Az emberi szervezet zökkenőmentes működéséhez nem csupán szénhidrátokra, lipidekre és fehérjékre van szükség. Ugyan kis mennyiségben, de szükség van természetes szerves vegyületekre, melyek szabályozzák az anyagcserét, az energiaforgalmat és a szervezet megújítását. Ezeket a nélkülözhetetlen anyagokat vitaminoknak hívjuk.

Mai ismereteink szerint a vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyeket az emberi szervezet nem tud elegendő mennyiségben szintetizálni, energiát nem szolgáltatnak, de kis mennyiségben az anyag-és energiaforgalomhoz nélkülözhetetlenek. A vitaminok az emésztőcsatornából felszívódnak, és a szervezet különböző részeiben katalitikus vagy szabályozó tényezőként bekapcsolódnak az életfolyamatokba. A vitaminok egy részének a szerepe, funkciói illetve hatásmechanizmusa még nem teljesen feltárt, így a vitaminokkal kapcsolatos ismereteink folyamatosan bővülnek.

Az emberi szervezet számára fontos vitaminokat állati és növényi eredetű táplálékkal visszük be a szervezetbe. Vannak olyan anyagok, amelyek a vitaminok előanyagaként szolgálnak, és a bélcsatornában, vagy a bőrben (pl. ergoszterin –D-vitamin) alakulnak át vitaminokká. Ezeket a vegyületeket provitaminoknak hívjuk. Ezekkel ellentétben például a biotin és a K2-vitamin a bélflóra által is szintetizált vitaminok csoportjába tartozik.

Az évek során megvalósult kutatások, kísérletek és tapasztalatok alapján meghatározták a napi vitaminszükségletet, vagyis azt, hogy az egyes vitaminokból mekkora mennyiségre van szükségünk a szervezet megfelelő működéséhez. Ha a szervezet tartósan nélkülözni kényszerül valamelyik vitamint, akkor tünetek, rendellenességek jelentkeznek. Ezt az állapotot  hipovitaminózisnak nevezik. Ennek egy súlyosabb változata, amikor a vitaminhiány betegséget okoz. Ezt avitaminózisnak hívják. Ezek a vitaminhiányos állapotok a megfelelő táplálkozással megelőzhetőek illetve kezelhetőek. Erre vonatkozóan ismert példaként lehet megemlíteni a skorbutot, ami miatt a tartós tengeri utakon számos tengerész vesztette életét. A skorbut ellen magas C-vitamin tartalmú ételeket fogyasztottak, így küszöbölve ki a vitaminhiány miatt bekövetkező leépülést. A másik súlyos hiánybetegség a berberi, amely B1-vitamin hiányára visszavezethető betegség, és Ázsiában az európai civilizáció terjedését követően keletkezett. A hántolt rizs fogyasztására való áttérés miatt ugyanis a maghéjban lévő vitaminok ki maradtak az étrendből.

Mivel napjainkban az rengeteg étrend kiegészítőt illetve vitaminkészítményt lehet megvásárolni, fontos tudni, hogy egyes vitaminok túladagolása az emberi egészségre
veszélyes tüneteket okozhat. Az így bekövetkező állapotot hipervitaminózisnak nevezik.
Mivel a vitaminok egy részének biológiai hatásáról még nincs megfelelően pontos és  részletes ismerete a tudományos világnak, ezért a vitaminok csoportosítását az oldhatóságuk alapján szokás elvégezni. Ez alapján megkülönböztetnek zsírban és vízben oldódó
vitaminokat.
A vízoldékony vitaminoknak nincs előanyaga (provitaminja), szemben a zsíroldékony
vitaminokkal.

