Q10  és a rák

A Q10 számtalan jótékony hatásáról sokat hallhattunk és nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a rák megelőzésében is nagy szerepe van. De azt tudjuk pontosan, hogy mi is a rák, és hogy hogyan alakul ki?

A rák azért különleges a genetikai betegségek között, mert akár egyetlen testi sejtben bekövetkező mutáció is okozhatja, mivel a mutáns DNS-t tartalmazó sejt elszaporodhat és áttéteket képezhet a testben. Egyéb szomatikus mutációk nem okoznak betegséget, hiszen néhány sejt elvesztése nem jelent problémát a sok trillió sejtet tartalmazó szervezet számára. A „rák” kifejezés nem egyezik meg a „tumor”-al, az utóbbi tágabb fogalom. Egy tumor ugyanis lehet jóindulatú, pre-malignus (rák előtti; ha nem kezelik, rákhoz vezethet) és rosszindulatú (malignus; ez a rák). Több mint száz ráktípust ismerünk. A rákok körülbelül 85%-a ektoderma eredetű epitél sejtekben keletkezik, ezek a karcinómák (például adenokarcinóma, a mirigyekből kialakuló rák). A mezoderma sejtekből (például csont, izom) keletkezett rákot szarkómának (például oszteoszarkóma – a csont rákja) nevezzük. Ezek az úgynevezett szolid (tömör) tumorok, szemben a leukémiával, ami a fehérvérsejtek rákja, s nem képez lokális gócpontokat. A limfóma, a limfociták rákja, azonban szolid tumorokat képez a testben. A hagyományos terápiák (sebészet, kemoterápia és radioterápia) alkalmazása az esetek nagy részében hatástalan. Emiatt az utóbbi években a figyelem az alternatív megoldások felé fordult. Áttörésről azonban a rák gyógyításában még egyáltalán nem beszélhetünk, bár, bizonyos ráktípusokat ma már hatékonyan tudunk gyógyítani (például gyermekkori leukémia, bőrrák, emlőrák). Nem ez a helyzet a diagnosztikában, az utóbbi években ezen a területen egy óriási ütemű forradalom zajlik. A különböző nem-invazív (nem-beavatkozó) módszerekkel (MRI, CT, PET/CT) a betegség korai észlelése vált lehetővé. A különféle molekuláris biológiai technikák (PCR, DNS chipek, NGS: új-generációs szekvenálás) pedig a tumorok azonosításában játszanak alapvetően fontos szerepet. A rák genetikai okainak megértésében is óriási lépéseket tett a tudomány az utóbbi években. A mutációk két fő gén típust érintenek. Az egyik a tumorszupresszor gének, melyek termékei a sejtosztódás normális menetét szabályozzák. A tumorszupresszor génekben való mutációk a kontroll megszűnését okozhatják. A másik rákgén típust a proto-onkogének gének képviselik. Ezen gének fehérjetermékei a sejtosztódásra stimuláló hatással vannak. A proto-onkogének mutációk hatására onkogénekké alakulhatnak át, melyek, a mutáció típusától függően, folyamatosan aktív állapotban maradnak, vagy a normálisnál nagyobb mennyiségben termelődnek. Mára az a meggyőződés alakult ki, hogy a tudomány megtalálta a végső választ a rákképződés okára, amely szerint a rák nem más, mint a rákkal kapcsolatos génekben való mutációk felhalmozódása. Az utóbbi néhány évben azonban új fejlemények láttak napvilágot, melyek más megvilágításba helyezik a rákképződés kialakulásának folyamatát (lásd „Új elméletek” című fejezet). A modern molekuláris genetikai kutatások fő törekvése a betegségekre (például rák) való hajlam kimutatása a betegség megjelenése előtt, mely lehetőséget ad a prevenciós (megelőzésen alapuló) eljárások kidolgozására (gyógyszeres kezelés, gyakori vizsgálatok, életmódváltás, stb.)

Tumorképződés: Intelligens tumorok- A tumor képződése egy több lépésben végbemenő folyamat. A testet felépítő körülbelül száztrillió sejtnek kooperálnia kell egymással, hogy a testet átlagosan nyolcvan évig egészségben tartsák. Hogyan lehetséges az, hogy ha ilyen sok sejtünk van, s ezek mindegyike képes rákosan elfajulni, az emberi populáció nagyobbik felében mégsem fejlődik ki ez a betegség. A magyarázat erre az, hogy egy sejtnek számos rendkívüli képességre kell szert tennie ahhoz, hogy malignussá váljon. A rákká váláshoz legalább hét különböző genetikai szabályozó rendszerben kell, hogy zavar keltődjön. A tumorsejteknek számos problémát kell megoldalniuk (genetikai módszerekkel) lépésről lépésre azért, hogy elszaporodjanak, majd elterjedjenek a testben. Beragadt a gázpedál: A tumorsejtek osztódnak olyan körülmények között is, amikor a normális sejtek nem teszik ezt. Egy normális sejtnek külső serkentő szignálra van szüksége az osztódáshoz, a tumorsejtek megvannak enélkül is. Szemléletesen olyan a helyzet, mintha beragadt volna a gázpedál. Nincs fék: Egy tumorsejtnek figyelmen kívül kell hagynia az „állj le az osztódással” parancsokat, melyet a sejt saját apparátusa vagy a szomszédos sejtek küldenek probléma esetén. Egy ilyen aberrációt úgy lehet szemlélteni, mintha elromlott volna a fék egy autóban. Ne öld meg magad! A tumorsejtek képződésük és terjedésük folyamán is stresszes körülmények között léteznek (például kevés az oxigén és a táplálék, DNS törések, kromoszómaszám változás, stb.), melyek normálisan apoptózishoz vezetnek. Ugyancsak apoptózishoz kellene, hogy vezessen a szomszédos sejtek által küldött haláljelek, illetve a túlélési jelek hiánya. A tumornak tehát ki kell iktatnia az önmegsemmisítő mechanizmusát. A vérerek vonzása: A borsószemnél nagyobb méretű tumorok oxigén és táplálékhiánytól szenvednek, hiszen ezek az anyagok a belső sejtekhez már nem jutnak el diffúzióval. Ezért a tumoroknak meg kell győzniük a környékbeli vérereket, hogy hálózzák be őket. Halhatatlanság: A testi sejtek normálisan a testben és sejtkultúrában is meghatározott számú (50-70) osztódáson mennek keresztül, aztán leállnak. A sejtek szaporodásának egyik korlátja a telomer rövidülés. A tumoroknak aktiválniuk kell a telomeráz enzimüket, hogy ezt a korlátot kiiktassák. Invázió: A tumoroknak a testben való elterjedéséhez számos problémát meg kell oldaniuk: ki kell szabadulniuk az extracelluláris mátrix fogságából, enzimekkel fel kell oldaniuk a vérerek falát, s sikeresen meg kell telepedniük egy új helyen. A rák okozta megbetegedések 90%-át a metasztázis okozza. Az immunrendszer figyelmének elkerülése: A kontroll nélkül szaporodó sejteket az immunrendszer gyorsan eltávolítja. Egy sikeres tumorsejtnek ezért vagy blokkolnia kell ezeket a mechanizmusokat, vagy el kell tüntetni az árulkodó jeleket.

A rák molekuláris biológiája

A Q10 hatása

Kevesen tudják, de a Q10 az Egyesült Államokban a harmadik legkelendőbb étrend-kiegészítő az omega-3 és a multivitaminok után. Nem véletlen, hiszen a Q10 számtalan emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása ismert. Ilyen a migrénes fájdalmak esetén kifejtett hatása, de a Q10 pozitív hatással van a rák, a vérnyomás és a fogbetegségek gyógyítása esetében is.

A memóriafejlesztés gyermekkori hatása

A memóriafejlesztés az egészséges, normális ütemben fejlődő gyermekek esetében is nagyon fontos, ha viszont egy apróság esetleg figyelem vagy tanulási zavarral küzd, kiemelkedő jelentőséggel bírnak számára a fejlesztő feladatok.

