A kártyakedvelők örök kedvence: a tarokk

A tarokk komplex ütésű kártyajáték. Különlegességét az adja, hogy saját, ötszínű kártyája van, melyben a francia vagy (ritkábban) olasz színjelzőkkel ellátott színes lapok mellett van egy hosszabb sorozat is, a tarokk, amely ebben a játékban mint állandó adu szerepel. A tarokk őshazája feltehetően Olaszország, elnevezése a XVI. századtól kezdődően az olasz tarocco szóból származik, amely a Pó mellékfolyójának, a Tarónak a nevére vezethető vissza. Azelőtt trionfi (triumf = győzelem) volt a kártya neve (lásd a német Trumpf szót, amelyből a tromf származik).

Az 21 tarokklap nevei sorrendben: 1. A kókler (Il Bagattino), 2. A nőpápa (La Papessa), 3. A császárnő (L’Imperatrice), 4. A császár (L’Imperatore), 5. A pápa (Il Papa), 6. A szerelmesek (Gli Amanti), 7. A kocsi (Il Carro), 8. Az igazság (La Giustizia), 9. A remete (L’Eremita), 10. A szerencse kereke (La Ruota della Fortuna), 11. Az erő (La Forza), 12. Az akasztott ember (Il Penduto), 13. A halál (La Morte), 14. A mértékletesség (La Temperanza), 15. Az ördög (Il Diavolo), 16. A torony (La Torre), 17. A csillagok (Le Stelle), 18. A Hold (La Luna), 19. A Nap (Il Sole), 20. Az ítélet (Il Giudizio), 21. A világ (Il Mondo). A Magyarországon szintén ide sorolt 22. lap a bolond (Il Matto), melyen szám nincs. Ez a "Jolly Joker" egyik elődje, nálunk skíz a neve, és a legnagyobb ütőerejű tarokk, míg például a francia tarokkban ütőerő nélküli, de az egyéb szabályoktól függetlenül bármikor kitehető kártya

Jókai Mór, aki fanatikus szerelmese volt ennek a játéknak a következő klasszikus jellemzést írta a tarokkról: „A tarokk nem kártyajáték. A tarokk magasabb művészet; a tarokk jellempróba... a tarokk világnyelv!” A tarokk játék a mór eredetű trappola játékból keletkezett. Mai alakjában a XV. században Fibbió pisai herceg honosította meg. A tarokk őshazája tehát Olaszország. A későbbi évtizedekben Franciaországban lett igen kedvelt. Az első világháború előtt főleg az Osztrák2Magyar Monarchiában játszották sokan.
A magyar tarokk a XIX. században az osztrák Zwanzigerrufen ( húszat hívni ) egyik változatából fejlődött ki, majd a magyarországi elit kedvenc játékává vált. Mivel dzsentri sportnak számított, az államszocializmus időszakában háttérbe szorult, a mostani szabadabb politikai viszonyok között azonban mód nyílik rá, hogy az érdeklődés ez iránt a szellemes játék iránt növekedjék.

A játékot 42 lappal játsszák, ebből 22 lap az adu, amit római számok jelölnek I2XXI2ig. Ebből kiemelkedő fontosságúak a honőrök: az I2es a PAGÁT (kis honőr), a XXI2es és a legnagyobb a Skíz (nagy honőrök). A PAGÁT a Tarokk kártya legkisebb ütőlapja. Üti az adunkon kívül az összes lapot. A PAGÁT lap értéke a számolásnál 5 pont ér. Az I2es PAGÁT lapot már megüti a II2es tarokk ami csak 1 pontot ér a számolásnál. A játék célja, hogy a XXI2es lapot a Skíz elfogja, ez 21 pontot ér, bemondva viszont 422it. A kártyajátékot 4 személy játssza, ebből 222 van együtt, ők tudják segíteni egymást, miután kiderült, hogy ki kinek a párja.

A PAGÁT lappal lehet pontot érő figurákat csinálni:

PAGÁT ulti: amikor az utolsó ütésben az I2es tarokk az ütő, ez csakis abban az esetben jöhet létre, ha már az összes adu lap kiesett a játék közben és csak színek maradtak bent. (az Ultihoz hasonlóan)

Trull: amikor a PAGÁT + a XXI2es + a Skíz egy játékos párnál van a játék végén. Mivel a skartolás a licitálás és a bemondások rendszere meglehetősen fejlett, sok szabály ismerete szükséges és gondolkodni is igen sokat kell, sőt a játékostársak kezében lévő lapokat is ki lehet következtetni egy rutinos játékosnak. Ha a XXI fogás nem valósul meg akkor az a páros győz aki több pontot gyűjtött a bemondott illetve a csendben meglévő figurákkal.

Zolnai Vilmos, a jeles kártyaszakíró a következőképpen fejezte ki elragadtatását:
„A tarokk a kártyajátékok fejedelme!”

forrás: Marsi Katinka:Tarokk

Dixit: Kártyajáték, mégis más, mint a többi

A Dixit egyszerű és nagyszerű. Hogy mitől különleges mégis? A Dixit játékban minden játékos kap
a kezébe hat kártyát, rajtuk festményekkel. A kezdőjátékos kiválaszt a kezében levők közül egyet, kitalál hozzá egy mondatot, amely a képre jellemző, de mégsem túl nyilvánvaló. Mindenki más is választ egyet a sajátjai közül, melyre szerinte illik a kezdőjátékos leírása, s máris kezdődhet az igazi küzdelem! Hogy-hogyan? Nem árulom el, próbáld ki inkább a Dixit varázslatos világát és meglátod, nem fogsz csalódni !

A trauma hatására a megismerési folyamatokban, így az emlékezeti működésben is zavar keletkezhet. Ennek megértését segítik az utóbbi 20 év memóriakutatásának eredményei. Először az emlékezeti működések jellegzetességeiről, és neurobiológiai alapjairól fogok beszélni. Ezután arról, hogy hogyan, és milyen emlékezeti torzítást idéznek elő a traumák.
Végül néhány gondolatot szeretnék megosztani arról, hogy a memóriaműködésről való tudásunk hogyan segítheti terápiás munkánkat. Önazonosságunk, én folytonosságunk záloga emlékezetünk. A traumák hatására a létezés folytonosságának élménye is törik. A múlt, jelen, jövő összekapcsolódása kérdőjeleződik meg. Azaz, az időtengely sérül. (Csuhai, 2003.)
Az emlékezeti működések kutatásai és a kísérletek alapján figyelembe kell vennünk, hogy emlékezetünk törékeny. Az eseményekről őrzött emlékeink idővel halványulnak, torzulnak, észrevétlenül átírjuk őket (Schacter 1998, 2001.). Az emlékfelidézés is törékeny, erősen befolyásolja, hogy a felidézés milyen kontextusban történik. A mi szempontunkból ez azért fontos, mert a terápiás kapcsolat légköre, a terapeuta elvárásai sokkal jobban hatnak, mint gondolnánk.

Sok vizsgálat bizonyítja, hogy pl. a direkt szuggesztív technikák során előhívott emlékek torzulhatnak, fantáziával keveredhetnek, akár hamis emlékek is képződhetnek. A memóriakutatás eredményei azt mutatják, hogy idegrendszerünkben több, funkcionálisan és
neuroanatómiailag különböző emlékezeti rendszer van, amelyek normális esetben egymással összehangoltan működnek. (Kulcsár, 1996, Racsmány, 2002. Simon 2001.) E rendszerek megismerése idegrendszeri sérülések következményeinek feltérképezése és az agy emlékezés során létrejött energetikai és keringés változásainak mérése segítségével történt.
Másrészt a különböző emlékezeti működések direkt kísérletes vizsgálatai és a trauma emlékezeti torzító következményeinek felismerése segítették a memóriarendszerek elkülönítését. Mindegyik emlékezeti rendszerre jellemző a beíródás, a tárolás, és a felidézés-felidéződés módja.

Dinamikus, komplex rendszerről van szó. Az információtárolást sejtszintű folyamatok biztosítják: röviden csak annyit emelnék ki, hogy fehérjeszintézis modulációjával megváltozott szimpatikusés neuronális működésekről van szó. Egy adott élmény különböző érzékszervi és érzelmi minőségei máshol és többféle módon kódolódnak, a hozzáférés is különbözőképpen történhet. Izgalmas terület az emlékezeti működésmódok ismerete a pszichoanalízis-pszichoterápia szempontjából is, hiszen a feltárás, átdolgozás során emlékek felidézése, újraírása, és a terápiás kapcsolatban átélt élmények emlékeinek képződése is történik.

Rövidtávú és hosszútávú emlékezeti rendszert különböztetünk meg. A rövidtávú emlékezeti működés legfontosabb része a munkamemória, mely a megismerési funkciók működésében aktívan részt vállaló, több egységből álló rendszer. A meglévő tudást használja fel az aktuális információfeldolgozásban, és szerepe van az információk egy részének a hosszútávú memóriába kerülésében is. Sérülése megzavarja a hatékony információszerzést. Fenntartja és szervezi az információt, a következtetést, megértést, tanulást igénylő feladatok kivitelezése alatt.

