Kiment a fejemből, erre nem emlékszem, elfelejtettem, nem jut eszembe - gyakran mondunk-hallunk ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, leginkább idősektől.

Ahogy Iván László gerontológus professzor mondja, az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja az öregedés rejtélye. A valós biológiai ismeretek híján számtalan öregedéselmélet született az idők folyamán. Ma általánosan elfogadott nézet, hogy az öregedés a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenése. Az apadó alkalmazkodóképesség különféle elváltozásokat idéz elő a szervezetben. Bár az öregedés megállítására, megakadályozására nincs ma reális lehetőség - és az öregedés "természetrajzához" hozzátartoznak bizonyos kedvezőtlen változások, hiszen az idős ember társadalmi státusa megváltozik, életritmusa lelassul -, ezek főként nem biológiai tényezők, sokkal inkább szociális-kulturális adottságok. A memóriazavar annak ellenére, hogy nem kifejezetten korral együtt járó jelenség, mégis leginkább az időseket érinti. A szakemberek véleménye szerint emlékezetünk minősége nemcsak genetikai örökségünktől függ, hanem nagy szerepe van ebben a gyakorlásnak, emlékezetünk "tréningjének", állandó használatának. Nemcsak gerontológusok, de neurológusoknak is gyakori témájuk az időskorral együtt járó emlékezetkiesés, ami adott esetben egészen a demenciáig, az elbutulásig vezethet.

Oldalajánló Nyomtatás Elfelejtettem, kiment a fejemből, nem emlékszem, nem jut eszembe - gyakran mondunk-hallunk ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, megállapításokat akár fiataloktól is, de leginkább idősektől. Vajon a memóriazavar - amellett, hogy időnként zavaró és kellemetlen - betegségként kezelendő vagy csupán túlterheltség, az agy ideiglenes "kikapcsolása", múló jelenség? Ahogy Iván László gerontológus professzor mondja, az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja az öregedés rejtélye. A valós biológiai ismeretek híján számtalan öregedéselmélet született az idők folyamán. Ma általánosan elfogadott nézet, hogy az öregedés a szervezet alkalmazkodóképességének csökkenése. Az apadó alkalmazkodóképesség különféle elváltozásokat idéz elő a szervezetben. Bár az öregedés megállítására, megakadályozására nincs ma reális lehetőség - és az öregedés "természetrajzához" hozzátartoznak bizonyos kedvezőtlen változások, hiszen az idős ember társadalmi státusa megváltozik, életritmusa lelassul -, ezek főként nem biológiai tényezők, sokkal inkább szociális-kulturális adottságok. A memóriazavar annak ellenére, hogy nem kifejezetten korral együtt járó jelenség, mégis leginkább az időseket érinti. A szakemberek véleménye szerint emlékezetünk minősége nemcsak genetikai örökségünktől függ, hanem nagy szerepe van ebben a gyakorlásnak, emlékezetünk "tréningjének", állandó használatának. Nemcsak gerontológusok, de neurológusoknak is gyakori témájuk az időskorral együtt járó emlékezetkiesés, ami adott esetben egészen a demenciáig, az elbutulásig vezethet. Hirdetések Az Alzheimer-kór Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni.

Salacz Pál, a Pszichiátriai és Neurológiai Klinika főorvosa, aki naponta találkozik praxisában ilyen esetekkel, felidézi, hogy régen külön memóriaklinika működött, ahol ezeket az eseteket kezelték. Az országban most is van, egyrészt a klinikán, másrészt több egészségügyi központban demenciacentrum, ahol a súlyosan emlékezetvesztőket vizsgálják és kezelik. Elöregedő világunkban, a "vén" Európában különösen nagy hangsúlyt kap ez a probléma, hiszen a világ lakosságának csaknem egytizede 60 év feletti, és leginkább őket érinti az emlékezet romlása: a tapasztalatok szerint 30 százalékuk "feledékeny". Köztudott, hogy a kronológiai és biológiai kor nem azonos, egyénenként is változó, hogy ki hány évesnek "néz ki", és milyen "karban van" egészsége, szellemi kapacitása. Vagyis azt mondhatjuk: az öregedés egyéni jelenség, bár vannak általános tendenciái. Ilyen a memóriazavar is. Kezdetben csak nevek, címek, telefonszámok "esnek ki" az emlékezetből, de az is előfordul, hogy egy-két óra elteltével ezek "beugranak". Tehát ez még nem jelent szellemi "leépülést", a demencia gyakran valamilyen agyi károsodás következménye. A mindennapos feledékenységre viszont már fel kell figyelni, ezt a gerontológus és pszichiáter is állítja, mert mögötte akár súlyos betegség is állhat - ideggyógyászati-pszichiátriai okok. Az indokolatlanul jelentkező feledékenységet a családnak, a környezetnek, a háziorvosnak kellene észrevenni minél korábbi szakaszban, hogy a szellemi rehabilitáció megkezdődhessen.