Minden gyermek egyedi, megismételhetetlen és különleges. Képességeik egyedi módon és eltérő ütemben fejlődnek. Vannak olyanok, akik minden lépcsőfokot problémamentesen vesznek, vannak, akik egyet-kettőt átugranak, és olyanok is, akik láthatóan szenvednek. Sajnos a szülőknek sokszor fel sem tűnik, hogy valamiben lemarad a gyermekük, hiszen manapság egyre kevesebb idő jut a beszélgetésre, a közös kirándulásokra, játékokra, az esti mesére. Ezért a családban sokszor észre sem veszik, ha a gyermek túl keveset beszél, nem szeret a szabadban játszani, ügyetlenül mászik, ugrál, vagy meg sem tudja fogni a ceruzát, hogy rajzoljon, színezzen.

A gyerekek az első éveikben a legfogékonyabbak minden téren. Ám ekkor még semmilyen elvárásokat nem támasztanak velük szemben. Ha egy óvodás valamiben más, mint a többi gyermek, nyugodt szívvel rámondják, hogy majd kinövi, hiszen még olyan kicsi. Az odafigyelés és a hasznosan eltöltött közös idő helyett sokkal egyszerűbb a gyermeket beültetni a tévé elé, vagy valamilyen divatos játékkal lekötni a figyelmét. Mindebből azonban nagyon keveset lehet tanulni, a gyermek részképességei kevésbé fejlődnek, tapasztalatai nem gyarapodnak, a szülők pedig egyre kevésbé ismerik a saját gyermekük képességeit. Hat-hétéves korban azonban drámai változásokkal kell szembenéznie minden gyermeknek és szülőnek. Az iskolai tanulás csak akkor lehet eredményes, ha a gyermek megváltozott gondolkodásmódja mellett képességei, tapasztalatai és a környezet feltételei is optimálisak. A tudást ekkor már osztályzatokban és dicséretben mérik, és a lehető legfontosabbá válik az, hogy a tanulónak milyenek a részképességei. Hiszen az olvasás, írás és számolás megtanulása a megfelelő részképességek megléte és fejlettségi szintje nélkül kudarcra van ítélve.

A tanulásban elszenvedett kudarc pedig minden gyermek életére rányomja bélyegét. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a gyermekre való odafigyelés szülői részről, illetve az óvodai nevelő és pedagógus szakértelme lényegesen befolyásolja a gyermek képességeinek fejlődését, felzárkóztatásának ütemét és a tanulásban nyújtott teljesítményét. A tanulásában elért sikereket elsődlegesen a gyermek képességei, a családi nevelés módszeressége, valamint az oktatási intézményekben dolgozó szakemberek szaktudása befolyásolja. A szülőnek és a pedagógusnak az lenne a feladata, hogy figyelemmel kísérje a gyermek fejlődését, segítse, és amennyiben szükség van rá, szakember segítségét kérje. A probléma korai felismerése ugyanis a felesleges kudarctól kímélheti meg a gyermeket. Dolgozatomban a tanulási nehézséggel, illetve részképesség-zavarral küzdő gyermek fejlesztési, kezelési lehetőségeivel foglalkozom. Szó esik a hazai (szerbiai) oktatási rendszerről, a szakemberek (logopédusok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok) munkájáról, de elsősorban szakmámnak megfelelően az osztálytanítók nélkülözhetetlen szakértelméről. Külön fejezetben részletezem azokat a lehetőségeket, gyakorlati feladatokat és ötleteket, melyeket felhasználva a pedagógusok látványos eredményeket érhetnek el a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek részképességeinek fejlesztésében. A játékok és foglalkozási feladatok eredményességét, alkalmazási lehetőségét saját tapasztalataimmal és megfigyeléseimmel bővítem. Mindemellett ajánlom áttekinteni és megismerni az összegyűjtött fejlesztő könyveket és füzeteket, melyeket a dolgozatom végén csoportok szerint ismertetek.

Vizsgálati tényezők A tanulási zavarok vonatkozásában is igaz, hogy minél korábban sikerül azonosítani a problémát, annál eredményesebben kezelhető. A jellegzetes tünetek már viszonylag korán, óvodáskorban is észlelhetőek, de ekkor még természetesen nem beszélhetünk tanulási zavarról, hanem csupán veszélyeztetettségről. A korai tünetek felismerésében kitüntetett szerepe van a családnak és az óvodai nevelőnek. Ők azok, akik észrevételeik következtében szakember segítségét kérhetik, hogy a gyermek mielőbb megfelelő ellátásban részesüljön. Hiszen annak eldöntése, illetve igazolása, hogy valóban specifikus tanulási nehézség, részképesség-zavar vagy veszélyeztetettség áll-e a problémák hátterében, szakember feladata. A gyermek részképességeinek fejlettségi szintjéről, értelmi képességeiről logopédus, pszichológus, illetve fejlesztőpedagógus szakember adhat hivatalos diagnózist. A vizsgálat során a szülők és óvodai nevelők véleménye és észrevételei is mérvadóak.

Tény, hogy a tanulási nehézséggel küzdő tanulók száma időről időre növekszik, ezért csak remélni tudom, hogy a szakmában dolgozó osztálytanító és pedagógus kollégák elég ambícióval rendelkeznek a tanulóik felzárkóztatására és a szakszerű segítségnyújtásra. Ennek elengedhetetlen feltétele ismerni a megfelelő eljárásokat, módszereket és szakirodalmat.

Tóth Karolina: Tanulási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése

Memóriafejlesztés otthon és az oktatásban

A tudatos memóriafejlesztés iskolai keretek között még nem terjedt el széleskörűen, éppen ezért bír kiemelkedő jelentőséggel, hogy mivel kötjük le gyermekünket a szabadidejében. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, otthoni keretek között, egyszerű feladatokkal is segíthetjük a memóriafejlesztés folyamatát. Amennyiben azonban jobban bízunk a szakértők véleményében, úgy a boltok polcain is találunk számtalan kimondottan a memóriafejlesztés folyamatát elősegítő játékot.

A memória kihasználatlansága

A memória nem más, mint emlékeink tárháza. Ám mivel agyunknak igen kicsi hányadát használjuk ki, így nyilván a memória esetében is hasonló a helyzet. Mi a helyzet a mesterséges intelligenciával?

A huszadik század második felében nagy vitákat kavart a mesterséges intelligencia kérdése, s ennek a vitának néhány karakteres álláspontját fogjuk áttekinteni a következő dolgozatban. Mint a filozófiatörténeti felvezetés fejezetből kiderül, az MI kapcsán felmerülő – jórészt elmefilozófiai és nyelvfilozófiai – problémák nem új keletűek, gyökereik megtalálhatóak jóval korábban élt filozófusoknál. Sokan gondolták úgy, hogy az erős MI kísérlete kudarcot vallott (lásd Dreyfus fenti idézetét), mások az MI –t kritizáló filozófusokat bírálták (Dennett fenti idézete), annyi azonban bizonyos, hogy a gépek filozófiai értelmezése volt az a mozzanat, amely a hetvenes évek végétől nagyban hozzájárult az ún. „második kognitív forradalom” –hoz (Pléh Csaba, 1996). Ez egy szinttel absztraktabb kérdéseket vetett fel, mint a korábbi megközelítések: ideiglenesen még a pszichológusok is eltekintettek attól, hogy hogyan valósítja meg az elme a megismerést, a kognitív tudomány viszont általánosságban attól tekintett el, hogy miféle lény a megismerő. A pszichológusok számára azonban a gépek csak eszközök az emberre vonatkozó modellek explicitté tételéhez.

Mi az a mesterséges intelligencia? Mielőtt elkezdenénk tárgyalni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos különböző filozófiai problémákat, először tekintsük át, hogy mit is neveznek mesterséges intelligenciának a különböző szerzők. Az MI –nek négyfajta definíciója elterjedt, amiket két dimenzió mentén értelmezhetünk: az egyik dimenzió, hogy a definíció a gondolkodást vagy a cselekvést célozza-e meg, míg a másik dimenziója a felosztásnak az, hogy a sikert az emberi teljesítményhez mérjük vagy a siker mércéje az intelligencia egy idealizált koncepciója: a racionalitás. Ezek alapján a négyféle álláspont:
Emberi módon gondolkodó rendszerek: Amely elsősorban a kognitív vagy megismerés-tudományok megközelítése. Célja az emberi elme működését és megismerést modellező rendszerek kialakítása, hogy ezáltal is közelebb kerüljünk az elme megértéséhez.