A verbális, illetve a téri-vizuális információ fenntartásában (rövid idejű tárolásában) és manipulációjában résztvevő alrendszerekből és egy ún. központi végrehajtó rendszerből áll, mely összeköttetést teremt az alrendszerek, illetve a hosszútávú emlékezet között. A megismerő folyamatokban alapvető szerepet tölt be, rugalmas, segíti az alkalmazkodást. Ezért fontos szerepe van a tartós emlékezeti rendszer kialakulásában. Érzelmi túlterhelés esetén működésében zavar keletkezik, ami a hosszútávú emlékezés zavarában is megnyilvánul.

Tehát a trauma először a munkamemória működését érintheti. A prefrontális kérgi működéshez köthető funkció. (Intelligencia)

A hosszútávú memória
1.Explicit, vagy deklaratív, és
2.Implicit, vagy nondeklaratív emlékezeti rendszerekre osztható.

A szemantikus memória tartalmazza a lexikális tudást, az élettörténeti adatokat, 1b. az epizodikus memóriában pedig a velünk történt eseményeket különböző érzékszervi modalitások formájában a szenzoros kérgi területek tárolják. Az epizódok időbeli, térbeli vonatkozásai is itt őrződnek. Idegrendszeri struktúrák: hyppocampus, halántéklebeny,
(dorsomediális talamusz, corpus mamillárék, melyek főleg a verbális emlékek rögzítéséért felelősek). A prefrontális kéreg és a hippokampusz aktív működése szükséges ezek tudatba kerüléséhez. Fontos megemlíteni a forrásmemória funkciót, (prefront. k.) ami az emlékek eredetének különválasztását végzi, és amely gyerekeknél még éretlen, ezért a fantázia és valóság összekeveredhet.
Az explicit memória működését tudatos folyamatként éljük át, maga az emlékezés élménye is hozzátartozik az emlékezeti működéshez. A deklaratív memóriában őrzött emlékek tudatosan felidézhetők, új elemek beilleszthetők, flexibilis. A kódoláshoz szükséges a bejövő információk aktív feldolgozása, azaz a tudatos figyelem. Előhívás több rendszer számára hozzáférhető.

Emlékfelidézés módja:
1.    asszociatív: hyppocampus, és a halántéklebeny középső régiója; elég hozzá maz eredeti
esemény valamely mozzanatára való utalás. Ez a támpontfüggő emlékfelidézés.
2.    szándékos, vagy stratégiai: a prefrontális kéreg, (j.o.) támpontot ad az asszociatív
emlékfelidézés számára.

forrás: Merényi Márta: Emlékezés és trauma

Varázslatos memória

A memória varázslatos emlékeket őriz egészen pici korunktól fogva, amikre sok esetben még öreg napjainkon is emlékszünk. Mennyi információt és emléket képes tárolni a memória? Hogyan szelektál a rossz és jó élmények között? A memória valóban tovább őrzi a traumákat? Számtalan kérdésre még ma sincsen válasz a memória kérdéskörében, azt pedig mindenki eldöntheti maga, hogy áldás vagy átok-e a memória létezése.

A következő bőrproblémák mindegyikéhez – vagy legalábbis legtöbbjéhez – volt már „szerencséje”. Viszont azt kevesen tudják, hogy néha nem szükséges gyógyszeres kezelés a megszüntetésükhöz.

A bőrgyulladás a felhám gyulladásos megbetegedése. Bizonyára feszültség húzódik a dolgok általam megélt módja, és az engem körülvevő világ történései között. Ha megvizsgálom, hogy lelki, metafizikus szinten mihez köthetők a bőrrel kapcsolatos problémáim, akkor könnyebben megértem majd, hogy mi az, amit megélek. így gyógyírt találhatok.

BÖRKEMÉNYEDÉS: a bőr megvastagodását jelenti, amely folyamatos dörzsölés, nyomás hatására alakul ki. Lelki szinten beidegződött, merev mentális sémákat és viselkedési formákat jelent. Több testrészt is érinthet ez az elváltozás. A bőr a mentális energiát szimbolizálja. Amikor egy adott élethelyzettel kapcsolatban a félelmem felgyülemlik és kikristályosodik, mozdulatlanság, renyheség alakul ki, amely nem engedi ennek az energiának az áramlását, hiszen a gondolataim sem rugalmasak. Fel kell ismernem a félelmem okát, így a felhámon blokkolt és felhalmozódott energia újra elkezd majd velem összhangban  áramolni. A bőröm rugalmassá és fiatallá válik. A bőrkeményedés helye kiegészítő információkkal szolgálhat: például, ha a vállamat érinti az elváltozás, akkor a kötelességeimhez kötődő gondolataimmal és hozzáállásommal kapcsolatosan vagyok túlságosan kemény.

CSALÁNKIÜTÉS: a bőr felszínén megjelenő vörös, égő foltok, melyek enyhén kitüremkednek
,és nagyon viszketnek. A csalánkiütés lehet ételmérgezés következménye, de bizonyos gyógyszerek vagy más vegyi anyagok is kiválthatják. Stressz vagy feszültség hatására súlyosbodhat. Ha csalánkiütésem van, akkor valószínűleg sokszor érzem úgy, hogy mások elutasítanak. Nem szeretem azt a lényt, aki vagyok, és annak érdekében, hogy szeressenek, mások elvárásainak függvényében teszem a dolgaimat. Az elutasítástól való félelmem megvalósul, hiszen saját magamat elutasítom. A bőrömet borító vörös foltok miatt csúnyának érzem magam, és azt gondolom, nem vagyok kívánatos. „Megbélyegzett" vagyok, aki függőségi viszonyban él. Mivel mások elvárásai szerint cselekszem, lehetetlenné teszem, hogy önmagamnak éljek. Nem merek új terveket megvalósítani, ami csak növeli bennem a tehetetlenség érzését. Feladatom: a magam ura leszek, a legfontosabb emberré válok saját magam számára. Élőre haladok, és bízom magamban.


EKCÉMA: a bőr kóros elváltozása, vörös bőrpír formájában jelenhet meg gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Ekcémásként, rendkívül érzékeny ember vagyok. Nem tanultam meg szeretni önmagamat, és mivel félek attól, hogy megsérülök, megbántanak, ezért inkább mások elvárásai szerint élek. Félek, hogy magamra hagynak. Ha túlságosan elszigeteltnek érzem magam, akkor ekcémát „növesztek" azért, hogy közeledhessek mások felé. Figyelemre és szeretetre van szükségem. Egy gyermek esetében az érintés vágya a szó szoros értelmében a bőr bőrrel való érintkezését, nem takarón vagy ruhán keresztüli ölelést jelent. Meg kell válnom bizonyos mentális sémáktól, hogy leszakadjak a múltamról, és azokra az elvégzendő dolgokra koncentrálhassak, amelyek lehetővé teszik önmagam megvalósítását. Olyannak kell magamat szeretnem és elfogadnom, amilyen vagyok. Amit én nem adok meg magamnak, azt mások sem tudják megadni nekem. Tudatosítom tehát a valódi igényeimet, és ezeknek megfelelően járok el. Megtanulom teljességében élvezni a jelent, és felismerni, hogy minden cselekedetem a holnapomat, a jövőmet alapozza meg. Bizalommal haladok előre az életemben.

FURUNKULUS: a bőr bakteriális eredetű gyulladása, amely fehéres dudor formájában összegyűlt elhalt szövetekből áll. Valaki vagy valami megmérgezi az életemet, mivel azonban dühömet és szorongásomat kiütések. Bosszúságot, fenyegetettséget érzek, akár el is utasítom magam. A bizonytalanságom arra késztet, hogy visszavonuljak, abban reménykedve, hogy senki nem fog közelíteni hozzám. Tudat alatt figyelemfelkeltésre is használhatom ezt a „betegséget". Tudatosítom az okot, és elfogadom, hogy ki kell fejeznem,
amit érzek. Ez felszabadít, és a bőröm újra kitisztul.


MITESSZEREK: fekete pontok a bőr felületén, amelyeket a felhám felületén képződő zsír túltermelődése okoz. Kis kidudorodások, tetejükön fekete elszíneződéssel (kosz). A mitesszerek annak a belső érzésnek külső kifejeződései, hogy mocskos, „tisztátalan" vagyok. Alulértékelem magam. Meg kell tanulnom olyannak szeretni magam, amilyen vagyok, és büszkének lenni magamra, így az arcbőröm (itt találkozunk leggyakrabban mitesszerekkel) újra ragyogóvá válik majd.