A-vitamin

Az A-vitamin(retinol) fontos szerepet tölt be az emberi bőr épségének megőrzésében.
Hiányában a hámsejtek elszarusodnak, a bőr felülete kiszárad. Ezen kívül jelentős funkciót
tölt be a szem épségében illetve a látásban: hiányának legsúlyosabb esete vakságot
eredményezhet a szem szaruhártyájának kiszáradása miatt. A-vitamin hiányában fokozatosan csökkenhet a szem sötétséghez való alkalmazkodó képessége, amit szürkületi vakságnak vagy farkasvakságnak neveznek. Túlzott A-vitamin bevitel hajhullást, bőrgyulladást és végtagfájdalmakat okozhat. A-vitamint aktív formában csak állati termékek tartalmaznak, elsősorban a tengeri halak mája, de ezen kívül a tej, vaj, tojássárgája a is. A növényekben nem található biológiailag aktív A-vitamin, viszont előanyaga (provitaminja) számos gyümölcsben és zöldségben megtalálható. Az A-vitamin előanyaga nem más, mint a béta-jonon tartalmú karotionidok. A béta-karotin (ebben két béta-jonon gyűrű is található, szemben a többi provitamin hatású karotinoiddal, melyekben csak egy)narancssárga színű pigment, mely a fotoszintézisben is nagy szerepet játszik. A béta-karotin adja a sárgarépa illetve sok más zöldség és gyümölcs narancssárga színét. A-vitamin előanyag forrása lehet még például a sütőtök, édesburgonya, kukorica, paradicsom. Élelmiszer-adalékanyagként a narancssárga élelmiszerekben, csakúgy mint a vitaminkészítményekben nagy valószínűséggel megtalálható E160anéven. Az A-vitamin szükséges még a légző-, vizeletkiválasztó és a bélrendszert borító sejtek váladék kiválasztásában, néhány rákos megbetegedés megelőzésében, a szénhidrát anyagcseréhez a májban. A konyhai feldolgozás a nyersanyagok provitamin és vitamin tartalmát csak mérsékelten csökkentik. Azonban fontos, hogy mivel sok kettős kötést tartalmaznak, ezért kémiai hatásokra (oxidáció, savak, lúgok) érzékenyek.

A D-vitamin

(kalciferolok) ismert élettani szerepe az, hogy szabályozza a táplálékkal felvett kálcium és foszforvegyületek felszívódását, anyagcseréjét és a csontokba való beépülését. A D-vitaminok természetes provitaminjai a növényi eredetű ergoszterin vegyületek és az állati eredetű 7-dehidro-koleszterin. Ezek a provitaminok napfény hatására (pontosabban ibolyántúli, UV-B sugarak) alakulnak D-vitaminná.
A kalciferolok hiányának jellegzetes tünete az angolkór, melynek során a csont szárazanyaga nagymértékben lecsökken. Túladagolása is káros, mert ilyenkor nem megfelelő
helyen épülnek be a szervetlen anyagok a szervezetbe, vagy a csontok törékennyé válnak.
Eddig úgy tartották, hogy egészséges emberek számára nincs szükség D-vitamin bevitelre. Azonban nemrég megjelent azaz orvos szakmai ajánlás, amely a jelenleg ajánlott D-vitamin-
mennyiség közel tízszeresének bevitelét ajánlja felnőtt ember számára a novembertől
márciusig terjedő időszakban. Fontos, hogy a szolárium nem alkalmas a napfény helyettesítésére, így D-vitamin pótlásra sem. A szakemberek becslése szerint itthon a lakosság legalább 70 százaléka biztosan vitaminhiányos, így érdemes konzultálni a háziorvossal a téli időszakot megelőzően.
A vitamin nagy mennyiségben található mega tengeri halakban, a csukamájolajban, tejben és vajban, kis mennyiségben pedig a tojásban, májban fordul elő. Kapható már D-vitaminnal dúsított joghurt is, illetve többféle táplálékkiegészítő, amelyhez recept nélkül is hozzá lehet jutni. Nagy dózisú D-vitamin-készítmények viszont csak receptre válthatók ki. A D-vitamin szerepét folyamatosan kutatják, és egyre több dologgal hozzák összefüggésbe. A D-vitamin-hiány nagy valószínűséggel kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést, magzati és csecsemő-, illetve kisgyerekkori D-vitamin-hiányban az 1-es típusú cukorbetegség kockázata fokozódik, felnőttkorban a D-vitamin-hiány növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, a D-vitamin hiánya hozzájárulhat a szívelégtelenség kialakulásához, súlyosbodásához, megnöveli a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kockázatát.

E-vitamin

Az E-vitaminok (tokoferolok) élettani hatásával kapcsolatban feltételezik, hogy a sejtek antioxidáns alkotórészeként működik, és az esszenciális zsírsavakat valamint a membránlipideket védi az oxidációtól. Ezen kívül gyulladást gátló és antioxidáns hatása is
van, megvédi az A-és C-vitamint az oxidációtól, szabályozza a glükózból és zsírokból történő energia felszabadulást, lassítja az öregedési folyamatokat. E-vitamin hiány tünete lehet a meddőség és az szívizomsorvadás (eddig állatokon mutatták ki, emberen nem). A tokoferolok sárgás színű olajok, melyek jól tűrik a hőkezelést. Lebegőn és napfény hatására bomlanak. Forrása lehet a gabonafélék csírájában és magjában lévő olaj, a szójabab, diófélék, zöld színű leveles zöldségek, paprika, sárgarépa.