Emberi módon cselekvő rendszerek: Ez a megközelítést Alan Turing nevéhez kötődik, akinek elhíresült Turing tesztje éppen az emberi viselkedést állította az intelligencia kritériumának, és így az elérendő célnak. Róla részletesebben lesz szó a későbbiekben.
Racionálisan gondolkodó rendszerek: Logicista megközelítés, mely az emberi gondolkodásnál valamilyen értelemben tökéletesebb, racionálisabb gépek / programok megalkotását tűzi ki célul.
Racionálisan cselekvő rendszerek: A modern informatikai tudományok / számítástudomány megközelítése, amely nem tűzi ki célul, hogy az így kialakult rendszerek valóban gondolkodjanak, azt sem, hogy közel hasonló módon működjenek mint az emberek, csak azt, hogy minél racionálisabban viselkedjenek. (pl.: előre jelezzék nekünk a földrengéseket, segítsenek diagnosztizálni betegségeket, stb.) A racionálisan viselkedő rendszereket ágensek nevezik.

John. R. Searle (Searle, 1980) bevezetett egy azóta elterjedt definíciót, mi szerint megkülönböztetjük a mesterséges intelligencia gyenge és erős változatát. Searle gyenge MI –nek nevezi azt az álláspontot, mely szerint ki lehet alakítani olyan rendszereket, amelyek úgy cselekszenek mintha intelligensek lennének, de a gyenge MI semmit nem mond arról, hogy egy ilyen gép valóban rendelkezik-e elmével vagy sem. Ezzel szemben erős MI –nek nevezett álláspont szerint olyan rendszerek is kialakíthatóak, melyek valóban gondolkodnak, tehát elmének tekinthetőek. Ez alapján az erős MI fő kérdése, hogy: egy megfelelően programozott számítógép tekinthető-e elmének, abban az értelemben, hogy egy ilyen számítógép valóban megért dolgokat és egyéb kognitív állapotokkal rendelkezik? Ez lesz a jelen dolgozat egyik fő kérdése, ami köré a különböző álláspontok és érvek csoportosulnak.
Egy megfelelően programozott számítógép tekinthető-e elmének, abban az értelemben, hogy egy ilyen számítógép valóban megért dolgokat és egyéb kognitív állapotokkal rendelkezik. Több érv született pro és kontra – főleg a huszadik század második felében – és ezekben az érvekben kulcsszerepet játszik a gondolkodás és a nyelv viszonya, ezért itt álljon egy vázlatos filozófiatörténeti áttekintése ennek a problémának (a teljesség igénye nélkül) egészen Turing -ig, akivel részletesebben fogunk foglalkozni a következő fejezetben.
Sok más problémához hasonlóan, a gondolkodás és a nyelv kapcsolata már Platónnál is megjelenik. Számára úgy tűni, hogy a gondolkodás és a nyelv azonos egymással, mivel a beszéd és a gondolat ugyanannak az aktusnak a külső és belső oldala. Ezt olvashatjuk „A Szofistában” -ban:
„Nemde a gondolat és a beszéd azonos, csakhogy az egyik a léleknek bent, önmagával folytatott hangtalan beszélgetése: s ez az, amit gondolkodásnak nevezünk.” (Platón, Szofista)
Ez a megközelítés, mely szerint a gondolkodás és a nyelv természete között szoros kapcsolat van, sőt gondolkodás is nyelvi természetű, vagy éppen azonos a nyelvel, mert a nyelvben megy végbe sok más gondolkodónál is megjelenik, lásd például: Hunboldt feltevéseit vagy Jerry Fodor gondolkodás nyelvére (mentáli) vonatkozó elméletét. Akadnak olyan filozófusok is, akik (Hubert Dreyfus, 1979) szerint nemcsak a nyelvfilozófia alapjai találhatóak meg már Platónnál, hanem az MI története jószerével i.e. 450 –ben is kezdődhetett volna, amikor egy Platón dialógusban ezt kérdezi Szókratész Euthyprosztól:
„Tudni szeretném, mi a jóság meghatározása, mitől lesz jó minden cselekedet… hogy mércének használhassam, mind a te mind más emberek cselekedeteinek megítélésénél.”

Csáji Balázs Csanád: A mesterséges intelligencia filozófiai problémái

A memória használata és karbantartása

Fontos alkalmakkor – mint mondjuk egy vizsga előtt – nagyobb szükségünk van a memória jótékony hatására, hogy minél több információt képesek legyünk megjegyezni, majd felidézni. A memória karbantartása éppen ezért különösen fontos! Sokszor hallottuk már a tézis, miszerint nem jó akár csak egyetlen évre is megszakítani iskolai tanulmányainkat, hiszen agyunk nem lesz képes ugyan úgy teljesíteni utána, az igazság azonban az, hogy a memória szokik el a megterheléstől!

Az egyik olyan gondolat Müller Péter Szeretetkönyvéből, ami örökre megmarad az emlékezetemben első olvasásra is – bár azóta már ezerszer újraolvastam a könyvet. Zseniális. A következőkben az egyik kedvenc fejezetem olvasható a könyvből.

A lelkem a barátom
Életünk során jönnek-mennek az emberek. Idegenekből lesznek a barátaink, élettársaink. Az a fiú, akinek a nevét se tudtad valaha, a férjed lesz, és a bömbölő kis hústömegből, akit sohasem láttál, mert a testedből bújt ki, lesz majd a gyermeked, aki melletted nő fel, veled öregszik és életed főszereplője lesz. Ismeretlen volt. Azt sem tudtad, hogy létezik - most pedig félted, szereted, dühös vagy rá, aggódsz miatta. Ha ezt a szót hallod, hogy „szeretet", ő jut eszedbe. . De az életed színpadán nemcsak szaporodnak, csökkennek is a szereplők. Jönnek és mennek.
Fölbukkantak valahonnan, a kulisszák mögül, s eltűnnek, ugyanott. A játéktéren csak a hiányuk marad. Hány idegen embernek mutatkoztál be, akiből aztán a sorstársad lett? Emlékszel, hol találkoztál először azzal a vadidegen lánnyal, aki később a feleséged lett? Mikor tudtad meg a nevét? Mikor dőlt el, hogy ezentúl vele, együtt?... Mikor szült gyereket?... S a gyerek, akinek nevet adtatok, mikor ment egyetemre? És mikor mondta ki először, hogy ő is megnősül?... És mikor hagytad el a hitvesedet?... Mikor tudtad meg annak az idegen nőnek a nevét, akiért elhagytad őt?... És mikor vetted észre, hogy az asszony, akinek testéből előbújtál, s akire valaha úgy néztél, mint egy jóságos istennőre... mikor vetted észre, hogy az anyád öregszik?... Ereje elszállt, alig tud már járni... Mikor szembesültéi azzal a gondolattal, hogy többé nem láthatod?
Elmegy. Jönnek és mennek... Egy ember van, egyetlenegy, akivel mindvégig együtt élsz: önmagad. Te is változol, nem is keveset, de te vagy az, aki a legtovább marad. Amikor arra gondolsz, hogy élsz, nem azt mondod, hogy „jé, itt élet van!" - hanem azt, hogy „én élek!"... „Én vagyok!" Létélmény nélkül nincs „én". „Vanás": nincs - csak „én vagyok" van. Amikor az „Én vagyok!" tudatában kinézel magadból, s látod, hogy körülötted bogarak mászkálnak, rózsa nyílik, madarak énekelnek, az utcán járókelők nyüzsögnek, és a szomszédasszony tereget, azt mondod, hogy „Élet van körülöttem!" Látod, hogy élnek. S megfeledkezel arról, hogy - az eszmélés különböző színvonalán - belülről mindegyik azt tapasztalja, hogy „én vagyok".
A bogár, ha üldözöd, menekülni kezd, a rózsa a külvilág ingereire finoman válaszol, mert az „én vagyok" mindenkiben védi magát. Minden madár önmagáról énekel. „Én vagyok!" - üzeni a madárfütty. Egy erdőben sok ezer „én vagyok" csiripel. És minden járókelőben az „én vagyok" élménye él: „én megyek, én kések, az én lábam fáj a cipőben"... A szomszédasszonyban egy „én vagyok" tereget... Ne hidd, hogy az „én vagyok" csak benned él és a többiek úgy működnek körülötted, mint a távirányítású játékautók, melyeket egy „Életnek" nevezett láthatatlan központ vezérel.
Mindenki „én vagyok". A kutyád szeméből egy „én vagyok" néz rád. Hogy ez az „önátélés" milyen színvonalát jelenti, más kérdés. Mivel magadba zárva élsz, azt hiszed, hogy az „én vagyok", csakis a te kizárólagos élményed. Úgy fogod föl, mintha a rajtad kívüli világot valami más működtetné: a fizikai, a biológiai törvények. Azt, hogy egy másik embernek érzelmei, gondolatai, örömei és csalódásai vannak, látod ugyan rajta, és valamennyire át is érzed talán azokat, de, hogy ő is egy „én vagyok", azt átélni már nem vagy képes. Soha nem tudod meg, milyen neki „én"- nek lenni. Nagy rejtély, hogy ez a sok „én vagyok" egymás nélkül mégse tud élni. Pedig, látod, mégis: a szerelmünk szemébe is úgy nézünk, mintha egy másik világba néznénk - mert az a világ már az ő énje körül forog, és bármennyire szeretem, soha nem tudok egészen az énjévé válni. Mindannyian külön világ vagyunk. Amikor azt kérdezték Istentől, „Ki vagy te?", azt felelte: „Én vagyok." Ez azt jelenti, hogy az élet nem más, mint önmagam tudatában lenni.