ÖVSÖMÖR: a bőrön, egy adott ideg mentén övszerűen, féloldalasan jelenik meg. Mivel az idegek a belső kommunikációnk eszközei, a kiütés által kiváltott fájdalom az érintett terület kommunikációs zavaráról árulkodik. Úgy érzem, megtámadtak, és emiatt mély keserűséget élek meg. Egy ember vagy egy helyzet megsebzett, és ez feszültséget okoz bennem, pedig a testemnek figyelemre van szüksége. Olyan érzésem is lehet, hogy bemocskoltak. Az első reakcióm a visszavonulás, bezárkózás, mert azt gondolom, így elkerülhetek egyéb sérüléseket. Azért viselkedek így, mert a helyzet nagy belső bizonytalanságot okoz számomra. Ha így reagálok, magam ellen fordítom azt az agressziót, amelynek úgy érzem, áldozatává váltam. A kifakadó kiütés jelzi, hogy intenzív érzelmi irritációt érzek egy dolog vagy egy személy miatt, ez nagy stresszt vált ki belőlem, ami nagyban megnehezíti döntéshozatalaimat.  A testem azt üzeni számomra, hogy bízzak az életerőben, amely bennem lakozik. Elfogadom az érzékeny természetemet, mivel ez is én vagyok.

PIKKELYSÖMÖR: a betegek bőrén hosszú ideig megmaradó, kissé kiemelkedő, körülírt vörös foltok jelennek meg, amelyek szürkés vagy ezüstös fehér pikkelyekben hámlanak. A pikkelysömör a bőrsejtek túltermelődése következtében alakul ki, a bőr megvastagszik. Nagyon érzékeny vagyok, kielégítetlen szeretet és törődésigényem van, amely talán az életem egy igen nehéz helyzetére emlékeztet Régebben valószínűleg egy számomra nagyon kedves tárgytól vagy embertől meg kellett válnom. A pikkelysömör dupla elválásról árulkodik, tehát két emberről van szó (az ekcéma mindig egyvalakitől való elválást jelent). Az elválasztás ténye megakadályozza a testi kontaktust, a számomra oly fontos érintést, így megjelenik a pikkelysömör. Annyira tartok egy esetleges sérüléstől, hogy megpróbálok magam és mások között távolságot tartani. A pikkelysömör védekezési mód az ellen, hogy fizikailag túl sok ember megközelíthessen. A belső konfliktus tehát, amelyet megélek, a másokhoz való közeledés iránti vágyam és a távolságtartásra kényszerítő félelmeim között feszül. Meg kell szabadulnom azoktól a bennem felhalmozódon gondolatsémáktól és viselkedésformáktól, amelyeknek nincs többé létjogosultságuk. Elfogadom az érzékeny természetemet, megtanulok kicsit magamnak is, és nem csak mások elvárásai szerint élni.  A pikkelysömör valószínűleg egy fájdalmas esemény vagy érzelmi sokk következtében jött
létre, de elfogadom, hogy fejlődésem része. A cél pedig, hogy belül erősebbé és ellenállóbbá váljak.


REPEDEZETT BŐR: leggyakrabban a kézen és a lábon találkozunk vele. Érintésre fájdalmas, érzékeny. Valószínűleg valakivel, valamivel vagy egy helyzettel kapcsolatban irritációt élek meg A repedések gyakran télen jelennek meg (a hideg okozza őket), ezért lehet olyan érzésem is, egy helyzet vagy egy ember „megégeted" engem a hideg ugyanúgy okozhat égési sérüléseket, mint a tűz. Ha a bőr a kezeimen van kirepedezve, akkor a probléma a mindennapjaimban keresendő, ha a lábaimon, akkor inkább a jövőtől és annak történéseitől tartok.

Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona

Bőrápolás és lélekerősítés

Számtalan olyan bőrproblémával találkozhatunk életünk során, melyek megkeseríthetik mindennapjainak. A bőrápolás az egészséges felület esetében is nagyon fontos, ha pedig valami miatt sérül a hámréteg, feltétlenül szükséges a bőrápolás. A viszont, hogy milyen módon tesszük ezt, már ránk van bízva. A bőrápolás ma már számtalan természetgyógyászati termékkel is megvalósítható, sőt, mentális úton is tehetünk bőrünk szépségéért. Hiszen ahogy a mondás is tartja: ép testben ép lélek.

A mindennapokban tapasztalható stressz sajnos életünk minden területére hatással van, így az alvásra. A következőkben néhány jó tippet olvashatnak arra, hogy tegyük szebbé és nyugodtabbá az alvással töltött órákat.

Manapság már betegségként emlegetjük, de a stressz valójában a szervezet normális válasza különleges, nem várt eseményekre. Stresszhormonok nélkül nem tudnánk gondolatainkat tetté alakítani, legyen szó akár sportról, szerelemről, vagy egy művészi előadásról. Régen létfenntartó szerepe volt amikor vadat űztünk, menekültünk vagy ellenséggel tusáztunk. Ma már egy egyszerű forgalmi dugó, befizetetlen számla vagy problémás munkahely is kiváltja.

A stressz eredeti feladata az volt, hogy harcképessé tegye a szervezetet. Manapság egyre több ember küzd az idegrendszerét nem kímélő feszültséggel. Ha nem tudjuk levezetni a többletenergiát, a jótékony stresszhatás visszájára fordul. Mindennapi példával élve ilyenkor szervezetünk egy olyan autóra hasonlít, ahol a féket és a gázpedált egyszerre nyomják. Sokan válnak stresszfüggővé, akkor is keresik a problémás helyzeteket, amikor testük pihenésre szorulna. Ilyenkor extrém sportokhoz, drogokhoz nyúlnak, vagy erőszakosak környezetükkel.

A stressz pedig, mint életünk minden területére, az alvásra is hatással van.
Elaludni olyan könnyű, és mégis milyen nehéz lehet, ha álmatlanságban szenvedünk. Az alvás szerepe életünkben a mai napig nem tisztázott teljesen. Az agy pihenéséhez szükséges, de hogy az alvás állapotát mi váltja ki, erről több feltételezés létezik. Lehet, hogy az agy oxigénellátása csökken, elképzelhető, hogy bizonyos kémiai anyagok felszabadulása altató hatású, de egyes feltételezések szerint egyszerű ingerválaszról van szó. A felnőttek 15-25%-a rendszeresen tapasztal alvásproblémákat. Vannak olyanok, akik elaludni sem tudnak, míg mások felébrednek az éjszaka közepén, és utána ébren maradnak. Fontos tudni, hogy nem mindannyiunknak van szüksége 8 óra alvásra, van aki 5-6 óra alatt is tökéletesen kipiheni magát. Ha pihenten ébredünk, eleget aludtunk.

Tippek elalvás előtt:

Relaxálás. A jógalégzés és a fekve ellazulás segíti az elalvást.

Meleg fürdő, aromaterápia. Levendula, narancsvirág kivonatot keverjünk el tejszínben vagy mézben, és tegyük a vízbe.

Gyapjú ágynemű.

Talpmasszázs.

A lefekvés legyen szertartás, végezzük el a lépéseket minden este.

Mit kerüljünk?

Koffeintartalmú italokat, gyógyszereket, nikotint. Sok vény nélkül kapható gyógyszer tartalmaz koffeint.

Esti testedzést, mert felpörgeti a szervezetet.

Nappali alvást, bármilyen csábító is.

Sok alkoholt lefekvés előtt. Igaz, hogy álmosít, de az alvás ritmusát megzavarja.

Ne használjuk a hálószobát munkára, legyen az alvásnak szentelt hely.

Homeopátiás szerek álmatlanság ellen

A szereket lefekvés előtt fél - egy órával kell elszopogatni. Az adag: 5 golyócska a 30 CH-s hígításból, 10 napon át. Ha a tünetek nem javulnak, forduljon orvoshoz!

Argentum nitricum

Álmatlanság egy közelgő esemény, szereplés miatt. Képzeletben előre elképzel minden rosszat. Óránként felébred, nyugtalan, fantáziál.

Cocculus

Aggodalom, vagy hosszú virrasztás, megerőltető munka miatt képtelen elaludni. Sokat segíthet olyanoknál, akiknek felborult az alvás-ébrenlét ritmusa. Hányinger és remegés is tapasztalható
Aggodalom, vagy hosszú virrasztás, megerőltető munka miatt képtelen elaludni. Sokat segíthet olyanoknál, akiknek felborult az alvás-ébrenlét ritmusa. Hányinger és remegés is tapasztalható

Coffea

Úgy érzi magát, mintha sok kávét ivott volna. Túlzott izgalom, öröm okozza az álmatlanságot. Zsongnak a fejében a gondolatok, nem tud kikapcsolni.


Chamomilla

Indulatok és ingerlékenység, nyögdécselés alvás közben. Alvás közben nyitva van a szeme.

Gelsemium

Fél egy kihívástól, szerepléstől, feladattól, nem tud aludni. Remeg. Gyakran jár ki vizelni éjszaka is.

Nux vomica

A túlhajszoltság miatt jelentkező álmatlanságot okozhatja túlzott alkoholfogyasztás vagy evés is. Hajnalban 3-4 óra körül ébred, és a munkára gondol, majd visszaalszik, és reggel összetört.