S bár a feledékenység olykor igen kellemetlen lehet, nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni, ha nem jut eszünkbe valami. Számos memóriaserkentő és egyszerű önsegítő módszer létezik, amelyekkel bármely életkorban élesíthetjük, és remek formában tarthatjuk elménket.
Néhányhoz pedig nem is kell messzire menni. Következzen néhány tipp, amellyel otthonukban is tehetünk memóriánk frissen tartásáért.

A következő gyakorlatok segítségével meg¬dolgoztathatjuk a szürkeállományunkat, és tökéletesíthetjük az emlékezőképességünket:
Használjuk naponta többször a „rosszabbik" kezünket valamilyen egyszerű tevékenység el-végzésére. Például, ha jobb kézzel szoktunk, most mossunk fogat a ballal. Ha mindig a bal kezünkkel húzzuk fel a nadrág cipzárját, ezen¬túl tegyük a jobbal. Az agyunk szenzoros és motoros információkat kap az ügyetlenebb kéztől annak mozgatása közben, s ahhoz, hogy megbirkózzon a nehézséggel, új kapcsolatokat kell kiépítenie az idegsejtek között. (Válasszunk könnyű és veszélytelen feladatokat. Lehetőleg ne barkácsolás vagy főzés közben próbáljuk ki.)
A megjegyzendő adatokat próbáljuk meg valamihez kötni - egy szóhoz vagy rímhez, amely segít a felidézésében. A szivárvány színeit - piros, narancs, sárga, zöld, kék, indigó és (ibolya)lila - például bármikor fújni fogjuk, ha kezdőbetűikkel kitalálunk egy mondatot: „Pénteken Nagyi sosem zárta kulcsra az icipici ládikát". Ugyanezzel a trükkel más, felsorolásszerű információt is rögzíthetünk. Tegyük fel, hogy lekvárt, almát, papírtörlőt, tojást és sajtot szeretnénk venni. Hogy tetszik a következő: „Laci akkor pont teknőst sétáltatott"? Így munkára fogjuk az elménket, de akár listát is írhatunk, ha máshogy nem megy.
Ha ugyanazon a napon sokfelé kell megfordulnunk, és félünk, hogy valamit elfelejtünk, képzeljünk el egy minél elképesztőbb történetet, ezeket a tennivalókat beleszőve. Tételezzük fel, hogy útba kell ejtenünk a bankot, a könyvtárat, a hentest, és be kell ugranunk a barátunkhoz Jánoshoz, akinek egy könyvet szeretnénk visszaadni. A sztori így hangozhat: Mészáros Jani, a hentes kirabolta a bankot. A zsákmányt a könyvtárban rejtette el.

forrás az internetről: webbeteg és otthonigyogymodok

Memória, az örök kincs

Közkedvelt mondás, hogy idős korára (leginkább a fizikai korlátok miatt) az embernek a szellemi szórakozás marad a legnagyobb kincs. Így mindenképpen fontos, hogy mindenki fiatal korától fogva odafigyeljen az emlékezőtehetség, a memória épségére. Egyszerű praktikákkal is lehetséges a memória karbantartása, mely egész életünk során igen kifizetődő, hiszen egy egyetemi vizsga alkalmával épp akkora szükségünk lehet a memória rejtett tudására, mint mikor az unokánkkal és a folyamatosan változó világgal szeretnénk lépést tartani.