Biztos sokszor tapasztaltad már: egy jó beszélgetésnek, egy meghitt együttlétnek, egy szerelmes ölelésnek mintha zenéje lenne! Szinte hallani lehet. Nem füllel. Lélekkel. Ahol nincs harmónia, ott összevissza fecsegnek. Rumli van, zűrzavar. Ahogy egy zsebünkben felejtett mobiltelefon rögzíti néha; hallgasd meg, milyen hangzavarban élünk, ha nincs közöttünk szeretet. Mint egy majomházban: mindenki fújja, rikoltja, darálja a magáét.
De ha egy baráti beszélgetés! Hallgasd vissza! Az egymásra figyelő emberek csendjét, jókor megszólaló mondatait. A nevetéseket. A hang erejét. Amikor van miről beszélni - megtelik lélekkel a levegő.

Forrás: Müller Péter: Szeretetkönyv

Nemrégiben olvastam Popper Péter Felnőttnek lenni.. című kötetét és igazán magával ragadónak találtam. Következzen most a könyvből egy részlet.

Váratlanul felnövök és nem értem az egészet
Apám 184 cm magas volt, kopasz, szemüveges és széles vállú. Az I. világháború honvédtisztjeként kapott egy rakás kitüntetést és „tűzharcossá” avatták. Esténként gyakori téma volt a Bruszilov offenzíva, ahol megsebesült és későbbi tüzérségi megfigyelő helye az olasz fronton, a Monté Longarán. Vasárnaponként a természetet jártuk, úsztunk, eveztünk. Kutyája is volt – nem a kutyánk, az i kutyája -, Milord, a hatalmas dán dog. Apám sokszor mondta nekem: „Ne félj, amíg engem látsz!” És én nem féltem. Átúsztuk a Dunát, ha elfáradtam, a vállába kapaszkodtam, végigmentünk a Rám-szakadékon, és az állatkertben etetéskor bementünk az oroszlánok barlangjába. Nem féltem. Apám tűzharcosként „kivételezett személy” volt, vagyis egy darabig nem számított zsidónak. Mint századparancsnok vonult be Erdélybe, és elragadtatásba esett a pap tamási forrás nagyszerű vizétől. Amikor szabadságon volt, demizsonokban hozta haza. Apám tűzharcosként egy idő után mégis zsidónak számított, sárga karszalagot, leszerelése után sárga csillagot viselt. Ő maga szabta ki valamennyiünknek, mert nálunk sárga volt a fotelek huzata. Ezután az egyik fotelen nem volt huzat. Később elvették a lakást, és házmesterünk, a sváb Frühbauer bácsi költözött bele a családjával, nagy örömömre, mert szerettein őket, és nagyfiuk, Frühbauer Ferike levente, a barátom volt. De sohasem látogatott meg a zsidóházban. Még később egy légiakna megsemmisítette a lakásunkat és bútorait, csak a huzat nélküli fotel élte túl a háborút. Ródlira kötözve loptuk vissza a romok közül 1945 tavaszán. Tűzharcos, 184 cm magas, széles vállú, sárgacsillagos apámat az akkori Hitler téren, a későbbi Marx téren, a mai Nyugati téren géppisztolyos nyilas suhancok a szemem láttára megpofozták, és i nem ütött vissza. Ez a nap volt felnőtté válásom kezdete. Én már soha nem mertem azt mondani a fiamnak, hogy „ne félj, amíg engem látsz”. Csak annyit mondtam neki kamaszkorában: „Túl sokat félsz fölöslegesen. Majd én szólok neked, ha félni kell.” Ez működött. A család vigalmára gyakran megkérdezte: „Apu, kell félni?' És én becsületesen válaszoltam: „Még nem.” Még nem kellett megélnie Isten közönyét, az erkölcs vereségét az életmenő hazugsággal szemben, azt, hogy a döglött, vicsorgó ló ennivaló, és a halott ember keményre fagyott anyag. Az i korában én már felnőtt voltam. Ő még a tizenegy éves kisfiú életét élte. A háború után állkapocs tályogom keletkezett, amit meg kellett műteni. Anyám utánam akart nyomakodni a műtőbe, de határozottan visszatolták a folyosóra. A pillanat megvilágosodásának a vakító fénye annyira elárasztott, hogy a műtétből alig érzékeltem valamit. Hát én tudtam ezt, de elfelejtettem. Hiszen az egész zöld téboly alatt hamis néven és iratokkal, kopaszra nyírt és szemüvegétől megfosztott „erdélyi menekült”, magányos kis kertészinas voltam Pestkörnyéken. Szüléimet hetenként egyszer láttam, amikor megbeszélt órában végigmentünk ugyanannak az utcának a két oldalán. De most véglegesen megértettem, hogy egy ember mennyire zárt kozmosz. Bármennyire is szeret valaki, még anyám sem tud belépni a legbelső köreimbe. A műtét minden kínját, félelmét egyedül kellett végigélnem. Mint ahogy az ember életének minden fontos helyzetében valószínűleg egyedül van. Egyedül préselődik át a szülőutakon a világba, és egyedül lép ki a világból. A költő halálos pontossággal fogalmaz:
„Az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja, ki tudja, hogy az életet halálra ráadásul kapja s mint talált tárgyat visszaadja bármikor - ezért őrzi meg, ki nem istene és nem papja se magának, sem senkinek.”
A szív ürességét még csak elviseljük valahogy. Legfeljebb némi rendességgel, jó cselekedetekkel elfedjük azt, hogy jobbára szeretetre képtelen érzelmi korcsokká fejlődtünk vissza a gyerekkorból. Rendelkezésünkre állnak pompás kábítószerek, italok, álszorgoskodások, hatalmi játékok, szerelmi mámorok és misztikus élmények, hogy elhárítsuk azt a nyomorúságot, miszerint a világ lényei közül egyedül nekünk kell tudomásul venni saját eljövendő pusztulásunkat. Ám a legnehezebb ellen- állni a pappá, istenné válás kísértésének. Itt bicsaklik ki és el a legtöbb lélek. Főként tehát az Adolf Hitler nevű társadalom-reformernek és egy ismeretlen műtősnőnek tartozom hálával azért, hogy már kamasz koromban cafatokra tépték buta illúzióimat a világ és az emberi viszonyok működéséről. Korai felnövésem ellenére a konzekvenciák fölismerése így is eltartott vagy huszonhat éves koromig. A homály tehát csak lassan oszladozott a fejemben, a homályok szokása szerint…

„Adódhatnak az életben olyan helyzetek, amikor az embernek jó egy időre egyedül maradnia, befelé szemlélődnie, elszámolni önmagával. Valamiféle belső megtisztulást átélnie.
Ez a lehetőség nem adatik meg annak, aki retteg ötpercnyi csendtől, magányosságtól is, aki, ha egyedül van, bekapcsolja a rádiót, magnót, mert nem tud háttérhangok - képek nélkül élni.”

Forrás: Popper Péter: Felnőttnek lenni...

Bőrápolás gyümölcsökkel? Igen!

A bőrápolás fontos, mindamellett, hogy fontos és szükséges, igen költséges is, így célszerű – amennyiben lehetőségünk van rá – természetes, otthon is könnyen elkészíthető, vagy fogyasztható termékeket is kipróbálunk. Bár kevesen tudják, de az A vitamin hiánya miatt kiszáradhat a bőrünk, így érdemes mindig odafigyelnünk erre. Ennek legegyszerűbb módja, ha sok sárga és őszibarackot eszünk.

