Q10  és a rák

A Q10 számtalan jótékony hatásáról sokat hallhattunk és nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a rák megelőzésében is nagy szerepe van. De azt tudjuk pontosan, hogy mi is a rák, és hogy hogyan alakul ki?

A rák azért különleges a genetikai betegségek között, mert akár egyetlen testi sejtben bekövetkező mutáció is okozhatja, mivel a mutáns DNS-t tartalmazó sejt elszaporodhat és áttéteket képezhet a testben. Egyéb szomatikus mutációk nem okoznak betegséget, hiszen néhány sejt elvesztése nem jelent problémát a sok trillió sejtet tartalmazó szervezet számára. A „rák” kifejezés nem egyezik meg a „tumor”-al, az utóbbi tágabb fogalom. Egy tumor ugyanis lehet jóindulatú, pre-malignus (rák előtti; ha nem kezelik, rákhoz vezethet) és rosszindulatú (malignus; ez a rák). Több mint száz ráktípust ismerünk. A rákok körülbelül 85%-a ektoderma eredetű epitél sejtekben keletkezik, ezek a karcinómák (például adenokarcinóma, a mirigyekből kialakuló rák). A mezoderma sejtekből (például csont, izom) keletkezett rákot szarkómának (például oszteoszarkóma – a csont rákja) nevezzük. Ezek az úgynevezett szolid (tömör) tumorok, szemben a leukémiával, ami a fehérvérsejtek rákja, s nem képez lokális gócpontokat. A limfóma, a limfociták rákja, azonban szolid tumorokat képez a testben. A hagyományos terápiák (sebészet, kemoterápia és radioterápia) alkalmazása az esetek nagy részében hatástalan. Emiatt az utóbbi években a figyelem az alternatív megoldások felé fordult. Áttörésről azonban a rák gyógyításában még egyáltalán nem beszélhetünk, bár, bizonyos ráktípusokat ma már hatékonyan tudunk gyógyítani (például gyermekkori leukémia, bőrrák, emlőrák). Nem ez a helyzet a diagnosztikában, az utóbbi években ezen a területen egy óriási ütemű forradalom zajlik. A különböző nem-invazív (nem-beavatkozó) módszerekkel (MRI, CT, PET/CT) a betegség korai észlelése vált lehetővé. A különféle molekuláris biológiai technikák (PCR, DNS chipek, NGS: új-generációs szekvenálás) pedig a tumorok azonosításában játszanak alapvetően fontos szerepet. A rák genetikai okainak megértésében is óriási lépéseket tett a tudomány az utóbbi években. A mutációk két fő gén típust érintenek. Az egyik a tumorszupresszor gének, melyek termékei a sejtosztódás normális menetét szabályozzák. A tumorszupresszor génekben való mutációk a kontroll megszűnését okozhatják. A másik rákgén típust a proto-onkogének gének képviselik. Ezen gének fehérjetermékei a sejtosztódásra stimuláló hatással vannak. A proto-onkogének mutációk hatására onkogénekké alakulhatnak át, melyek, a mutáció típusától függően, folyamatosan aktív állapotban maradnak, vagy a normálisnál nagyobb mennyiségben termelődnek. Mára az a meggyőződés alakult ki, hogy a tudomány megtalálta a végső választ a rákképződés okára, amely szerint a rák nem más, mint a rákkal kapcsolatos génekben való mutációk felhalmozódása. Az utóbbi néhány évben azonban új fejlemények láttak napvilágot, melyek más megvilágításba helyezik a rákképződés kialakulásának folyamatát (lásd „Új elméletek” című fejezet). A modern molekuláris genetikai kutatások fő törekvése a betegségekre (például rák) való hajlam kimutatása a betegség megjelenése előtt, mely lehetőséget ad a prevenciós (megelőzésen alapuló) eljárások kidolgozására (gyógyszeres kezelés, gyakori vizsgálatok, életmódváltás, stb.)

