A fejlesztő játékok  otthon 

A fejlesztő játékok ma már elérhetőek bolti keretek között is, melyek specifikusan egy-egy területet támogatnak, fejlesztenek, melyek elengedhetetlenek a gyermekek egészséges gyarapodásához. Ám léteznek igazán egyszerű, otthon is könnyedén elkészíthető és alkalmazható játékok is, melyekről mostanában olvastam és nagyon hasznosnak találom őket.

Gombolyagdobálós: A játékosok körben állnak, egymástól olyan távolságra, hogy még könnyen tudják dobni és elkapni a gombolyagokat. A játékvezető kezdi. Valamennyit leteker a gombolyagból, megfogja a végét és odadobja a csoport bármelyik tagjának. Ő elkapja, megfogja a fonalat, és a kezében tartja, majd leteker belőle valamennyit és eldobja a következőnek. Így jól látni, hogy ki kapott már "labdát", ki tartja a fonalat a kezében. Fokozatosan kialakul egy háló, s mindenkinek csak egyszer lehet a kezébe kapni a gombolyagot és a fonalat. Mikor már mindenki kapott labdát, akkor álljunk meg egy kicsit: így mindenki össze van kötve mindenkivel, mindenki kapcsolatban van mindenkivel. S most jön a nehezebb: ezt a jól felépített hálót lebontjuk.

Adott téma megbeszélésére: Először felolvasnak, vagy más módon felvezetnek egy témát, utána a csoportvezető odadob egy kövér gombolyagot annak a csoporttagnak, aki a témában nyilatkozni akar. Eközben megtartja magának a fonal végét. Beszélni mindig csak az beszélhet, akinél a gombolyag van. Ha egy másik csoporttag is beszélni óhajt, az előző odadobja a gombolyagot neki, a megfeszült szálat azonban kezében tartja. A beszélgetés így folytatódik, s eközben a fonalból látható háló szövődik. Az ilyen módon lefolytatott beszélgetés rövid kiértékelésbe torkollik, talán a következő kérdések segítségével: - Milyen érzés van bennem, amikor kezemben tartom a szálakat? - Sok/kevés szál van nálam? - Több vagy kevesebb szálat tartanék legszívesebben? - Mit mondanak a szálak mai magatartásomról? - Mit mond a háló szimbóluma a csoport vonatkozásában?

Célkitűzés: Egyszerű ügyességfejlesztő játék, amely kiváló kiindulópontja lehet a csoporton belüli kapcsolatok struktúrájáról szóló beszélgetésnek. Pedagógiai javaslat: A "gombolyag" módszer különösen a csoportképződés kezdeti szintjén ajánlott, ahol az egyes tagok még erősen a csoportvezető felé orientálódnak. E gyakorlat az egymás közötti kommunikáció egyszerű módját ajánlja. A játékos forma elvezet az embertárshoz, és hozzájárul a beszélgetésben való kiegyenlítettebb részvételhez.

Goofie: Álljunk fel laza csoportban, csukjuk be a szemünket és kezdjünk el vándorolni körbe-körbe. Ha találkozunk valakivel, rázzuk meg egymás kezét és kérdezzük meg: „Goofie?”. Ha egy kérdő „Goofie?” -t kapunk válaszul, akkor nem volt szerencsénk, nem találkoztunk vele. Csukott szemmel keressünk tehát tovább. Mialatt mindenki kéz rázogatva körbevándorol, és Goofie után kérdezősködik, a játékvezető az egyik játékos fülébe súgja, hogy ő Goofie. Mivel Goofie tud látni, ezért ez a játékos kinyithatja a szemét. Goofie azonban sajnos néma, ezért ha vándorlásaink közben olyasvalakivel találkozunk, aki megrázza ugyan kezünket, kérdésünkre azonban néma csend a válasz, akkor örülhetünk, mert végre megtaláltuk régóta keresett Goofie-nkat. Most végre kinyithatjuk a szemünket, megfoghatjuk Goofie kezét, mert mi is részévé váltunk. Goofie csak a két végén képes növekedni, ezért ha két kéz ragadja meg kezünket, ez azt jelenti, hogy Goofie-val valahol a közepén találkoztunk. Tapogatózzunk tehát valamelyik irányba tovább, amíg valaki nem figyelmeztet bennünket, hogy a sor végére értünk. Ha az utolsó keresgélő is csatlakozott Goofie-hoz, a játék véget ért. Talán valamivel közelebb is kerültünk egymáshoz.

Célkitűzés: Ha össze szeretnénk hozni egy társaságot, mélyebb kapcsolatot szeretnénk kialakítani egymás között, és emellett még jól is akarjuk érezni magunkat, játsszunk Goofie-t! Goofie egy kedves, barátságos lény, aki állandóan növekszik, mert mindenki vonzódik hozzá, és része szeretne lenni.

Hogy érzem magam itt és most?: Ismerjük egymást, de változunk is folyamatosan, sőt a hangulatunk, az érzéseink még gyorsabban is változnak, mint mi magunk. Sokszor elhatalmasodik a bánat, máskor meg egyértelműen öröm tölt el bennünket. Van, amikor annyira vidám vagyok, hogy mindenen csak nevetnék, máskor meg a fáradtság miatt alig hallom meg azt is, amikor hozzám szólnak. Most úgy mondjuk el a nevünket sorban egymás után – s nem kell ez előttem szólót megismételni – hogy a névhez hozzáteszem azt az érzést is, ami itt és most leginkább betölt, ami leginkább jellemző rám. Törekedjünk arra, hogy érzéseket és ne gondolatokat mondjunk. Persze a rövid és gyors megfogalmazás is fontos, válasszuk ki a legjellemzőbbet, azt, ami a leginkább uralkodó érzés. Pár példa: „A feszültséggel teli Ildikó vagyok.” „A vidám Borbála vagyok.” „A kíváncsi Rozika vagyok.” Szóval, valahogy így. Ha valaki nem érzést mond, a játékvezető leállíthatja egy „STOP!” jelzéssel.

Célkitűzés: Hozzásegíteni a résztvevőket az érzések megfogalmazásához és kimondásához. Oldani a háttérbe húzódás vagy a negatív érzések elfojtásának rossz hatásait, vagy éppen azt támogatni, hogy röviden, tömören egy, az „itt és most” leginkább előtérben lévő érzésüket fogalmazzák meg. A csoport együttlétének kezdetén jó lehetőséget ad, hogy felmérje a játékvezető a hangulatot, bemelegítésként is alkalmazható.

Szárnyalás: Játékgyűjtemény pedagógusoknak

Fejlesztő játékok: az egészséges és boldog gyermekkorért

Tulajdonképpen, ha jobban belegondolunk, szinte minden játék tekinthető a fejlesztő játékok darabjának, hiszen hatással a vele játszó apróságokra. Az viszont cseppet sem mindegy, hogy egy-egy játék milyen készségek kialakulásában segít, a fejlesztő játékok mely csoportját erősíti. A fejlesztő játékok egyszerre hasznosak és szórakoztatóak a gyerekek számára, így a szülőknek már csak annyi a feladatuk, hogy a legmegfelelőbbet válasszák ki csemetéjük számára.