A kajszi és az őszibarack termesztésének több évszázados hagyománya van Magyarországon annak ellenére, hogy egyik sem őshonos ezen a területen. Származásuk és elterjedésük sok hasonlóságot mutat, ami azt jelzi, hogy környezeti igényeik is hasonlóak. A fajtaösszetétel és a termőhelyek nem kellő gondossággal történt megválasztása miatt a kajszi- és őszibarack-termesztés legfontosabb kockázatát ma Magyarországon a téli és tavaszi fagykárok jelentik. Gyakori a terméskiesés, és szinte lehetetlen a termésmennyiséget megbízhatóan előre jelezni, ami a piacon nagyfokú bizonytalanságot okoz. Ebben a helyzetben szükség van a fajtaválaszték felülvizsgálatára, és biztonságosabban termeszthető fajtákkal való kiegészítésére. Fel kell térképezni a fagy- és téltűrés genetikai forrásait, amelyek felhasználásával új fajták állíthatók elő, illetve amelyek közvetlenül termesztésbe vonhatók. Meg kell határozni a széles körben használt fajták tényleges fagy- és télállóságát. Fel kell tárni a fagytűrést befolyásoló tényezőket, és a fák szöveteiben a tél során lezajló folyamatokat.
A kajszi- és őszibarackfajták fagytűréséről a szabadföldi vizsgálatok eredményei alapján viszonylag sok adat áll rendelkezésünkre. A természetes fagykárok felmérésével azonban nem tudjuk a fagyállóság változását nyomon követni. Ehhez laboratóriumi módszerekre van szükség. A növényi részek mesterséges fagyasztásával kimutatható, hogy a virág- és hajtásrügyek, valamint a fás részek fagyállósága fokozatosan alakul ki az őszi lombhullás után, majd a kényszernyugalmi időszakban folyamatosan csökken. Mind a kajszi-, mind az őszibarackfajták között nagy változatosságot mutattak ki a fagytűrés szempontjából a kutatók. Azt is felismerték, hogy szoros összefüggés van a virágrügyek téli fejlődési üteme és fagyállóságuk változása között. A kajszi és az őszibarack virágrügyeinek fejlődését a termőrészek hajtatásával, a tömeggyarapodás mérésével, a termő hosszának mérésével, valamint a mikrosporogenézis ütemének megfigyelésével vizsgálták. A virágrügy-fejlődés vizsgálatának egyik célja a mélynyugalom végének megállapítása, illetve az ehhez szükséges hidegigény meghatározása. Többféle módszert alkalmazva a kutatók sokszor egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak. Az azonban kitűnik a szakirodalmi adatokból, hogy a hidegigény tekintetében is igen nagy a változatosság a kajszi- és az őszibarackfajták között. Megvan tehát a genetikai alapja annak, hogy mindkét gyümölcsfaj termésbiztonságát a termesztésük északi határa közelében is javíthassuk.

A virágrügyek, a hajtásrügyek és a vesszők fagytűrőképességét a nyugalmi időszak különböző időpontjaiban mesterséges fagyasztással határoztuk meg. A kajszi termőnyársakat illetve az őszibarack termővesszőket számítógép által vezérelt klímakamrába helyeztük. Fokozatos lehűtés után 4 órán át tartottuk a növényi részeket a kísérleti hőmérsékleten. Ezután fokozatosan emeltük a hőmérsékletet. A természetes fagyhatást kívántuk modellezni. A hőmérsékletváltozás üteme óránként 2 o C volt. A klímakamrából kivett mintákat 24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartottuk. Ezután a rügyek hosszirányú, illetve a vesszők keresztirányú metszetein, a szöveti kép vizuális elemzésével állapítottuk meg a fagykárosodás mértékét. A megbarnult szöveteket károsodottnak tekintettük. Fajtánként és kezelésenként 200 rügy, illetve 10 db vessző metszeteit vizsgáltuk. A vizsgálat célja az LT50 értékek meghatározása volt, tehát azé a hőmérsékleté, amely az adott időpontban 50 %-os fagykárt okoz. Ezért minden vizsgálati időpontban legalább 3 kísérleti hőmérsékletet alkalmaztunk. A különböző hőmérsékleteken mért fagykárosodási értékekből grafikus úton határoztuk meg az LT50 értékét, amit fagytűrési középértéknek (FKP) neveztünk el. A mesterséges fagyasztásos kísérleteket december 15-től a virágzásig, az utolsó két vizsgálati évben október 15-től a virágzásig végeztük, havonta 2 alkalommal. Így kirajzolódott a vizsgált fajták generatív és vegetatív szerveinek fagytűrő képesség változása a téli nyugalmi időszak során.

A téli nyugalmi időszak végén termőrészeket szedtünk a fákról. A virágrügyeket hosszirányban elmetszettük, majd a szövetek elszíneződése alapján határoztuk meg, hogy a nyugalmi időszakban milyen mértékű fagykárosodást szenvedtek. Mintánként 200 db virágrügyet vizsgáltunk meg. Azokban az években, amikor a virágzáskor jelentős károkat okozó lehűlések voltak, a virágok fagykárosodását is megvizsgáltuk. Fajtánként 100 db kinyílt virágot szedtünk 2 méteres magasságból, majd a virágokat szétbontva megvizsgáltuk, hogy a virágszervek épek, vagy elbarnultak.

Szalay László: Kajszi- és őszibarackfajták fagy- és téltűrése

Bőrápolás az alapoktól

A bőrápolás sokkal nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon, hiszen testünk első számú védekező rendszere. A környezeti hatásoknak, az időjárásnak, a sérüléseknek elsősorban hámrétegünk van kitéve, megvédve ezzel szervezetünket számtalan károsító tényezőtől. Éppen ezért a bőrápolás fontossága vitathatatlan. S hogy mivel és hogyan érdemes kezdeni a bőrápolás folyamatát? Érdemes először is sok folyadékot fogyasztanunk, és megkímélni testünket a felesleges károsodás lehetőségeitől: ne legyünk tűző napon, öltözzünk az évszaknak megfelelően, tartózkodunk a túlzott kozmetikumhasználattól.

Rumini, a legsikeresebb magyar kisegér

A Rumini manapság az egyik legnépszerűbb darabja a hazai gyermekirodalomnak, s ma már az esti mese mellett az iskolában a kötelező olvasmányok közé is bekerült: még több gyermekkel szerettetve meg a kisegér kalandjait és az olvasást egyaránt. De vajon milyen hatással van a kicsikre a mese?

A varázsmese fogalma Vlagyimir Propp szerint azokat a meséket nevezzük varázsmeséknek, melyek valamilyen kár, hiány előidézésével kezdődnek, arra ösztönözve a mese hősét, hogy útnak induljon. Útja során a hős találkozik az ajándékozóval, aki valamilyen varázseszköz adományozásával, segítőtárs kijelölésével segíti őt célja elérésében. Ezután a hős megküzd az ellenféllel, s noha visszatérésekor üldözőbe veszik, mégis hazaérkezik, és saját vagy apósa birodalmában uralkodik tovább és megnősül.

Lovász Andrea a mese műfajának értelmezésekor kiemeli a szövegtípus definiálhatatlanságát, a pontos körülhatárolhatóság nehézségeit, hiszen ehhez olyan sok tényezőt kéne figyelembe venni, amennyit sem módszertanilag, sem tartalmilag nem lehetne egységesíteni. Fontos megállapítása azonban, hogy a meseértelmezést komplex tevékenységként fogja fel, amely során mindegyik feltételezést és elméleti szempontot igaznak és érvényesnek tart, mivel részben fedik is egymást.

A mesék származása, keletkezése: Általánosan elmondhatjuk, hogy a mese egyidős az emberiséggel, az egyes történelmi korszakok tükröződnek benne. Vlagyimir Propp szavaival élve „a mese kompozíciós egysége nem az emberi psziché valamilyen sajátosságában rejtőzik, nem a művészi alkotás sajátosságában, hanem a múlt történeti valóságában.” Boldizsár Ildikó a magyar népmesék mesemotívumait a samanisztikus őshagyományra vezeti vissza, mivel a magyar ősvallás tartalmazott samanisztikus elemeket. A mese és a samanizmus kapcsolatát a mesehősök és a sámánok hasonlóságában látja. Egyes szakemberek szerint a varázsmesék bizonyos csoportja beavatási jellegű, ami a mesebeli elvégzendő nehéz feladatokat és próbatételeket tekintve magyarázható. Propp szerint a másik komplex ciklust a halálról alkotott elképzelések alkotják. A különféle szertartások eltűnésével azonban átalakult a mese szüzséje is, és a mindennapi életből vett részletekkel, valamint a tisztán művészi elbeszélés elemeivel gazdagodott. Ilyen a mai formában ismert mese is.

