megfosztja, hogy ezzel „élvezetessé” tegye őket.

Emellett igen nagy mértékben olyan anyagokat is felhasznál, amelyek az ember táplálkozására nem alkalmasak, károsak és vészhozók, ám a mesterséges kezelés és ízesítés „élvezetessé” teszi azokat. Azt, hogy a mesterséges kezelés és ízesítés mit tud az étkezésre szánt anyagokból csinálni, mindenki tudja. De hogy ezek hatása mily elementáris csapást jelent az emberiségnek, arról már kevesebbet hallani. A teljesség igénye nélkül mindnyájunk okulása reményében -, ezúton ismertetek néhányat a tányérainkra kerülő mérgekből.

Egészséges életmód - hagyd el a fehér mérgeket

Cukor, az édes méreg

Minden olyan táplálékban, amit emberi kéz nem érintett - nem tett tönkre -, az alkotórészek harmonikus viszonyban vannak egymással. A fehér cukor előállításakor ezt a termé­szeti törvényt különösen drasztikus módon sértik meg. Azt a 20-30 elemet, amelyet a cukorrépa és a cukornád tartalmaz, kivonják belőle. A gyártás után már a cukor csak (kémiai) szénből áll. Teljesen halott anyag, az életnek a legkisebb csí­ rája sem fedezhető fel benne. Modern életünkbe óriási, elviselhetetlen mértékben betört drogféleség. Emésztéséhez nagy mennyiségű B-vitaminra, valamint kalciumra van szükség, és még így sem sikerül teljesen: jelentős része megeijed, alkohol képződik belőle. Soha ne szoktassuk rá gyermekeinket! Adjunk nekik inkább édes gyümölcsöket, sárgarépát, és nem is lesz rá igényük.

Konyhasó

A konyhasó szervetlen, tehát nem növényi vagy állati eredetű. Nem tartalmaz semmiféle enzimet. Emésztheteően, feldolgozhatatlan anyag. Egyike a legmérgezőbb drogoknak. A nyers kosztban minden organikus tápsó közvetlenül rendelkezésünkre áll, méghozzá szerves formában! A történelemből tudjuk, hogy a népek „elfajulása” mindig akkor következik be, amikor megismerkednek a sóval, az alkohollal és egyéb, roncsoló mérgekkel.

forrás: Balog Béla: A természetes életmód kalendáriuma

A mozgásfejlesztés része a labdákkal végzett játékos tanulás. A gyerekek eldobják, elrúgják a labdát, céloznak vele. A feladok végrehajtásával a gyermekek feladattartást, és monotóniatűrést is tanulnak, aminek az iskolában majd nagy hasznát veszik. Emiatt szerezzünk be labdát otthonra, ennek tagadhatatlan a mozgásfejlesztés képessége.

Labdaiskola

Játszhatja: 3 éves kortól 2—25 gyermek

Babzsákkal kezdjük el a labdagyakorlatokat. és ha már jól megy a dobáselkapás, akkor térjünk át labdára. A gyermekek álljanak körbe vagy félkörbe, középen pedig egy jól dobó gyermek vagy felnőtt helyezkedjék el. A babzsákot dobjuk sorba minden egyes játszónak, akik visszadobják a középsőnek. Elkapáshoz kosárszerűen nyitva tartott kezét készíti elő mindenki, ebbe kell a dobónak beletalálnia. (A kis gyermek nem tud még a labda után nyúlni, csak azt fogja meg, ami a kezébe hullik. A labdareflex később alakul ki gyakorlás révén.) Alsó dobással a legjobb elröpíteni a babzsákot. Így jobban lehet célozni is és könnyebb elröpíteni is. Előbb becsüljük meg a távolságot a kezünk és a célpont között, Így a szükséges lendületet és erőt latolgathatjuk magunkban. Ezután dobjuk csak el a babzsákot. Ha már ez az egyszerű labdázás ól megy, akkor babzsák helyett áttérhetünk labdára is. Ezután mindenféle változtatással labdázhatunk, hogy érdekes legyen a játék:

Ø      a dobótávolságot kisebbíthetjük, növelhetjük,

Ø       lehet egy kézzel dobni, kettővel elkapni,

Ø       tapsolunk, mielőtt a labdát elkapjuk,

Ø       középen nem áll senki, egymásnak dobálnak a gyermekek,

Ø      földre pattintva ugrik a labda a játszótárshoz stb.

Labdagurító

Játszhatja3 éves kortól 6—40 gyermek

Két párhuzamos vonal mentén a gyermekek egymással szemben felállnak, nagyjából két egyenlő csoportban.

Egyikük valakinek a nevét szólítja, és közben feléje gurítja a labdát. A megszólított igyekszik elfogni az oda guruló labdát. Most Ő szólít valakit, és lendíti át a túloldalra a labdát, mely így gurul ide-oda a két sor között.

A két sor távolságát fokozatosan növelhetjük aszerint, hogy milyen ügyesek a gyermekek. A vonalon belépni nem szabad, aki ezt elvéti, gurítson újból.

Kinél van a labda?

Játszhatja:3 éves kortól 6—25 gyermek

A gyermekek szétszórtan állnak fel. Egyikük a többi elé megy a labdával, és azt a saját feje fölött hátrafelé dobja, de megfordulnia nem szabad. A többiek futva igyekeznek megszerezni a labdát. Akinek ez sikerül, az a háta mögé rejti. Ugyanígy teszi hátra a többi is a kezét, majd megkérdik: „Kinél van a labda?” A dobó megfordul, és igyekszik kitalálni, hogy ki az elrejtő. Ha kitalálta, szerepet cserélnek, ha nem, ő marad továbbra is a dobó.

Mozgásfejlesztés témakörben bővebben itt olvashatsz.

forrás: fejlesztőklapja