Opium

Álmos, de nem tud elaludni. olyan élesek az érzékei, hogy a légy zümmögését is meghallja, az ágyat melegnek érzi.

Lycopodium

Lefekvéskor nagyon aktív, gondolatai az elmúlt nap eseményein járnak, sokat álmodik, beszél és nevet álmában, hajnali négykor felébred.

Arsenicum album
Éjfél és éjjel kettő között ébred fel, tűzről és veszélyes helyzetekről álmodik. Szorongó és nyugtalan. Fel-alá járkál. Fázós.

Arnica
Az ágy túl kemény, és álmában állatok kergetik. Annyira fáradt, hogy nem tud elaludni. Túlzott testi igénybevétel, fizikai munka, sportolás után jelentkező álmatlanság.

Kalium phosphoricum

A szellemi fáradtság, túlterheltség, sok tanulás miatt alakul ki az álmatlanság. Felriad minden zajra.

Ignatia

Érzelmi csalódás, vagy gyász után jelentkező álmatlanság, sokat ásít, de nem képes elaludni. Rémálmok gyötrik

forrás: Stressz, pánik és alvászavar kezelése homeopátiával

A pihentető alvás kulcsa

Nincs is rosszabb annál mintha az ember egy kimerítő nap után az alvás nehézségeivel kell, hogy szembesüljön. Rémálmok, éber alvás, álmatlanság, remegés, szorongás. Az alvás hiánya néhány nap alatt teljesen kimeríti az ember fizikai és mentális tartalékait, ingerlékennyé és dekoncentráltá teszi. Számtalan oka lehet az alvás zavarainak, de ma már szerencsére minden problémára külön megoldás létezik, ezáltal a pihentető alvás elérhetővé válik mindenki számára.

Mindig is nagyon kedveltem más kultúrák népmeséit, mivel sok tanulságot fedeztem fel ezekben. Remélem olvasóimnak is tetszeni fog a következő történet:

Lokitoyo

LOKITOYO
(Kenya)
Lokitoyo egy hallgatag, szerény fiatalember volt. Nem tudta mi az álnokság, és sokáig nagy naivitásának volt az áldozata.

- Az emberi színjáték túl bonyolult dolog az én számomra - állapította meg. - Elhagyom a falumat, az állatokhoz csatlakozom. Azok jobban megértenek engem, és én is jobban meg-értem őket, mint az embereket.

Összeszedte a holmiját, összecsomagolta és egy bot végére kötötte. Eloltotta a tüzet a kunyhója mellett, és nagy léptekkel elindult az erdő felé. Lokitoyo három napig vándorolt. Amikor behatolt a bozótba, evett egy keveset a magával vitt ételből, majd a folyóból oltotta a szomját. Magára csavarva a takaróját, lefeküdt az árokba aludni.

A negyedik nap reggelén elhatározta, hogy letelepszik ott, ahová megérkezett. A bozót szép volt, a föld jó, és onnan nem messze kis patak csordogált. Úgy döntött, hogy házat épít magának. Levágott pár ágat. Miután leszedte róluk a leveleket, a földbe döfte azokat. Sarat csinált, összekeverte száraz fűvel, és azzal befedte a falakat. Lekaszált egy kevés füvet, amiből tetőt készített. Utána ajtót formált bambuszrudakból, amiket megnedvesített fakéreggel fogott össze. Miután befejezte a házat, Lokitoyo elégedetten megkezdte magányos életét. Nagyon boldog volt, és összebarátkozott az állatokkal, amikkel találkozott, melyek a környéken éltek.
Egy reggel Lokitoyo kiment a házából, hogy gombát szedjen és kiásson néhány gyökeret, amik az élelmét képezték. Nem zárta be a háza ajtaját, de ki is mehetne be, hiszen ő volt az egész vidék egyetlen lakója. Már nem kellett félnie az emberektől.

Nem sietősen szedte Lokitoyo a gombát, és dobálta bele a kosarába, amit ő maga font bambuszrostokból. A Nap vidáman melegítette az egész természetet, és a föld a humusz kellemes illatát árasztotta. Ezután gyökereket ásott ki. Miután megtelt a kosara, elindult visszafelé. Sietni kezdett, mert hatalmas felhők borultak a Kilimanjáróra.
- Vihar közeledik. Tényleg sürgősen haza kell érnem.

Amikor Lokitoyo befordult a tisztásra, ahol a kunyhója emelkedett, nagyon boldog volt. Mindjárt otthon lesz, gondolta, de ekkor váratlanul hangot hallott:
- Állj!
Lokitoyo megdöbbenve állt meg, körülnézett, de semmi gyanúsat sem látott. Tett egy lépést előtte, de ismét hallotta a parancsoló hangot:
- Megtiltom, hogy belépj, én egy nagyon fontos személyiség vagyok.
Úgy tűnt, hogy a hang bentről jön. És az ajtó, ami egy pillanattal előbb még félig nyitva volt, közben becsukódott. Lokitoyo úgy gondolta, hogy a távolléte alatt tolvaj lopózott be a házába. Érezte, hogy elönti a harag, és dühösen így szólt:
- Ez a ház az enyém. Én építettem saját kezemmel, saját verejtékemmel. Utasítalak, hogy a lehető leggyorsabban hagyd el!
De senki sem jött ki.

A látogató hangja erősebben és még fenyegetőbben hangzott:
- Én vagyok a világ legfontosabb személye. Ha ide belépsz, megöllek.
Lokitoyo ez alkalommal megijedt. Már nem volt mersze dühösen rákiáltani a banditára, aki a hatalmába kerítette a lakását. De mégis, ki lehetett az az ilyen hatalommal rendelkező bandita?
- Ha ember, biztosan van fegyvere, és én semmit sem tehetek, hiszen védtelen vagyok. Ha állat, szörnyűséges lehet, mert a hangja az oroszlán hangjára hasonlít. Még a fogai között végezhetem. Mit tegyek? mi lesz velem?
Megkerülte a házat, és benézett az ablakon, de semmit sem látott: túl sötét volt, hogy bármit is ki lehessen venni.
- Talán egy gonosz szellem, aki rosszat akar nekem - gondolta, és nagyon megijedt.

Nem tudva, hogy mit is tegyen, úgy döntött, hogy felkeresi az állatbarátait, azok biztosan segíteni fognak.

Legelőször a hiénával találkozott. Lokitoyo elmondta neki a kalandját, és segítséget kért tőle. A hiéna elkísérte egészen a kunyhóig. Be akart menni, de alig ért el az ajtóig, amikor fel-hangzott ugyanaz a fenyegető hang:
- Vissza! Nagyon fontos személyiség vagyok. Mindenkit megölök, aki csak átlépi a küszöböt.
A hiéna pánikba esett és meghunyászkodva elmenekült.

A nagyon szerencsétlen Lokitoyo felkereste a többi barátját is, a leopárdot, az orrszarvút, az elefántot, a bivalyt. Ugyanígy felkereste az oroszlánt is, aki mindig nagyon barátságos volt hozzá. Azonban ezek közül a hatalmas állatok közül egyiknek sem volt mersze szembeszállni a parancsoló hanggal. Senki sem merte kinyitni az elátkozott ház ajtaját.

Lokitoyo, amikor már teljesen elvesztette a bátorságát, leült egy rönkre. Állát a tenyerére tá-masztva szomorúan nézte a házát, ahová már nem mehetett be. Micsoda sorscsapás! Körülötte elnémult az egész bozót. Kibírhatatlan volt ez a csend. Lokitoyo hangosan siránkozott:
- Mi lesz most velem? Nagy istenek, mit tegyek, mit tegyek? ez a betolakodó valóban egy nagyon fontos személy lehet, ha még a legjobb barátaimnak sem sikerült elkapniuk. Ki segít akkor nekem?

Lokitoyo sírva fakadt. Ezt látva a barna hangya, megsajnálva őt, felkínálta a segítségét, de Lokitoyo kedvesen így szólt:
- Szegény hangya! Azt hiszed, hogy te, a te parányi termeteddel legyőzhetsz egy olyan fontos személyt, aki még magát az oroszlánt is megrémítette? Nem látok semmiféle lehetőséget.
A Hangya Hölgy azonban nagyon bátor volt. Büszkén így felelt:
- Éppen az apró termetemmel mehetek be mindenhová, ahová csak akarok. Elbújhatok és megfigyelhetem az idegent. Engedd meg, hogy szerencsét próbáljak!
Lokitoyonak nem volt vesztenivalója, és mivel a Hangya Hölgy hangja annyira meggyőző, ő maga meg olyan bátor volt, hogy beleegyezett:
- Rendben van. Próbáld meg!
A hangya határozottan elindult a kunyhó felé. Alig ért az ajtóhoz, amikor a tekintélyes hang megdördült:
- Én fontos személy vagyok. Mindenkit megölök, aki csak ide belép.
A hangya habozott pár másodpercig. Lokitoyo azt mondta magában, hogy a játszmát ismét elvesztette... De a hangya folytatta az útját. Bement az ajtó alatt.