A gyermeki személyiség: Az óvodáskorú gyermekek világában az érzelmek vezérlik gondolataikat, és a sajátos világukhoz tartozó élmények, tapasztalatok alapján tájékozódnak. Az óvodáskort az egocentrizmus, az énközpontúság, gyermekközpontúság jellemzi. A gyermek számára csak az a lényeges és fontos a világból, amiről tudomása van, vagy ami érzelmileg magával ragadja.

Gyermeki varázslatigény A gyermek igénye a varázslatra többé-kevésbé animisztikus gondolkodásából ered. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan a kapcsolata az élettelen világgal, mint az élő, emberi világgal. A gyermeknek sokszor nincs is szüksége racionális érvekre, magyarázatokra, mert ezek érthetetlenek számára. A mese világszemlélete sokkal inkább vigaszt nyújt számára. A racionalitás hatására az „igazi tudás“ kárba vész, a gyermek mélyre temeti magában.

A mesék fontossága a gyermek életében Bruno Bettelheim szavaival élve a mesék megtanítják a gyermeket arra, hogy felismerjék az élet magasabb rendű értékeit. A mesehallgatás alkalmával nemcsak a gyermek fantáziája és a szókincse gazdagodik, de ha beleéli magát a hősök szerepébe, tudattalan feszültségeit is feloldhatja.

A mesei valóság A mese műfajának egyik különlegessége, hogy jövőre irányuló szövegtípus. Azt sugallja, hogy a gyermek önálló, független életének kialakításához először le kell mondania infantilis függőségi vágyairól, meg kell szüntetnie szeparációs szorongását, azaz le kell válnia szüleiről, és ki kell lépnie eddigi biztonságot nyújtó világából, hogy igazi, tartós kapcsolatokat tudjon létrehozni más emberekkel, valamint megtalálja az igaz szerelmet és boldogságot. A mesehősök sorsa jó példa erre a gyermeknek. Az externalizáció és a kettéosztás fontossága A gyermek gondolkodása még éretlen, a körülötte lévő világról szerzett tapasztalatai és ismeretei csekélyek, az értelmében tátongó réseket pedig a képzelete tölti ki, ahol a vágyak és a félelmek gyakran összekeverednek, így valamilyen rendre van szükség. A gyermek a mesealakok segítségével ellenőrizhető módon externalizálhatja, azaz kivetítheti gondolatait, belső feszültségeit.  Sok mesében találkozhatunk a kettéosztás fontos funkciójával, ugyanis a gyermek számára érthetetlen és ijesztő az a tény, hogy valaki egyszerre jó és rossz is lehet, egyszerre szerethető és gyűlölhető egyaránt. A gyermek tehát kettéosztással oldja meg az ellentmondásokat személyes kapcsolataiban, így a szeretett személy, legtöbbször az anya jóságát maradéktalanul megőrizheti.

A mesék gyógyító hatása A mesék lélekre való gyógyhatását Bruno Bettelheim úgy fogalmazta meg, hogy a mesének azért van gyógyító ereje, mert az adott krízisszituációban lévő gyermek, illetve felnőtt a történetet önmagára és a belső konfliktusára vonatkoztatja, így megtalálja a problémáira a megoldást. A mese gyógyító hatása többek között azon a felismerésen alapszik, hogy minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Olyan konfliktushelyzetekbe keverednek a történetek hősei, amelyekkel bárki gyakran találkozhat a hétköznapokban is, és a hős által bejárt út végén a megoldást is megtalálhatja az egyensúlyvesztett helyzetben. A mese olyan történet, amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén, meghaladhatja korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél.

GALAMBOS BARBARA: A MESE LÉLEKTANI HATÁSAI AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA

Rumini: az igazi kalandok meséje

A Rumini egy igazán izgalmas és szellemes mese, mely kitűnően lett megírva. A Rumini egy letehetetlen kalandregény, melynek főhőse egy csavargóból hajósinassá lett, szeretnivaló kisegér. Berg Judit olyan ifjúsági regényt írt a Rumini megálmodásával, mely végre újra reményt ad arra, hogy gyermekeink megszeressék az olvasást!

Két lábbal a földön: mozgásfejlesztés

A magabiztos mozgásnak, játéknak, verbális és non verbális kommunikációnak elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermekek megfelelően fejlődjön, ehhez viszont szükség van a tudatos mozgásfejlesztés lehetőségeinek kiaknázásához.

A tudatos mozgásfejlesztés nem nélkülözheti a mozgásos cselekvések megtanulásához és sikeres alkalmazásukhoz szükséges képességek ismeretét. E képességek a személyiség sajátos komponensei (szomatikus és pszichés), melyek együttes felhasználása kell a sikeres fejlesztéshez. A könyv további fejezeteiben, tehát szükségszerűen rendszereznünk kell a mozgástanulásban és végrehajtásban szerepet játszó képességeket. Noha tisztában vagyunk azzal, hogy a fejlesztésben a motorikus képességeken kívül egyéb meghatározó jelentőségű tulajdonságok is szerepet játszanak, azonban a mozgásfejlesztés fejlődési/fejlesztési sajátosságainak bemutatása után, csak a mozgásvégrehajtáshoz szükséges testi képességek ismertetésére/értelmezésére szorítkozunk. Hangsúlyozzuk, hogy minden mozgásos tevékenység szomatikus és pszichés funkciók együttes megléte és a személyiség aktív tevékenysége révén jön létre, ezért a képességek bemutatása során utalásokat teszünk a további speciális képességekre is. A személyiség funkcionalitásához szükséges teljes képességhalmaz értelmezése azonban feltételezi az olvasó egyéb tudományterületeken való jártasságát is (pedagógia, pszichológia).

A mozgásfejlesztésben a 7–10 éves kor végére már kialakultak és megszilárdultak a funkcionális és sportági mozgásformák, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak a magasabb szintű, bonyolult sportági mozgások elsajátításához. A következő szakaszokban (sportági mozgások) megtanulandó mozgások, mozgáskészségek kialakítása feltételezi (előtérbe kerül) a tudatos képességfejlesztést, amely kedvező alapot teremt a bonyolultabb mozgásos cselekvések elsajátításához. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nincs tudatos képességfejlesztés, mindösszesen annyit gondolunk róla, hogy a korábbi motorikus képesség fejlesztése nem sportedzés jellegű. Az első 4-5 életévben a fejlesztésére – a gyermek mentális fejlettsége miatt – alapvetően a gyermek érzékszerveinek motiválás útján történő aktiválása a jellemző. A sportági mozgások bonyolultsága, és a hozzájuk kapcsolódó teljesítményigény innentől kezdve már nem nélkülözheti a motorikus képességfejlesztésnek önállóan történő közvetlen fejlesztését. Természetesen, hogy egy-egy gyermeket mikor lehet edzésszerű felkészítésben részesíteni, nagyban függ az adott gyermek mentális érettségétől. Az alapkészségek elsajátításán túl levő gyermeket a sportági mozgások elsajátítására motiválni kell, fel kell ébreszteni benne a teljesítmény utáni vágyat. Ehhez pedig hozzátartozik a sportági mozgások megtanulásán túl a képességek fejlesztésének önálló megjelenése.