K-vitamin

A K-vitaminból (fillokinonok) a magasabb rendű állatok és az ember bélflórája elegendő mennyiséget szintetizál, ezért hiánybetegség nem lép fel egészséges egyénekben.
Antibiotikumos kezelés eredményeképpen azonban a K-vitamin szintje erősen lecsökken. A K-vitamin hiánya állatkísérletekkel igazolhatóan súlyos vérzékenységet okoz. A vérző sebek nem hegednek be, a véralvadás elmarad. Az újszülötteknél a születés utáni napokban fontos a K-vitamin bejuttatása az anyatejjel, mert ők még nem képesek szintetizálni. Felnőttekben a K-vitamin hiány valamilyen felszívódási zavar eredménye. Forrása lehet karfiol, lucerna, zöldborsó, káposzta, gabonák, szójaolaj, tehén-és anyatej.

C-vitamin

A C-vitamin (aszkorbinsav) talán a legismertebb vitamin a fogyasztók körében. Valójában a C-vitamin egy szénhidrát származék, mely könnyen oxidálható, és így biológiailag inaktív vegyület lesz belőle. Az aszkorbinsav jellegzetesen savanyú ízű, vízben nagyon jól oldódó kristályos anyag, melynek biológiai hatásmechanizmusát még sikerült maradéktalanul feltárni. Mint ismert, a kristályos C-vitamint elsőként Szent-Györgyi Albert állította elő 1928-ban. A C-vitamin szerepe jelentős: az emésztőtraktusban elősegíti a vas és a kalcium felszívódását, részt vesz a kollagén képződésben, elősegíti a sebgyógyulást, inaktívból aktív állapotúvá alakítja a folsavat, elősegíti az érfalak épségét, fertőzésekkel szembeni védelmet segíti, valamint antioxidáns hatású. A C-vitamin ajánlott napi mennyiségét vegyes étrenddel biztosítani lehet annak ellenére, hogy ebből a vitaminból nagyobb mennyiségre van szüksége a szervezetnek a többihez képest. Forrása lehet például a citrusfélék, gyümölcsök, azokból készült ital, a zöldpaprika, brokkoli, kelbimbó, paradicsom, káposzta, leveles zöldségek, burgonya, karfiol, spárga, eper, mangó, csipkebogyó, csipkebogyó, fekete ribiszke.
A C-vitamin hiány következménye lehet az ingerlékenység, kedvtelenség, dagadt és érzékeny ízületek, étvágycsökkenés, fáradtság, immunrendszer gyengülése. Az indokolatlanul, a javasoltnál több C-vitamin bevitele (mondjuk tabletták által) káros az egészségre: növekedhet a vesekőképződés veszélye, megzavarja más vitaminok anyagcseréjét, hasmenést és bőrkiütést okozhat. Az aszkorbinsav a legérzékenyebb a vitaminok között. Levegőnek kitéve gyorsan lebomlik, a hőkezelést nem bírja. Ezért érdemes a zöldségeket és gyümölcsöket lehetőleg nyersen, vagy salátaként fogyasztani. Mivel a réz elősegíti az aszkorbinsav bomlását, ezért érdemes a rézből készült edények kerülése. Gyorsfagyasztáskor megmarad a C-vitamin, ezért téli időszakban érdemes fagyasztott zöldségeket és gyümölcsöket használni.

forrás:Tóth Marcell:Vitaminok

K-vitamin: fontosabb, mint hinnénk

Kevesen tudják, hogy egy megfázás utáni antibiotikumos kezelés nagyban csökkenti a K-vitamin szintjét az emberi szervezetben. Továbbá hatással van a vérzékenységre illetve a véralvadásra. A csecsemőknél épp ezért nagyon fontos az anyatej és az azzal a szervezetbe juttatott K-vitamin. Felnőtt korban pedig más módon kell a K-vitamin szükséges mennyiségét magunkhoz venni, melyre már számtalan módon lehetőségünk nyílik. Törődjünk magunkkal, szervezeti meg fogja hálálni a megfelelő K-vitamin bevitelt.