A fiatalember és minden állat remegett, a legrosszabbra vártak. A kunyhó mellett semmi mást nem lehetett hallani, csak a gyors lélegzetvételeket.
Amíg kint minden nyugodt volt, mi történt bent? A derék hangya végül felfedezte a bűnöst, aki egy szék alá bújt. Az egy ujjnál nem nagyobb féreg volt. A földön tekergett. Azt gondolta, hogy a ravaszságával kisajátítja Lokitoyo házát, és megakadályozza másoknak, hogy bemenjenek. Ah, micsoda gonosz is volt ez a földi giliszta!
De a hangya, akin a harag lett úrrá, keményen rákiáltott:
- Miért űzöl ilyen gúnyt velem? Mindjárt meglátjuk, mindjárt meglátjuk - a csápjait mozgatva az ellenségre támadt.

Egyetlen harapással végzett a gilisztával, ami szörnyűséges sikolyt hallatott. Összerándult és kimúlt. A hangya felemelte a holttestet, a kijárathoz vitte. Boldogan jelentette be:
- Mindenki jól figyeljen! Íme a bűnös! Ez a fontos személyiség a valóságban csak egy földi giliszta volt. Nézzétek!

Az állatok nevetésben törtek ki. Lokitoyo is velük együtt nevetett. Derűs hangulat lett úrrá mindenkin: a feszültség és a félelem tovatűnt. Ezután jó volt élni.

A fiatalember köszönetet mondott a bátor hangyának. És az oroszlán, mintegy kiengesztelésképpen és kártérítésül megölt egy szép antilopot és neki adta.

Ekkor Lokitoyo megértette, hogy az állatok épp olyan álnokok, mint az emberek, és a boldog élethez arra van szükség, hogy az ember megfelelően válassza meg a barátait.

A Hangya Hölgyet pedig a szép erdő legbátrabb teremtményének ismerték el.

forrás: Dabi István fodításával: Afrikai mesék

Mint sok más egészségügyi problémának, a bőr bizonyos betegségeinek is lehetnek lelki eredetű okai.  Így a bőrápolás sok esetben a lelki egyensúlynál kezdődik.
A bőr az egész testet befedi, és elhatárolja azt, ami „belül" van (a személyiségemet), attól, ami „kívül". Nagy felületével a bőr a test egyik legfontosabb szerve. Olyan védelmi rendszer, amely precízen kijelöli az életteremet, és amely hűségesen és tudat alatt a belső állapotomról is tájékoztat. Ha gyengéd, érzékeny ember vagyok, akkor a bőröm is az. Ha nagyon érzékeny, akkor a bőröm szintén az. Ezzel ellentétben, ha kemény vagyok magammal vagy másokkal, akkor bőröm is kemény és vastag. Az irritáció nyomai mindig arra utalnak, hogy valami vagy valaki irritál engem. A nagy bizonytalanság enyhén nedvessé teszi a bőrömet, de az erőteljesen izzadó bőr az elfojtott, ám kiürítésre váró érzelmekre utal, amelyektől ilyen formában szabadul meg a testem. A külvilággal való kapcsolataim
minőségét tehát a bőröm állapota tükrözi.

Bőrproblémák

A bőr olyan, mint a fa kérge. Megmutatja, ha vannak külső és belső problémák. Elválasztja a testemet a külső környezetemtől. Ha a bőröm elváltozásokat mutat, akkor valószínűleg olyan típusú ember vagyok, aki túlságosan is nagy jelentőséget tulajdonít mások véleményének. Mivel nem vagyok biztos magamban, és félek mások elutasításától, vagy attól, hogy mások megbántanak engem, bőrbetegséget „növesztek" azért, hogy egyfajta természetes korlátként távol tartsam magamtól a környezetemet. A bőr lágy szövet, amely a mentális energiához kapcsolódik, és bizonytalanságaimat, legmélyebb gondjaimat fejezi ki. A bőr tehát állandó jelleggel tükrözi a belső érzéseimet (lásd: „vörös, lángol a dühtől" kifejezéseket). A bőröm színe megváltozhat, ha zavarban vagyok, ha szégyellem magamat. A bőröm tehát egy demarkációs vonal a belsőm és a külvilág között. A bőröm akkor száraz, ha nem tartalmaz elég vizet. A víz (a levegő mellett) az élethez szükséges egyik legfontosabb elem. Az élettel való kapcsolataim tehát szárazak, sivárak. A környezetemhez fűződő kapcsolataimban belülről blokkolom, akadályozom magam. Úgy érezhetem, hogy „mindjárt elszáradok". Újra meg kell találnom az örömöt a másokkal való kommunikációban. A lehámló, elhalt bőrréteg arra utal, hogy régi, elavult mentális sémák szerint élek. Amikor a bőröm felületén pattanások jelennek meg, akkor a kapcsolataimat érintő problémákat, a környezetemmel kapcsolatos kommunikációs problémákat fejezem ki ilyen formában.

Ha a bőröm gyulladásos tüneteket mutat, akkor tartozom magamnak annyival, hogy megpróbálok kevésbé ingerlékenynek lenni belső vagy külső konfliktushelyzetekkel kapcsolatban. Ha zsíros a bőröm, akkor túl sok érzelmet fojtok el, tartok magamban. Az is lehet, hogy el akarok menekülni egy bizonyos helyzet, vagy egy bizonyos ember elől, úgy, mint egy halacska, amely kicsúszik az ujjaink közül. Hagynom kell, hogy az energia áramoljon bennem, hogy negatív gondolataim eltűnhessenek. Nyugodtan és hidegen kell kezelnem az általam táplált frusztrációkat, így bőröm tisztább lesz és lágyabb. Minél inkább őszintévé, „átlátszóvá" és igazzá válok, a bőröm annál üdébb lesz. A viszketés arra utal, hogy irritáló gondolataim vannak, amelyek kiülnek a bőröm felszínére. Szembe kell néznem velük annak érdekében, hogy ne vonják el többe a figyelmemet. Minél inkább képes vagyok a jó tulajdonságaim értékelésére, és arra, hogy kis örömökkel ajándékozzam meg magam, a bőröm annál inkább ezt a jóllétet fogja tükrözni lágyságával és tisztaságával. Ha képes leszek arra, hogy szabadon kommunikáljam az érzelmeimet, a bőröm ellazul és ragyogni fog.

Az egyik legismertebb bőrprobléma: az akné

Ha az akné az arcon található, akkor a belső probléma a személyiséghez kapcsolódik (fej =
személyiség). Az arc a belső harmóniámat tükrözi. Amikor valakivel találkozunk, az arcunkkal
„szembesül" először, és ez dönt arról, hogy az illető elfogad vagy elutasít bennünket. Akné akkor jelenhet meg, amikor érzelmileg és mentálisan is konfliktusban vagyok saját magammal. Az irritációnak, ellenérzésnek, elutasításnak, félelemnek, szégyennek és a bizonytalanságnak látható kifejeződése, és arról tanúskodik, hogy nem fogadom el saját magamat. Ronda vagyok, néha undorodom magamtól! Az akné összefügg az identitás kifejeződésével, az önszeretettel és önmagunk feltétel nélküli elfogadásával. A gyorséttermi ételek elősegíthetik a megjelenését, és a máj (a félelem székhelye) működését is károsíthatják. Fiatalként, kamaszként az akné gyakran belső változásokat takar. Félek nyitni mások felé (ellenállás, választások, döntések), kapcsolatokat megszakítani (gyakran tudat alatt), vagy az életem változásaival szembenézni; őrlődök belső világom és a világlátásommal kapcsolatos kiigazítások között. Mivel már nem vagyok gyerek, de még felnőtt sem, nincs túl pozitív képem saját magamról. Talán attól félek, hogy megváltoztatom azt, amit a környezetem rólam gondol, vagy a környezetem rólam alkotott ítélete ijeszt meg. Az akné a szexualitásommal kapcsolatos tudat alatti félelmeimről is árulkodhat, s megkísérli kifejezni azt, ami tényleg vagyok. Állandóan kapcsolatot teremtek másokkal, még akkor is, ha néha valójában az ellenkezőjét szeretném tenni. Csúnya akarok lenni azért, hogy elriasszam azokat az embereket, akiknek közvetlen közelségére nem vágyom. Határi vonok magam köré, és
csak azokat az embereket eresztem be, akikkel valóban jól érzem magam. Nyugton akarok maradni, nem akarom, hogy mások zavarjanak, magamba fordulok, és így is akarok maradni.