A képességfejlesztés sikere megkívánja a fejlesztőtől a megtanulandó mozgás szerkezetének tökéletes ismeretét, a célmozgás eredményes végrehajtásához szükséges képességek meghatározását, hiszen ezek sajátos rendszert alkotva biztosítják, teszik lehetővé, hogy a mozgás létrejöjjön. Így a további eredményes fejlesztés, különösen a sportági mozgások vonatkozásában előtérbe helyezi azokat a speciális elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek az egyén teljesítményének fejlesztésére vonatkoznak. Szükségszerűen tehát, a teljesség igénye nélkül (hiszen nem célunk és feladatunk) rendszerezzük és összefoglaljuk azt az ismeretanyagot is, amely az iskolai testnevelésben és a rekreációs tevékenységekben is iránymutatóként szolgálva segítheti a hatékonyabb mozgásfejlesztést.
A személyiségben rejlő képességek az alapját teremtik meg annak, hogy az egyén aktív kapcsolatban lehessen a külvilággal, az onnan érkező különféle ingereket felvegye- feldolgozza és az azokra történő adekvát választ kidolgozza. A képességeket a tudományterületek más és más szempontból vizsgálják, illetve világítják meg azok lényegét. A mi gondolatunkhoz talán a pszichológiai terminológia áll a legközelebb, így a képesség definiálását is ebből az aspektusból kívánjuk megvilágítani. Az öröklött tulajdonságok önmagukban se nem jók, se nem rosszak, pusztán lehetőséget jelentenek a képességek kifejelődéséhez. A képességek társadalmi és szociális feltételek mellett tanulás, gyakorlás útján alakulnak ki. Képességnek nevezzük a személyiség minden, az öröklés és a környezet által meghatározott, valamint bizonyos tevékenység végrehajtását lehetővé tevő, viszonylag állandó pszichikus és motorikus funkcióját, illetve ezek rendszerét.

A személyiséget alkotó képességeket nehéz csoportosítani. Számos felosztással találkozhatunk tanulmányaink során, melyek hol a pszichológia, hol a pedagógia, vagy éppen sporttudományi gondolkodás, logika alapján történik. Az egyik szempontból történő felosztás szerint vannak alap- és speciális képességek. A képességek egy zárt rendszert alkotnak, melynek kiépülését és kiteljesedését nevezzük a képességek fejlődésének. Rókusfalvi véleménye szerint annyi képesség van, ahány funkciója, funkciórendszere van az embernek. A funkció minősége, jellege alapján a képességfajták azonosak az ember pszichofiziológiai és pszichikus funkcióinak rendszerével. Ilyen értelemben képesség lehet például az érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, stb., az általunk használt felosztásban ezek a kognitív képességek, melyek felhasználásával képesek vagyunk a világ dolgait megismerni, folyamatos információáramlást fenntartani az egyén és a külvilág között. Logikai rendszerünkben a másik fontosnak ítélt képességcsoport a kommunikatív képességek, melyek segítségükkel történik az információk közlése, fontos szerepet játszanak a személyek közti kapcsolatokban.

Gondolatmenetünk alapján csoportba rendezett személyiség összetevők (képességek) harmadik egysége a pszichomotorikus képességek, tulajdonságok. Ide sorolhatóak azok a funkciók, melyek az egyén hely- és helyzetváltoztatásának, fizikai aktivitásának az alapjait képezik, a jól összehangolt, rendezett mozgások következtében a sikeres tevékenységek, alkotások létrehozását segítik elő. A segítségükkel létrejövő mozgásos cselekvések, vagy tevékenységek az ember alapvető szükségletei közé tartoznak, élettevékenységének alapfeltételei. A felsorolt három képességcsoport alkotja az ember alapképességeit, mellyel minden ember rendelkezik, de minőségben és mennyiségben egyénileg differenciáltan, eltérően. A speciális (komplex) képességek az alapképességek sajátos halmazai. Az ezek által vezérelt tevékenységek/cselekvések az egyszerű képességeknek köszönhetően jönnek létre. A komplex képességek fejlődése/fejlesztése alapképességeik fejlődése által valósul meg.

Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban

Mozgásfejlesztés játékosan

A mozgásfejlesztés kivitelezhető játékkal, sporttal és ezek kombinációjával, a lényeg, hogy alkalmazkodjon a gyermek érdeklődési köréhez. Azért is nagyon fontos mindez, hiszen a mozgásfejlesztés kivételesen hangsúlyos a gyermekek testi fejlődése szempontjából – az pedig külön öröm, hogy a mozgásfejlesztés nem kényszer a gyermek számára, hanem móka és kacagás.

Logikai játékok  mindenkinek

Nem régen olvastam egy diplomamunkát, ami a Sudoku megfejtésével foglalkozott, és nagyon érdekesnek tartottam – nem csak ezt a részét, hanem a történeti áttekintést is, hiszen én is sokszor játszottam a logikai játékok eme darabjával, de sosem tudtam honnan is ered! A következőkben ennek a diplomamunkának egy részlete olvasható!

Diplomamunka célja a Sudoku nevű logikai játék megoldását célzó heurisztikák, stratégiák, algoritmusok ismertetése, és számos stratégia implementálásával egy megoldó program létrehozása. A program létrehozásánál a fő szempont, hogy e népszerű játék rejtvényeinek megoldását tisztán a Sudokut ismerő és sokat játszott emberek megfigyeléseiből, tapasztalataiból származó, heurisztikus algoritmusok segítségével képes legyen előállítani. Ezek a heurisztikák, vagy, ahogy az irodalmakban sok helyen említik, stratégiák, felruházzák a programot némi Mesterséges Intelligenciával. A bemutatásra kerülő stratégiák, elemzéseken, megfigyeléseken alapulnak, mellőzik a számítógép erejére támaszkodó próbálgatást. Jelenleg is rengeteg embert foglalkoztat, hogy milyen módszerek alkalmazásával lehet megoldani egyes feladványokat. Egy Sudoku feladatot számítógéppel egyszerűen meg lehet oldatni. Egyik legegyszerűbb módja ún. „brute-force” algoritmus használat. Az ilyen algoritmus lépked végig a cellákon, az üres cellába beírja az első lehetőséget, az 1-est, ellenőrzi, hogy ütközik-e valami szabályba, ha nem, lép a következő cellára oda is beírja az 1-est és ellenőriz, ha szabályba ütközik, akkor írja a következő számot és így tovább. Ha az utolsó beírt számnál is ütközés van, akkor törli és visszalép az előző cellára, egyel nagyobb értéket ad neki. Ezt addig folyatja, míg ki nem tölti a teljes feladatot. Egy ilyen algoritmus forráskódját röviden meg lehet írni, viszont a visszalépések miatt rengeteg munkát végezhet. Egy heurisztikus algoritmus sokkal izgalmasabb és érdekesebb, valamint alkalmazásukkal csökkenthetjük a lépések számát.

A Sudoku története: A rejtvény ma ismert változatát Howard Garns nyugdíjas építész és szabadúszó rejtvénytervező alkotta meg. Először 1979-ben publikálta a Dell Magazine, akkor még „Number Place” néven. Sokak szerint az ötletet Leonhard Euler „latin négyzet”-tel való munkássága ihlette. A latin négyzet egy n * n-es táblázat, amelynek soraiban és oszlopaiban n különböző szimbólum szerepel oly módon, hogy ezek mindegyike minden sorban és oszlopban pontosan egyszer fordul elő. 1984-ben a Nikoli kiadó bemutatta a játékot Japánban, a következő névvel: ????????, Suuji wa dokushin ni kagiru (jelentése: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek”). Valamivel később Maki Kaji rövidítette a nevét Sudokura. A Föld többi részén 2005 környékén lett közkedvelt. A mai világban már szinte mindenki hallott róla és rengetegen teszik próbára tudásukat egy-egy könnyebb vagy nehezebb feladvánnyal. Számos újságban jelennek meg hetente, vagy naponta feladványok és több, csak Sudoku feladványokat tartalmazó könyv is jelent már meg. Az Interneten is számtalan weboldal van, ami csak a Sudokuval és megoldásával foglalkozik.

