A gimnasztika, a jelen kor magyar testnevelésében és sportjában betöltött szerepének meghatározásához, tisztáznunk kell a gimnasztika fogalmát, értelmezését és mai jelentését.  

Még a legutóbb megjelent magyar angol, angol magyar szótárak sem segítik az olvasót a gimnasztika és torna szavak jelentésének megkülönböztetésében. Magyar angol kéziszótár (Kis László): „torna = gymnastics”, „gimnasztika = gymnastics”, Angol magyar kéziszótár (Kis László): „gymnastics = torna”, „gimnasztika = torna”!?

A gimnasztika fogalmát, jelentéstartalmának mai értelmezését, a szó eredeti jelentése, tartalma és annak változásaival tudjuk meghatározni.  

A gimnasztika, a görög eredetű „gymnosz” szóból származik melynek jelentése „mezí- telen” és a feljegyzések szerint arra utal, hogy az ókori görögök testgyakorlataikat részben fedetlen testtel űzték. Azokat a testgyakorlatokat, amelyeket a férfiak a palaisztrákban vagyis a birkózócsarnokokban, a gymnasionokban és stadionokban pentathlon számaiként műveltek, az auloszfutást, távolugrást, diszkoszvetést, dárdavetést, birkózást, valamint az összetett avatási próbákat, amely íjászatból, ökölvívásból, vadászatból és hasonló testgyakorlatokból álltak közös néven palesztrikának nevezték. A nők testgyakorlatait az orkhesztika jelentette, amely főként táncokat és mozgásművészeti formákat foglalt magá- ba. A gyermekek testgyakorlatai főként ügyességfejlesztő játékos feladatok és versengé- sek voltak. Az ókori hellén testkultúrában a testgyakorlatok összességét gimnasztikának nevezték.

Az újkorban, a XIX században a testgyakorlatok összessége, széles tartalommal a kü- lönböző német, svéd dán testnevelési rendszerekben jelentek meg. A német Ludvigh Jahn rendszerében, a széles értelemben vett testnevelés, a torna rendszereként jelent meg. A gimnasztika és a torna összefüggései, fogalmainak tisztázása napjainkban is aktuális.

A torna fogalma, a torna kialakulása és fejlődése során tartalmi változásokon ment keresztül. A torna korábban (XIX.sz.) átfogó, szinte a testnevelési rendszer fogalmával volt azonosítható (Jahn, Guths-Muts, Ling stb.), tehát gyűjtő fogalma volt a testi gyakorlatok összességének. Később az átfogó testnevelési rendszerből kiváltak azok a mozgásrend- 14 szerek, amelyek már egy viszonylag elkülöníthető mozgásformákból álltak és elkülönülő szabályok között űzettek (pl. "könnyű atlétika", "nehéz atlétika" stb.). Ezekből az elkülönü- lő mozgásrendszerekből sportág-csoportok, független sportágak és versenyszámok keletkeztek. Ez a folyamat szinte napjainkig tartott. A Kmetykó János és Kerezsi Endre tornarendszerében a torna ágaiként emlegetett akrobatikus torna, művészi torna, később önálló sportágakká váltak sport akrobatika, ritmikus gimnasztika (korábban „művészi torna” majd ritmikus sportgimnasztika) néven. A sporttorna is önállóvá vált, hiszen minden más sport- ágtól megkülönböztető gyakorlatokkal és versenyszabályokkal rendelkezik, és nem fedi le azt az átfogó tartalmat, amit korábban a torna általában.  

Mit jelent a fejlesztő torna?

A fejlesztő torna más néven Tervezett Szenzormotoros Tréning. Ezt szakember segítségével végzik. A terapeuta a gyermek hiányosságai alapján felépít egy fejlesztő torna programot, a szülő pedig segít abban, hogy a gyermek rendszeresen járjon erre. Minél intenzívebb a fejlesztő torna, illetve minél rendszeresebben végzi a gyermek, annál gyorsabb mozgásfejlődés érhető el nála.