Nem vagyok képes eléggé szeretni önmagamat, így mások sem tudnak. Tudom, hogy valami bánt, bosszant engem, ami a bőrömön meg is jelenik. Állandóan másokhoz hasonlítgatom magamat, mindig hibát látok magamban (túl magas, túl kövér vagyok). Úgy érzem, korlátoznak, a szüleim irányítanak és kontrollálnak. Néha az egyik szülővel azonosulok, máskor a másiknak akarok örömet szerezni ahelyett, hogy megtartanám a saját identitásomat. Ha a szívemmel elfogadom a bennem zajló változásokat, egészséges és természetes módon szem előtt fogom tartani az alapvető szükségleteimet (szexuális
vagy más szükségletek). Egy nap olyasvalaki fog a tükörből visszanézni, aki tökéletesen megfelel az elvárásaimnak. Akné a test számos részén megjelenhet. A hátamon a múltamat, a szokásaimat, a régi félelmeimet és szorongásaimat jelképezi. Egyfajta elutasításra is utal, melyet azokkal szemben érzek, akik nem támogattak eléggé vagy nem álltak ki mellettem. Ha a háton a nyak közelében van az akné, akkor az elfojtott dühről árulkodik. A mellkason a jövőt és a rám váró dolgokat jelenti.
Megjelenésében kifejeződik az identitásom és saját életterem keresésének, illetve ezek mások által történő tiszteletben tartásának igénye. Meg kell találnom a saját helyemet a világban, és ha szükséges, másoknak is meg kell mutatnom, hol vannak énem határai, meddig „tartok" én, és hol „kezdődnek" ők. Elfogadom, és olyannak szeretem magam, amilyen vagyok, és felhagyok azzal, hogy mindenkinek mindenáron meg akarjak felelni.

Forrás: Jacques Martel: Lelki eredetű betegségek lexikona

Bőrápolás és lelki egyensúly

Testünk sok esetben küld jelzéseket, ha nem megfelelően bánunk vele. A bőrápolás már a megfelelő napi folyadékbevitelnél el kell, hogy kezdődjön, hiszen anélkül a bőr sokkal hamarabb és látványosabban kezd öregedni, mint azt a biológia diktálná. De a bőrápolás fontos mozzanata a kiegyensúlyozott életvitel, a harmónia megteremtése, hiszen komoly nyomot hagyhat a hanyag életvitel a testünkön. A bőrápolás tehát legalább akkora odafigyelést igényel, mint testünk bármely más része.

Sokszor halljuk a televízióban vagy olvashatjuk orvosi szaklapokban a Q10 kifejezést, de hogy mire is jó pontosan? A következőkből kiderül!
A koenzim Q10 (ubidecarenon) olyan endogén vitaminszerű vegyület, amelyre a humán szervezet minden sejtjének szüksége van az energiatermeléshez. Jelen van a táplálékainkban és a máj is képes korlátozott mértében szintetizálni. A koenzim Q10 évekig a mitokondriális bioenergetikában betöltött kulcsszerepe miatt volt ismert. Későbbiekben mutatták ki antioxidánsként játszott fontosságát.

Ezen tulajdonsága az oxidatív stressz elleni védekezésben, a patológiás mértékben felszaporodott szabad gyökök hatástalanításában nyilvánul meg, mely jelenség számos kórkép patogenezisében fontos oki tényezőként ismert. Számos klinikai vizsgálat igazolta a koenzim Q10 hatékonyságát a kardiovaszkuláris és a neurodegeneratív betegségeknél, valamint mitokondriális myopathiáknál járulékos terápiaként történő alkalmazásával.

A statin terápiák okozta mellékhatások enyhítésében betöltött szerepét, és a szubsztitúciós lehetőségeket világszerte több kutató helyen jelenleg is vizsgálják. Alacsony dózisban számos étrend kiegészítő készítmény, gyógyszerként a 100 mg-os koenzim Q10 van csak forgalomban Magyarországon. Koenzim Q10 szintézisére az emberi szervezet önmaga is képes és részben táplálékaink is tartalmaznak több-kevesebb mennyiségben Co Q10-et. Az életkor előre haladtával a saját koenzim Q10 szintézis jelentősen hanyatlik és részben ezt a jelenséget hozzák összefüggésbe a Co Q10 külső pótlása által tapasztalt öregedésgátló effektusával.

Klinikai alkalmazási lehetőségek
A koenzim Q10 klinikai alkalmazásával régóta vannak próbálkozások. A japánok már az 1960-as években adták nagyobb dózisban pangásos szívelégtelenségben.

Szívelégtelenség
Az első dupla vak tanulmányt Japánban végezték majd 1985-tôl 2000-ig 16 randomizált tanulmány készült, összesen 1192 beteg bevonásával. A 16 tanulmányból 13 mind a klinikai, mind pedig a heamodinamikai paraméterekben javulást tudott kimutatni krónikus szívelégtelenségben.  Szívelégtelenségben a CoQ10 nagyobb adagjával (általában 2x, 3x 100 mg/die) helyreállítható a szívizom csökkent koenzim Q10 koncentrációja. Az első vizsgálatokban 100 mg/nap per-os adott koenzim Q10 javította az életminőséget, csökkentette a szívfrekvenciát,a bal pitvar átmérőjét, a PEP/LVET arányt. E kedvező hatások a terápia felfüggesztése, vagy elhagyása után megszűntek, újraalkalmazásakor ismételten detektálhatók voltak. A klinikai tünetek javulása mellett az életminőség javulása és a hospitalizáció is lényegesen javult. Jelenleg folyik olyan dupla vak, placebo kontrollált multicentrikus vizsgálat, melyben Magyarország is részt vesz. NYHA III–IV stádiumú betegnek napi 300 mg koenzim Q10 gyógyszer adásával egészítik ki a szakmai irányelvekben elfogadott bázisterápiát.



Hypertonia
A koenzim Q10-nek a laboratóriumi és állatkísérletekben megfigyelt hypotenzív hatása szolgáltatta az alapot a hypertonia kezelésében lehetséges szerepének tisztázására. A legnagyobb áttekintést ebben a témában Franklin Lawrence Rosenfeldt és munkatársainak 1966–2005 között végzett összes tanulmány metaanalízise szolgáltatta. A CoQ10 hatásos vérnyomás-csökkentő ágensnek tűnik, önmagában és a konvencionális vérnyomáscsökkentőkkel kombinált alkalmazásban egyaránt. A meggyőző és nagyobb bizonyító erejű vizsgálatok lefolytatásához azonban lényegesen nagyobb betegszámok lennének szükségesek. Egy ilyen vizsgálat több ezer páciens bevonását igényelné, a statisztikailag adekvát szinthez, azonban ennek vizsgálati költségeit jelenleg egyetlen gyógyszergyártó sem vállalja.

Statin kezelés és Koenzim Q10
A koleszterinszint csökkentés leghatékonyabb eszközének ma a statin terápiát tekintik világszerte.  Statinokkal azonban blokkoljuk, a védő funkciót betöltő
koenzim Q10 termelést is. Habár ellentmondóak a híradások a tudományos világból és nagy számú klinikai vizsgálatról még sehol sem számoltak be, a JACC állásfoglalása szerint a statinok okozta izomkárosodások napi  200 mg koenzim Q10 bevitelével ellensúlyozhatók lennének.  A CoQ10 további klinikai felhasználását illetően elsősorban a neuro-degeneratív betegségek kezelésében
látszik ígéretesnek az igen nagy dózisú Co Q10 kezelés (Alzheimer kór, Parkinson kór, Friedrich ataxia stb.) azonban ilyen magas dózisú gyógyszer gyakorlati alkalmazási feltételei jelenleg nem adottak.  A Magyar Kardiológus Társaság Metabolizmus Munkacsoportja 2007-ben állásfoglalást adott ki, melyben a CoQ10 kezelés terápiás elveit a jelenlegi tudományos eredmények tükrében gyakorlatilag a fentiek szerint határozta meg.

Daganatos betegségek kezelése során alkalmazott kemoterápiás kezelések számos mellékhatást okozhatnak. A szívizmot károsító hatás gyakori jelenség, és a CoQ10 elméletileg képes lehet ezen súlyos mellékhatás kivédésére, a nem kívánt szövetkárosodások enyhítésére. Kis számú megbízható tanulmány áll csak a rendelkezésre ezért általánosságban a pozitív hatást nem
lehet kimondani jelenleg.

forrás: Dr. Sándor Edit: A koenzim q10 klinikailag igazolt alkalmazása

Q10 a csodagyógyszer?

A Q10 bevitele általánosan ajánlott, ha szívelégtelenségben, szívizomgyengeségben, magas vérnyomásban vagy szívritmuszavarban szenvedünk. Továbbá a Q10 fontos szerepet játszik a fogak egészségének megóvásában és karban tartásában és védi az idegeket is. Segítségével még a rákos és különböző szívbetegségek is megelőzhetőek. Tabletta formában minden gyógyszertárban kaptaható a Q10, és mivel 20 éves kortól folyamatosan csökken a szervezetben a szintézise, ajánlatos a folyamatos pótlásáról gondoskodni.