Tumorképződés: Intelligens tumorok- A tumor képződése egy több lépésben végbemenő folyamat. A testet felépítő körülbelül száztrillió sejtnek kooperálnia kell egymással, hogy a testet átlagosan nyolcvan évig egészségben tartsák. Hogyan lehetséges az, hogy ha ilyen sok sejtünk van, s ezek mindegyike képes rákosan elfajulni, az emberi populáció nagyobbik felében mégsem fejlődik ki ez a betegség. A magyarázat erre az, hogy egy sejtnek számos rendkívüli képességre kell szert tennie ahhoz, hogy malignussá váljon. A rákká váláshoz legalább hét különböző genetikai szabályozó rendszerben kell, hogy zavar keltődjön. A tumorsejteknek számos problémát kell megoldalniuk (genetikai módszerekkel) lépésről lépésre azért, hogy elszaporodjanak, majd elterjedjenek a testben. Beragadt a gázpedál: A tumorsejtek osztódnak olyan körülmények között is, amikor a normális sejtek nem teszik ezt. Egy normális sejtnek külső serkentő szignálra van szüksége az osztódáshoz, a tumorsejtek megvannak enélkül is. Szemléletesen olyan a helyzet, mintha beragadt volna a gázpedál. Nincs fék: Egy tumorsejtnek figyelmen kívül kell hagynia az „állj le az osztódással” parancsokat, melyet a sejt saját apparátusa vagy a szomszédos sejtek küldenek probléma esetén. Egy ilyen aberrációt úgy lehet szemlélteni, mintha elromlott volna a fék egy autóban. Ne öld meg magad! A tumorsejtek képződésük és terjedésük folyamán is stresszes körülmények között léteznek (például kevés az oxigén és a táplálék, DNS törések, kromoszómaszám változás, stb.), melyek normálisan apoptózishoz vezetnek. Ugyancsak apoptózishoz kellene, hogy vezessen a szomszédos sejtek által küldött haláljelek, illetve a túlélési jelek hiánya. A tumornak tehát ki kell iktatnia az önmegsemmisítő mechanizmusát. A vérerek vonzása: A borsószemnél nagyobb méretű tumorok oxigén és táplálékhiánytól szenvednek, hiszen ezek az anyagok a belső sejtekhez már nem jutnak el diffúzióval. Ezért a tumoroknak meg kell győzniük a környékbeli vérereket, hogy hálózzák be őket. Halhatatlanság: A testi sejtek normálisan a testben és sejtkultúrában is meghatározott számú (50-70) osztódáson mennek keresztül, aztán leállnak. A sejtek szaporodásának egyik korlátja a telomer rövidülés. A tumoroknak aktiválniuk kell a telomeráz enzimüket, hogy ezt a korlátot kiiktassák. Invázió: A tumoroknak a testben való elterjedéséhez számos problémát meg kell oldaniuk: ki kell szabadulniuk az extracelluláris mátrix fogságából, enzimekkel fel kell oldaniuk a vérerek falát, s sikeresen meg kell telepedniük egy új helyen. A rák okozta megbetegedések 90%-át a metasztázis okozza. Az immunrendszer figyelmének elkerülése: A kontroll nélkül szaporodó sejteket az immunrendszer gyorsan eltávolítja. Egy sikeres tumorsejtnek ezért vagy blokkolnia kell ezeket a mechanizmusokat, vagy el kell tüntetni az árulkodó jeleket.

A rák molekuláris biológiája

A Q10 hatása

Kevesen tudják, de a Q10 az Egyesült Államokban a harmadik legkelendőbb étrend-kiegészítő az omega-3 és a multivitaminok után. Nem véletlen, hiszen a Q10 számtalan emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatása ismert. Ilyen a migrénes fájdalmak esetén kifejtett hatása, de a Q10 pozitív hatással van a rák, a vérnyomás és a fogbetegségek gyógyítása esetében is.