Játékszabályok: Az általános, és legelterjedtebb Sudoku egy 9 * 9-es tábla, ami kilenc darab 3 * 3-as blokkból áll. A tábla celláiban úgy kell elhelyezni a számokat 1-től 9-ig, hogy azok minden sorban, oszlopban és blokkban pontosan egyszer szerepelnek. Kezdéshez néhány cella értéke adott. A rejtvény lényege, hogy egy hiányosan kitöltött táblát kitöltsünk a szabályoknak megfelelően. A szabályos Sudoku feladatoknak egyetlen megoldása van, és ellentmondásmentesen van megadva. Az évek alatt a kezdeti szabályok változtatásával, vagy új szabályok hozzáadásával újfajta rejtvényeket állítottak elő. Ilyenek például a kisebb és nagyobb táblás verziók. Ezek is n * n-es táblák, és 1-től n-ig tartalmaznak számokat. A blokkokban lévő cellák száma ugyanúgy n mint az alap verziónál, de a méret miatt ez lehet, hogy nem négyzet alakú. Példák a kisebb és nagyobb Sudokukra: 4 * 4-es tábla (2 * 2-es blokkokkal), 12 * 12-es tábla (3 * 4-es blokkal), 25 * 25-ös tábla (5 * 5-ös blokkokkal).
A Sudoku-X-ben annyival egészül ki az alap feladat, hogy az átlókban is ugyanolyan szabály szerint kell kitölteni, mint a sorokat, oszlopokat, blokkokat. Killer Sudoku rejtvény megadás különösen érdekes. A kezdő táblán általában kevés szám szerepel, de kapunk egy második táblát is. Ezen különböző színekkel jelölt halmazok vannak, melyekben szerepel egy érték, ami azt mondja meg, hogy az adott halmazban mennyi az ott előforduló értékek összege. A Jiggsaw Sudoku esetében az a különbség a blokkok alakjában van. Általában nem négyszög alakot vesznek fel. 3D Sudoku lényegében egy Rubik kocka, ahol színek helyett számok szerepelnek 1- től 9-ig, és az a cél, hogy minden oldalon pontosan egyszer szerepeljen minden szám.

Bónizs Attila: SUDOKU ÉS HEURISZTIKA

Logikai játékok az elme karbantartásáért

A logikai játékok, úgy, mint a sakk és a malom, igazi klasszikus kedvencek, melyekkel nagyon szívesen játszottunk gyermekkorunkban, s melyeket valószínűleg gyermekinkkel is nagy örömmel osztunk meg. A logikai játékok bármely darabját is választjuk is a hétvégi családi összejövetelhez, vagy épp egy céges bulihoz, egészen biztosan nem fogunk unatkozni, hiszen nem csak megmozgatja elméket, de közben teljesen eltölt és ki is kapcsol majd minket! Logikai játékok nélkül igazán unalmas lenne az élet.

K-vitamin tartalmú gyümöcsök

A K-vitaminnak számtalan fontos élettani hatása van az emberi szervezetre nézve. Szerepet játszik többek között a véralvadásban is, de a szív- és érrendszer egészségével kapcsolatban sem elhanyagolható a jótékony hatása. Éppen ezért fontos rá odafigyelni, hogy megfelelő mennyiségben juttassunk belőle szervezetünkbe. Ennek egyik legegyszerűbb és legfinomabb módja, ha málnát eszünk!

A málna környezeti igényei: A sikeres málnatermesztés alapvető feltétele az egész évben kielégítő, de különösen a málna fejlődési szakaszai által megkívánt vízmennyiség maradéktalan biztosítása. 600-700 mm alatti évi csapadékmennyiség esetén csak a rendszeres öntözéssel biztosított vízpótlás teheti biztonságossá a málna termesztését. A 600-700 mm csapadék egymaga már sok bizonytalansági tényezőt rejt, s csakis akkor fogadható el kielégítőnek, ha a május-júliusi periódusban (ekkor nőnek a sarjhajtások és ekkor fejlődik, érik a gyümölcs is) egyik évben sincs csapadékhiány, vagy ha az alkalomszerű 1-2 öntözés feltételei adottak. Ezzel szemben a területen összegyűlő, megálló, pangó víz is kizárja a málnatermesztést (különösen kötött talajon) nem beszélve a 20-30 cm-ig felhúzódó altalajvízről, melynek szintje ne haladja meg a 70 cm-t. A talajok jó vízháztartása nagy részben az altalaj függvénye. Ezért állítják sokan, hogy a málnatermesztésben az altalaj szerepe nagyobb, mint a szántott talajrétegé. Ami a levegő páratartalmát illeti, a málna szereti, ha az magas. A mi éghajlati viszonyaink mellett, különösen a június-júliusi páratartalom, kedvezően befolyásolná a termés mennyiségét és különösen minőségét. A túl sok csapadék és a magasabb levegő-páratartalom szélsőséges esetben hátrány is lehet, főleg növényvédelmi szempontból. A talajjal szemben a málna kevésbé igényes. Erre jogosítja nagy felületen elhelyezkedő gazdag és élelmes gyökérrendszere, melyről a tapasztalat azt állítja - nem túl hízelgően – hogy talajzsaroló. A termőtalajréteg a málna sekélyen fekvő gyökérzete ellenére se legyen 50 cm-nél kevesebb. Amennyiben ez, valamint a jó vízháztartás biztosított, akkor a málna a homokos talajtól kezdve az agyagig, sőt tőzeges talajig mindenhol megterem. Kedvenc talaja mégis a homokos vályog, különösen, ha mély rétegű, szerves anyagban gazdag, tápanyaggal és vízzel jól ellátott savas kémhatású (pH: 5,5- 6,5, CaCO3 tartalom: 8% alatt) és az altalaj jó vízelvezetésű. A terület kiválasztásakor azt se feledjük, hogy a málna fénykedvelő (vadon is inkább az irtásokban és erdőszéleken él). A félárnyékot megtűri, ha kell, de ilyen körülmények közt gyengén terem.

Fajtahasználat: A málnafajták a szüreti idő szerint lehetnek egyszer termők és kétszer termők. A szóhasználatban gyakran a kétszer termőt folyamatosan vagy sarjon termőnek is nevezik. A kétszer termő fajták a házikertekben népszerűbbek és további elterjedésük is ott várható. A málnafajták öntermékenyülők, így csak a fajtaválaszték bővítéséhez használunk több fajtát. Friss fogyasztásra és piaci értékesítésre a nagyobb méretű, keményebb húsú és élénkpirosabb színű fajták felelnek meg. A termesztésben a Nagymarosi tájfajta volt hosszú ideig az uralkodó. Ennek a kiváló minőségű, friss fogyasztásra és mélyhűtésre egyaránt alkalmas fajtának jelentős problémája, hogy gyümölcse nem elég nagy, és terméshozama is csak közepes, nem éri el az intenzív fajták méretét és terméshozamát. Ezért az utóbbi évtizedben az üzemi termesztésbe, sőt a házikerti termesztésbe is a Nagymarosi fajtát felváltották más fajták

Művelési rendszerei: A málna művelésében két alapvető típust különböztetünk meg: a töves és a sövényszerű művelést. Mindkettőnek többféle változata terjedt el, de ezek mindegyike az említett két alaptípusra vezethető vissza. Töves művelésnél 1,5-2,0 m sor- és 0.7-1.0 m tőtávolságot, sövényművelésnél 2,0- 2,2 m sor- és 0,4-0,5 m tőtávolságot alkalmaznak. A töves művelés a hazánkban legrégebben alkalmazott kiskerti művelési rendszer. A töves művelést leggyakrabban támrendszer nélküli vagy karós támrendszerű. A töves művelés csak kézi beavatkozással tartható fenn. A sövényszerű művelést korszerű málnaművelési rendszernek tekinthetjük. Az árutermelő ültetvények legelterjedtebb művelési rendszere, amelynél a sövényfalat a talaj felszínén 20-30 cm szélességben korlátozzák. Ebben az esetben a tőtávolságtól függően a 2-3. évtől a sorokban összefüggő sövényfal alakul ki. A sorközben fejlődő sarjakat a talajművelés folyamán nem távolítják el, csak a feleslegeseket a sarjválogatás és metszés alkalmával. A málna keskeny falú sövényművelése korszerűbb, mint a töves művelés, gazdaságosabb és biológiailag megalapozottabb. A sövényművelés esetében nagyobb terület áll a növény rendelkezésére, hogy a gyökérsarjakkal megújuljon, ami a málnás idősebb korában hozamnövelő lehet. A sövényszerű művelés a kiskertekben is egyszerűbben kialakítható és fenntartható.

Málna környezeti igényei

K-vitamain: mit egyek?

A K-vitamin – csak úgy, mint a többi vitamin és ásványi anyag – nagyon fontos az egészséges emberi szervezet működéséhez, éppen ezért kell, hogy tudjuk, mit kell ahhoz ennünk, hogy biztosítsuk szervezetünk ez irányú igényét. Ha szeretjük a gyümölcsöket, akkor a kedvenc K-vitamin forrásunk feltehetően a málna vagy az eper lesz, ha viszont inkább zöldség pártiak vagyunk, akkor kezdjük a K-vitamin kúrát a káposztával vagy a brokkolival.