A fejlett nyugati társadalmakban a nyolcvanas évek végére világosan kirajzolódott a korai kivonulással leírható trend. A Nyugat-Európára jellemző magas nyugdíjkorhatárhoz képest – amely több országban a nőknél is 65 év volt – az 55–59 évesek, illetve a 60–64 évesek munkaerő-piaci jelenléte 1965 és1988 közt jelentősen csökkent. Egyes országok „ráálltak” a korai kivonulásra: Németország, Franciaország és Hollandia 23 év alatt vezető korai kivonuló országgá vált. Franciaországban és Németországban egy heteddel, illetve egy hatoddal, Hollandiában 1971–1988 közt (az
adatok ekkortól állnak rendelkezésre) több mint egynegyeddel csökkent az 55–59 éves férfiak munkaerő-piaci részvétele. A 60–64 éves férfiak korai kivonulása még erőteljesebb ütemű volt. Arányuk Németországban és Franciaországban mintegy 40 százalékkal esett vissza. Hollandiát egyenesen a drámai korai kivonulás jellemezte, a férfi munkaerő 59,1 százaléka „tűnt el” a korai kivonulás miatt (Jacobs–Kohli–Rein, 1991, pp.
44–46.).
 
Sok európai országban a hetvenes években a gazdasági problémák következményeként fellépő munkanélküliség kezelése a korai kiléptetéssel megoldhatónak tűnt. Az 1980-as években például Hollandiában különböző egymást átfedő, egymáshoz kapcsolódó korai kivonulást elősegítő eszköztár élt egymás mellett. A Betegsegélyezési Törvény
(Sickness Benefit Act), a Rokkant Biztosítási Törvény (Disablemet Insurance Act) és az Általános Rokkantosítási Törvény (General Disablement Act) látszólag nem függött össze a korai kivonulással, különösen nem a Betegsegélyezési Törvény, amely szerint az egy évig tartó betegsegélyezés után vissza kellett térni a munkaerőpiacra, de a törvény értelmében az egy évnél tovább tartó betegség esetén más jövedelemforrásért is lehetett folyamodni. Így a gyakorlatban a betegsegélyezett személy a két rokkant csatorna egyikén véglegesen kivonult a munkaerőpiacról. A holland gazdasági recesszió következtében a nyolcvanas évek elején a különböző, munkanélküliség kezelését szabályozó rendelkezések és a rokkantosítás feltételeinek meghatározása az idősebb munkavállalókat a rokkant csatornán történő korai kivonulásra ösztönözte. 1984-benés 1985-ben az 55–59 évesek 32,7 százaléka, a 60–64 évesek 42 százaléka
a fenti három csatorna valamelyikén lépett ki a munkaerőpiacról.

A munkanélküliséget orvosló segély négy fajtája is létezett, amelyek közül az egyiket, az ún. Új Munkanélküliségi Törvényt (New Unemployment Act 1987) a 60,5 évet betöltöttek vehették igénybe. Ezzel egy időben szigorodtak a rokkantosítás feltételei, ami nyilvánvalóan utal arra a politika szándékra, amely a negatív tendencia visszafordítására törekedett. Két további munkanélküliségre vonatkozó szabályozás a 62,5 felettiek számára biztosított kivonulást (Egas 1986, de Vroom-Blomsma 1991, p. 119.). A makroszinttől függetlenül a szakszervezetek ösztönzésére a vállalatok is kidolgoztak egy korai nyugdíjazást lehetővé tevő eszközt, amely az idősebb munkavállaló számára a rokkant vagy a munkanélküli csatornán való kivonulással összevetve kedvezőbb anyagi helyzetet biztosított, és amely először a fizikai, majd a magasan képzett szellemi foglalkoztatottak körében is elterjedt (de Vroom-Blomsma 1991). A törvényben a nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év maradt, így a tényleges kivonulás és a még mindig magas nyugdíjkorhatár között éles ellentét alakult ki, amely az „idős” értelmezés változását indította el. Az 1950-es és 1960-as években a kormányzat, a munkaadók, a munkavállaló és az egyén számára is 65 évvel, az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével kezdődött az időskor. A kormányjelentések az 1970-es évek második felében mégis már az 55 év felettieket is idősnek tekintették (de Vroom-Blomsma 1991, p. 119; CBS 1976, 1984). Az idős fogalom változása az egyesületek szintjén is megjelent. Az 1970-es évekig idős egyesületek tagja csak a 65 évét betöltött személy lehetett, de a nyolcvanas évek második felében már számos egyesület 55, sőt 50 éves tagokat is felvett ( Egas 1986, pp. 435–440.). Ez a civil társadalom szintjén megjelenő viselkedés „jóváhagyta” a munkaerő piaci folyamatokból fakadó értelmezést. A kormányzat, a munkaadók és szociális partnerek (egyesületek, szakszervezetek, idős szervezetek) által használt fogalom 10, majd 15 éves lefelé való módosulást indított el: a 65 éves helyett az 50–55 évesek számítottak idősnek. A nyugati világ számos országában a hetvenes évektől tartó minta intézményesült, a vállalatok és a dolgozók is a munkaerő piaci kilépés végleges és normális időszakának tartották az 50–55 éves kort (Miles 2007, p. 26.). A volt szocialista országokban a rendszerváltás előtti megszokott kivonulás a „normális” nyugdíjkorhatár elérésekor zajlott, de ez a korhatár nőknél 55, férfiaknál 60 év volt. Az 55–60 év a volt szocialista országokban az időskor kezdetét jelentette. A nyugati országokban a korai kivonulás erre az életszakaszra, illetve az 50 éves korra „csúsztatta” vissza az időskort. A piacgazdaságra való átálláskor megjelenő tömeges és addig teljesen ismeretlen munkanélküliség sok volt szocialista országban egyszerre jelentett gazdasági és társadalmi kihívást. Ezek megoldásában a foglalkoztatáspolitika nélkülözhetetlennek tartotta a „humánus” kezelést. Ilyen utat járt be Magyarország és Szlovénia is. Mindkét országban lehetségessé vált az ún. előnyugdíj azok számára, akik a nyugdíjkorhatár előtt munkanélkülivé váltak és nem volt esélyük munkavégzésre.

Magyarországon nagy jelentőséget kapott a korengedményes nyugdíj, amellyel a vállalatok 5 évvel korábban nyugdíjba küldhették dolgozóikat, ha a nyugdíjaskor eléréséig magukra vállalták a nyugdíj fizetését. Mindkét országban rövidült az aktív életszakasz, és nemcsak az új, korai kivonulási lehetőségek, de a hagyományos rokkant nyugdíjazási csatorna felduzzadása miatt is. A munkanélküliségtől való félelem miatt – Hollandiához hasonlóan, ahol a gazdasági recesszió idején enyhék voltak a rokkant nyugdíjazás szabályai – a munkanélküliség elkerülésére a munkaerő a rokkant nyugdíjazásba menekült. A különféle korai nyugdíjazási csatornák együttes jelenléte következtében mind Szlovéniában, mind Magyarországon tovább „rövidült” a kivonulási kor: a nők 50–52, a férfiak 55–56 év között mentek nyugdíjba. A szlovéniai 1999-es nyugdíjreform ugyan elindított egy késői kivonulási tendenciát, de az aktuális nyugdíjazás továbbra is alacsony maradt. Magyarországon a szigorodó korengedményes, illetve a megszüntetett előnyugdíj (1997) ellenére továbbra is erős maradt a korai kivonulás trendje. Ezen a mindkét országban bevezetett nyugdíjreform (Magyarország 1998, Szlovénia 1999) sem változtatott lényegesen, noha a nyugdíjkorhatár lépcsőzetes emelése miatt nőtt a kilépési kor (Szeman–Verša 2003). A rendszerváltás után a gazdaságilag stabil Csehországban a korai nyugdíjazási minta később és ugyancsak a negatív gazdasági folyamatok következtében alakult ki.


A nyugati országokra több évtizede jellemző, lefelé tolódó spirál (Guillemard 2001,
Myles 2007) a gazdasági nehézségekkel küzdő új tagországokban is megjelent, és a gazdasági stabilizáció idején sem tűnt el. Európa számos régi és új tagországában állandósult a korai kivonulás kultúrája, ami az 55–64 éves korosztály alacsony arányú munkaerő piaci részvételét jelentette. 30 európai ország közül 2006-ban tizenkettőben az 55–64 évesek foglalkoztatottságának aránya még mindig 40 százalék alatt maradt.

Hét országban a mutató 40–50 százalék, ismét hét országban 50–60 százalék között
mozgott, és csak négyben emelkedett 60 százalék fölé. A korai kivonulással jellemezhető országok közé öt új (Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia, Szlovákia), négy régi uniós tagország (Belgium, Olaszország, Franciaország, Ausztria) és három Európai Unión kívüli ország (Bulgária, Horvátország, Luxembourg) tartozott. Az évtizedeken keresztül korai kivonulási kultúrájú országok közül Franciaországot továbbra is az alacsony foglalkoztatottsági ráta jellemezte, míg Németországban és Hollandiában a trend lassan pozitív irányba változott.

