A logikai játékok hatása a gyermekekre

Mi is pontosan a játék és miért fontos a gyermek számára

A játéknak más tevékenységektől való elkülönítése, pontos körülírása és meghatározása nehéz feladat. Nincs egyetlen, mindenki által elfogadott meghatározás. A definíciók különbségei az elméleti megközelítések különbözőségeiből adódnak, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy a következők a legjellemzőbb tulajdonságok.

A gyermek számára bármilyen tevékenység lehet játék, bármely élménye játék kiindulásává válhat
A gyermeknek sajátos „játék viselkedése” és a fejlődés bizonyos szintjétől játéktudata is van.
A játék örömet szerző tevékenység, még akkor is, ha az örömnek nincs látható jele. (pl. mosolygás, nevetés).
A játszó gyermek mindig aktívan részt vesz a cselekvésben. Az álmodozás, a képzelet, a gondolatokkal való játszásként fogható fel.
A játék mindig önmagáért való. Maga a cselekvés, az elképzelés okoz örömet a gyermeknek.
A játék spontán és önkéntes. Belsőleg motivált viselkedés, amelyet nem irányít mások elvárásainak való megfelelés igénye. A gyermek maga dönti el, hogy játszik e vagy sem és hogy mit. Nem feladat, hiányzik belőle a megfelelésért, teljesítésért való szorongás.
A játékot a „mit tudok csinálni ezzel a tárggyal” kérdés irányítja. Az explorációt a „mi ez a tárgy és mit tud” kérdés irányítja. Az explorációs viselkedés olyankor jelenik meg, amikor a tárgy jól ismert és a gyermek maga határozza meg, hogy mit csinál vele. A játékeszköz szerepe az, hogy inert nyújtson és egy adott ébrenléti „izgalmi” állapotot tartson fenn. A játék időben követi az explorációt.

A játék során a gyermek olyan jelentésekkel ruházhatja fel a tárgyakat, olyan helyzeteket jeleníthet meg, amelyek nem következnek az adott környezetből. Valós cselekvések „nem valós” megismétlése. A tárgyakat a gyermek akárminek használhatja. A játékot az „úgy tesz mintha” viselkedés jellemzi.  Az életben, a fejlődésben jelentős szerepet tölt be a játék. Szoros kapcsolatban áll és fejlődéi más készségekkel és képességekkel (más funkciókkal) pl.
gondolkodással, beszéddel, társas kapcsolatokkal, problémamegoldással, kreativitással, stb. A kisgyermek játékosan tanul meg a tárgyakkal bánni, játékon keresztül ismeri meg a világot. Belső fejlődése érzékennyé teszi a külső ingerek iránt, amelyeket gyakran játékban dolgoz fel.

A játék formájának és tartalmának alakulása az egyes életkorokban elválaszthatatlan a fejlődéstől. Általában az éppen megszerzett tudás vagy frissen átélt élmény jelenik meg játékként. Ebből következik, hogy az egyes gyermekek játéka teljesen különböző lehet, mivel
fejlődésük üteme, tapasztalataik és tudásuk is különböző. A gyermek megismerésének is és fejlesztésének is eszköze a játék. A játék fejleszti a gondolkodást, az ismeretek rendszerezését és segíti a szimbólumalkotás kialakulását. A gyermek kísérletezik a tárgyakkal és helyzetekkel, problémákat old meg, újabb és újabb ötleti vannak, képzelete gazdagodik.

Fogalmai alakulnak, gazdagodnak a kísérletezgetések során. Egy - egy helyzet vagy probléma megvizsgálása (exploráció), az azonosítás, összehasonlítás, elemzés (analízis), az ismeretek integrálása, az ok-okozat és rész-egész viszonyok, a téri és idői egymásutániság és viszonyok mind olyan elemek, amelyek a játék részei és fontos alkotói a gondolkodási folyamatnak is.
A másokkal (szülők, testvére, más gyermekek és felnőttek) való játszás során tanulja meg a gyermek a társas együttlét szabályait és normáit.

Megérti a mindennapi életet, megismeri a család és a közösség szerkezetét és működését. Megtanulja, hogyan alkalmazkodjon másokhoz, hogyan és milyen módon érvényesítheti saját akaratát. Az átélt örömteli vagy kellemetlen helyzet újra és újra eljátszása, átélése a tapasztalatok játékos feldolgozást teszi lehetővé. A különböző szerepek eljátszásával a gyermek beleéli magát a mási ember helyébe és így átéli és megjeleníti az eljátszott személy érzelmeit, viselkedését kiváltó indítékait.

Olyan érzelmeket is képes így átélni, amelyeket ő még egyébként nem érez, olyan  helyzeteket is képes így megérteni, melyek még bonyolultak számára.

A logikai játékok, mint a játékok bármely formája nagyon poztív hatással van a kisgyermekek fejlődésére.

forrás: Korintus Mihályné Dr.: Játék a bölcsőben

A logikai játékok: élmény és tanulás

A logikai játékok elsajátítása és az avval való szórakozás nem csak remek kikapcsolódást jelent az apóságok számára. A logikai játékok magukban rejtegetnek számtalan olyan lehetőséget, amely egy gyermek szellemi képességeit fejleszti, ezzel játszva tanítja olyan dolgokra, melyeket később élete során fel tud majd használni. A logikai játékok világa tehát nem csak móka és kacagás, hanem burkolt oktatás és hasznos tevékenység is.