Rumini, a legsikeresebb magyar kisegér
A Rumini manapság az egyik legnépszerűbb darabja a hazai gyermekirodalomnak, s ma már az esti mese mellett az iskolában a kötelező olvasmányok közé is bekerült: még több gyermekkel szerettetve meg a kisegér kalandjait és az olvasást egyaránt. De vajon milyen hatással van a kicsikre a mese?
A varázsmese fogalma Vlagyimir Propp szerint azokat a meséket nevezzük varázsmeséknek, melyek valamilyen kár, hiány előidézésével kezdődnek, arra ösztönözve a mese hősét, hogy útnak induljon. Útja során a hős találkozik az ajándékozóval, aki valamilyen varázseszköz adományozásával, segítőtárs kijelölésével segíti őt célja elérésében. Ezután a hős megküzd az ellenféllel, s noha visszatérésekor üldözőbe veszik, mégis hazaérkezik, és saját vagy apósa birodalmában uralkodik tovább és megnősül.
Lovász Andrea a mese műfajának értelmezésekor kiemeli a szövegtípus definiálhatatlanságát, a pontos körülhatárolhatóság nehézségeit, hiszen ehhez olyan sok tényezőt kéne figyelembe venni, amennyit sem módszertanilag, sem tartalmilag nem lehetne egységesíteni. Fontos megállapítása azonban, hogy a meseértelmezést komplex tevékenységként fogja fel, amely során mindegyik feltételezést és elméleti szempontot igaznak és érvényesnek tart, mivel részben fedik is egymást.
A mesék származása, keletkezése: Általánosan elmondhatjuk, hogy a mese egyidős az emberiséggel, az egyes történelmi korszakok tükröződnek benne. Vlagyimir Propp szavaival élve „a mese kompozíciós egysége nem az emberi psziché valamilyen sajátosságában rejtőzik, nem a művészi alkotás sajátosságában, hanem a múlt történeti valóságában.” Boldizsár Ildikó a magyar népmesék mesemotívumait a samanisztikus őshagyományra vezeti vissza, mivel a magyar ősvallás tartalmazott samanisztikus elemeket. A mese és a samanizmus kapcsolatát a mesehősök és a sámánok hasonlóságában látja. Egyes szakemberek szerint a varázsmesék bizonyos csoportja beavatási jellegű, ami a mesebeli elvégzendő nehéz feladatokat és próbatételeket tekintve magyarázható. Propp szerint a másik komplex ciklust a halálról alkotott elképzelések alkotják. A különféle szertartások eltűnésével azonban átalakult a mese szüzséje is, és a mindennapi életből vett részletekkel, valamint a tisztán művészi elbeszélés elemeivel gazdagodott. Ilyen a mai formában ismert mese is.
A gyermeki személyiség: Az óvodáskorú gyermekek világában az érzelmek vezérlik gondolataikat, és a sajátos világukhoz tartozó élmények, tapasztalatok alapján tájékozódnak. Az óvodáskort az egocentrizmus, az énközpontúság, gyermekközpontúság jellemzi. A gyermek számára csak az a lényeges és fontos a világból, amiről tudomása van, vagy ami érzelmileg magával ragadja.
Gyermeki varázslatigény A gyermek igénye a varázslatra többé-kevésbé animisztikus gondolkodásából ered. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan a kapcsolata az élettelen világgal, mint az élő, emberi világgal. A gyermeknek sokszor nincs is szüksége racionális érvekre, magyarázatokra, mert ezek érthetetlenek számára. A mese világszemlélete sokkal inkább vigaszt nyújt számára. A racionalitás hatására az „igazi tudás“ kárba vész, a gyermek mélyre temeti magában.
A mesék fontossága a gyermek életében Bruno Bettelheim szavaival élve a mesék megtanítják a gyermeket arra, hogy felismerjék az élet magasabb rendű értékeit. A mesehallgatás alkalmával nemcsak a gyermek fantáziája és a szókincse gazdagodik, de ha beleéli magát a hősök szerepébe, tudattalan feszültségeit is feloldhatja.
A mesei valóság A mese műfajának egyik különlegessége, hogy jövőre irányuló szövegtípus. Azt sugallja, hogy a gyermek önálló, független életének kialakításához először le kell mondania infantilis függőségi vágyairól, meg kell szüntetnie szeparációs szorongását, azaz le kell válnia szüleiről, és ki kell lépnie eddigi biztonságot nyújtó világából, hogy igazi, tartós kapcsolatokat tudjon létrehozni más emberekkel, valamint megtalálja az igaz szerelmet és boldogságot. A mesehősök sorsa jó példa erre a gyermeknek. Az externalizáció és a kettéosztás fontossága A gyermek gondolkodása még éretlen, a körülötte lévő világról szerzett tapasztalatai és ismeretei csekélyek, az értelmében tátongó réseket pedig a képzelete tölti ki, ahol a vágyak és a félelmek gyakran összekeverednek, így valamilyen rendre van szükség. A gyermek a mesealakok segítségével ellenőrizhető módon externalizálhatja, azaz kivetítheti gondolatait, belső feszültségeit. Sok mesében találkozhatunk a kettéosztás fontos funkciójával, ugyanis a gyermek számára érthetetlen és ijesztő az a tény, hogy valaki egyszerre jó és rossz is lehet, egyszerre szerethető és gyűlölhető egyaránt. A gyermek tehát kettéosztással oldja meg az ellentmondásokat személyes kapcsolataiban, így a szeretett személy, legtöbbször az anya jóságát maradéktalanul megőrizheti.
A mesék gyógyító hatása A mesék lélekre való gyógyhatását Bruno Bettelheim úgy fogalmazta meg, hogy a mesének azért van gyógyító ereje, mert az adott krízisszituációban lévő gyermek, illetve felnőtt a történetet önmagára és a belső konfliktusára vonatkoztatja, így megtalálja a problémáira a megoldást. A mese gyógyító hatása többek között azon a felismerésen alapszik, hogy minden élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Olyan konfliktushelyzetekbe keverednek a történetek hősei, amelyekkel bárki gyakran találkozhat a hétköznapokban is, és a hős által bejárt út végén a megoldást is megtalálhatja az egyensúlyvesztett helyzetben. A mese olyan történet, amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén, meghaladhatja korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél.
GALAMBOS BARBARA: A MESE LÉLEKTANI HATÁSAI AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA
Rumini: az igazi kalandok meséje
A Rumini egy igazán izgalmas és szellemes mese, mely kitűnően lett megírva. A Rumini egy letehetetlen kalandregény, melynek főhőse egy csavargóból hajósinassá lett, szeretnivaló kisegér. Berg Judit olyan ifjúsági regényt írt a Rumini megálmodásával, mely végre újra reményt ad arra, hogy gyermekeink megszeressék az olvasást!
