Bőrápolás gyümölcsökkel? Igen!
A bőrápolás fontos, mindamellett, hogy fontos és szükséges, igen költséges is, így célszerű – amennyiben lehetőségünk van rá – természetes, otthon is könnyen elkészíthető, vagy fogyasztható termékeket is kipróbálunk. Bár kevesen tudják, de az A vitamin hiánya miatt kiszáradhat a bőrünk, így érdemes mindig odafigyelnünk erre. Ennek legegyszerűbb módja, ha sok sárga és őszibarackot eszünk.
A kajszi és az őszibarack termesztésének több évszázados hagyománya van Magyarországon annak ellenére, hogy egyik sem őshonos ezen a területen. Származásuk és elterjedésük sok hasonlóságot mutat, ami azt jelzi, hogy környezeti igényeik is hasonlóak. A fajtaösszetétel és a termőhelyek nem kellő gondossággal történt megválasztása miatt a kajszi- és őszibarack-termesztés legfontosabb kockázatát ma Magyarországon a téli és tavaszi fagykárok jelentik. Gyakori a terméskiesés, és szinte lehetetlen a termésmennyiséget megbízhatóan előre jelezni, ami a piacon nagyfokú bizonytalanságot okoz. Ebben a helyzetben szükség van a fajtaválaszték felülvizsgálatára, és biztonságosabban termeszthető fajtákkal való kiegészítésére. Fel kell térképezni a fagy- és téltűrés genetikai forrásait, amelyek felhasználásával új fajták állíthatók elő, illetve amelyek közvetlenül termesztésbe vonhatók. Meg kell határozni a széles körben használt fajták tényleges fagy- és télállóságát. Fel kell tárni a fagytűrést befolyásoló tényezőket, és a fák szöveteiben a tél során lezajló folyamatokat.
A kajszi- és őszibarackfajták fagytűréséről a szabadföldi vizsgálatok eredményei alapján viszonylag sok adat áll rendelkezésünkre. A természetes fagykárok felmérésével azonban nem tudjuk a fagyállóság változását nyomon követni. Ehhez laboratóriumi módszerekre van szükség. A növényi részek mesterséges fagyasztásával kimutatható, hogy a virág- és hajtásrügyek, valamint a fás részek fagyállósága fokozatosan alakul ki az őszi lombhullás után, majd a kényszernyugalmi időszakban folyamatosan csökken. Mind a kajszi-, mind az őszibarackfajták között nagy változatosságot mutattak ki a fagytűrés szempontjából a kutatók. Azt is felismerték, hogy szoros összefüggés van a virágrügyek téli fejlődési üteme és fagyállóságuk változása között. A kajszi és az őszibarack virágrügyeinek fejlődését a termőrészek hajtatásával, a tömeggyarapodás mérésével, a termő hosszának mérésével, valamint a mikrosporogenézis ütemének megfigyelésével vizsgálták. A virágrügy-fejlődés vizsgálatának egyik célja a mélynyugalom végének megállapítása, illetve az ehhez szükséges hidegigény meghatározása. Többféle módszert alkalmazva a kutatók sokszor egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak. Az azonban kitűnik a szakirodalmi adatokból, hogy a hidegigény tekintetében is igen nagy a változatosság a kajszi- és az őszibarackfajták között. Megvan tehát a genetikai alapja annak, hogy mindkét gyümölcsfaj termésbiztonságát a termesztésük északi határa közelében is javíthassuk.
A virágrügyek, a hajtásrügyek és a vesszők fagytűrőképességét a nyugalmi időszak különböző időpontjaiban mesterséges fagyasztással határoztuk meg. A kajszi termőnyársakat illetve az őszibarack termővesszőket számítógép által vezérelt klímakamrába helyeztük. Fokozatos lehűtés után 4 órán át tartottuk a növényi részeket a kísérleti hőmérsékleten. Ezután fokozatosan emeltük a hőmérsékletet. A természetes fagyhatást kívántuk modellezni. A hőmérsékletváltozás üteme óránként 2 o C volt. A klímakamrából kivett mintákat 24 órán keresztül szobahőmérsékleten tartottuk. Ezután a rügyek hosszirányú, illetve a vesszők keresztirányú metszetein, a szöveti kép vizuális elemzésével állapítottuk meg a fagykárosodás mértékét. A megbarnult szöveteket károsodottnak tekintettük. Fajtánként és kezelésenként 200 rügy, illetve 10 db vessző metszeteit vizsgáltuk. A vizsgálat célja az LT50 értékek meghatározása volt, tehát azé a hőmérsékleté, amely az adott időpontban 50 %-os fagykárt okoz. Ezért minden vizsgálati időpontban legalább 3 kísérleti hőmérsékletet alkalmaztunk. A különböző hőmérsékleteken mért fagykárosodási értékekből grafikus úton határoztuk meg az LT50 értékét, amit fagytűrési középértéknek (FKP) neveztünk el. A mesterséges fagyasztásos kísérleteket december 15-től a virágzásig, az utolsó két vizsgálati évben október 15-től a virágzásig végeztük, havonta 2 alkalommal. Így kirajzolódott a vizsgált fajták generatív és vegetatív szerveinek fagytűrő képesség változása a téli nyugalmi időszak során.
A téli nyugalmi időszak végén termőrészeket szedtünk a fákról. A virágrügyeket hosszirányban elmetszettük, majd a szövetek elszíneződése alapján határoztuk meg, hogy a nyugalmi időszakban milyen mértékű fagykárosodást szenvedtek. Mintánként 200 db virágrügyet vizsgáltunk meg. Azokban az években, amikor a virágzáskor jelentős károkat okozó lehűlések voltak, a virágok fagykárosodását is megvizsgáltuk. Fajtánként 100 db kinyílt virágot szedtünk 2 méteres magasságból, majd a virágokat szétbontva megvizsgáltuk, hogy a virágszervek épek, vagy elbarnultak.
Szalay László: Kajszi- és őszibarackfajták fagy- és téltűrése
Bőrápolás az alapoktól
A bőrápolás sokkal nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon, hiszen testünk első számú védekező rendszere. A környezeti hatásoknak, az időjárásnak, a sérüléseknek elsősorban hámrétegünk van kitéve, megvédve ezzel szervezetünket számtalan károsító tényezőtől. Éppen ezért a bőrápolás fontossága vitathatatlan. S hogy mivel és hogyan érdemes kezdeni a bőrápolás folyamatát? Érdemes először is sok folyadékot fogyasztanunk, és megkímélni testünket a felesleges károsodás lehetőségeitől: ne legyünk tűző napon, öltözzünk az évszaknak megfelelően, tartózkodunk a túlzott kozmetikumhasználattól.