Forrás: SZÉMAN ZSUZSA: Ki az idős? – Az öregedés különböző szempontja

Az öregedés ellehetetleníti a munkavállalást?

Fiatalon, diplomával vagy szakmai tudással sem könnyű elhelyezkedni a munkaerőpiacon – az öregedés pedig nagyban megnehezíti az amúgy nem könnyű helyzetet. De honnantól számít valaki idősnek? Onnantól, hogy ő annak érzi magát, vagy onnantól, hogy megbélyegzik ezzel? Az öregedés feltétlenül azt jeleni, hogy valaki kevésbé megbízható, vagy motivált munkaerővé válik? Miért nem az számít, hogy az ember az öregedéssel egyre tapasztaltabb lesz, és nagyobb tudásra tesz szert?

C-vitamin növényekben - sosem gondoltad volna

Rózsa

A rózsák nemzetségének egyes fajait nagy C-vitamin-tartalmuknál fogva a gyümölcsfajok közé soroljuk. Azokat a fajokat lehet ajánlani, amelyek a C-vitaminban dús nagy termésükön túl szép bokrot és virágot is fejlesztenek.

Megemlíthetjük a következőket:

Japán rózsa:
a vadrózsánál valamivel alacsonyabb, terjedő tövű növény. Lilásrózsaszín virágai május végétől folyamatosan nyílnak. Hatalmas, 2–3cm átmérőjű piros termései augusztustól érnek, és a vadrózsáénál jóval húsosabbak. Nyersen is élvezhetőek, savanykás ízűek. A termést puhulás előtt gyűjtjük be és szárítjuk.

Gyapjasrózsa:
közepesen nagy, felfelé törő bokrokat nevel. Virága nem olyan szép, mint a japán rózsáé, de termése sok C-vitamint tartalmaz. Igen termékeny és fagyálló.

Vadrózsa:
termése, a csipkebogyó, kiváló ízű lekvár alapanyagát szolgáltatja. A csipkebogyó ugyanis igen gazdag C-vitaminban, de van benne A-, B-, K- és P-vitamin is.
Évszázadok óta alkalmazzák a népi gyógyászatban – üdítő hatású teákat készítenek belőle. Ezenkívül a csipkebogyóból bort, pálinkát és likőrt is lehet készíteni. A csipketea készítésénél egy dologra ügyeljünk: a C-vitamin 40–50 °C fölött károsodik. Ezért fontos, hogy megtartsuk a csipketea készítésének szabályát: a bogyót nem főzni vagy forrázni kell, hanem langyos vízben áztatni. Az este bekészített vízben reggelre kiáznak a csipkehús hatóanyagai, és melegítés, édesítés után fogyaszthatjuk.

Salátagalambbegy – népies nevén: madársaláta
A galambbegy őshazája a Földközi-tenger környéke és Kis-Ázsia. Egyéves növény. A hideget jól bírja. Szárazságtűrő, minimális vízzel is beéri. Mivel félárnyékban is szépen fejlődik, fiatal gyümölcsfák alatt is termeszthető, s ez a háztáji kertben nem elhanyagolható tényező. A talaj iránt igénytelen. Rövid a tenyészidejének köszönhetően elő- vagy utónövényként is termeszthetjük. Már március elején elvethetjük, tavaszi termesztésének jelentősége éppen koraiságában rejlik. A sorokat egymástól 15–20 cm húzzuk ki, és vékonyan szórjuk el a magokat; utána 1–2 cm-nyi vékony talajréteggel takarjuk be. A csírázás 10–15 nap múlva kezdődik. Ha folyamatosan akarjuk szedni, ezt többszöri szakaszos vetéssel elérhetjük. Utóveteményként augusztus elejétől-közepétől kezdhetjük meg a vetését. A növények szedését akkor kezdhetjük meg, amikor elérik a 4–5 leveles állapotot. Később is fogyaszthatjuk, de ne hagyjuk elöregedni az állományt, mert a levelek kicsit keserű ízűek lesznek. Télen is szedhető, ha a hótól például avarral, szalmával megvédjük. Ilyenkor ne csak a levelet szedjük, hanem a sor elején kezdve az állományt gyökerestül tépjük ki. Természetesen egyszerre csak annyit használjunk fel, amennyit mindjárt el is fogyasztunk. A gyökerét lecsípjük, leveléből pedig kitűnő salátát készíthetünk. Nyugat-Európában főzelékként fogyasztják, de más savanyúságokhoz is szívesen keverik. Jelentős mennyiségű B- és C-vitamint tartalmaz.


Szelídgesztenye
A Földközi-tenger vidékéről származik. Mivel igen nagyra nőnek, csak azok ültessék, akiknek jókora kertjük van, és megfelelő helyet találnak számukra. Levelei lándzsa alakúak, termése gömbölyded makktermés. Sötét, fényes leveleivel, arányos koronájával dekoratív eleme is lehet a nagyobb kerteknek. Mészkerülő lévén, inkább olyan helyre ültessük, ahol a talaj savanyúkém-hatású. A szelídgesztenye termésének nagy a tápanyagértéke: cukrokat, keményítőt, zsírokat, fehérjéket és C-vitamint is tartalmaz.
A termést szeptember végétől október elejéig szüreteljük, vagyis akkor, amikor éretten hullani kezd. A téli hónapokban nagyon finom csemege, s a cukrásziparban is jelentős
mennyiséget használnak fel belőle.


Homoktövis
A homoktövis vitamindús gyümölcsöt termő igénytelen cserje, számos hegyes tövissel vagy tövisek nélkül. Lengyelországban, Oroszországban és Németországban nagyon elterjedt. Kétlaki növény. A nővirágú növényegyedeken kívül hímvirágú növényegyedeknek is kell az ültetvényben lenniük. Beporzása szél útján történik.
A homoktövis sok fényt igényel, de a talajban nem válogatós. Ültetésre legalkalmasabbak a vegetatív úton szaporított kétéves bokrok. Ültetés után a vesszőket kétharmadnyival visszametsszük. Áprilisban és májusban virágzik. Termése 7–8 mm nagyságú, tojásdad alakú, narancsszínű álbogyó, mely nagyon magas C-vitamin-tartalmú, ezen kívül A-, B- és E-vitaminok is találhatók benne. A népi gyógyászat fertőzés megelőzésére, a látás
erősítésére és az öregedés lassítására ajánlja; dzsúszokat is készítenek belőle. Nálunk főleg az orosz fajták az elterjedtek, pl. a Novoszty Altaja, Obilnaja, Vitaminnaja, de ismertek a német fajták is, pl. Leikora, Hergo, Frugan

forrás: Miklós Dénes: Különleges növények a háztájiban

C-vitamin télen – nyáron

A C-vitamin jótékony hatására mindenki számára ismeretes, a szervezetbe való bevitelre pedig ma már számtalan megoldás létezik. A szopogató – és rágótabletta, kapszula és pezsgőtabletta mellett számos gyümölcs – mint a kiwi, citrom és acerola – is remek C-vitamin forrás, sőt néhány növény is. A téli hónapokban pedig érdemes nagyobb dózisban a C-vitamin, hiszen ellenállóbbá teszi a szervezetet az influenzával és a megfázással szemben.

A vitaminokról kezdetben csak annyit tudtak, hogy melyikük milyen hiánybetegséget okoz - s hogy mégis beszélhessenek róluk: az A B C betűket adták rájuk névül. A csukamájolajban levő vitamint - mely az angolkórt gyógyította - A-vitaminnak nevezték el; azt, hogy a beriberit s a skorbutot két különböző, vízben oldódó vitamin okozza: tudták már, az egyik ismeretlen a B betűt kapta maszkul, a másik a C-t. A vitaminok száma, ahogy a kutatás haladt, szaporodott.
Az A-vitamin mögött is két anyag bújt meg: a D-nek a hiánya okozta az angolkórt, az A hiánya pedig, amelyre a látáshoz van szükség, a farkasvakságot, - csecsemőkön: a szem kiszáradását és xerophtalmiát. Az E-vitamin szintén zsírban oldható - s hiánya patkányoknál meddőséget, izomsorvadást okoz.

A K-vitaminra az alvadásnál van szükség. Szent-Györgyi vette észre, hogy a C-vitamin a kísérleti állatoknak csak a skorbutját gyógyítja - az erek töredezését nem. Ezt a P-vitamin hiánya okozza. A legtöbb egymástól eltérő anyag a B betű mögül bújt elő. Volt idő, hogy tizenkét B-vitamint tartottak számon. Ezek közül azonban csak a Bl, B2, B6, B12 igazi vitamin - a többi vagy nem vitamin sajátságú, vagy már ismert, névvel bíró anyag, mint a nikotinsav, folsav, pantoténsav. Annak, hogy egy anyag az egyik állatnál nélkülözhetetlen vitamin, a másiknál nem: az egyik oka, hogy [az egyik] szervezete elő bírja állítani, a másiké csak a táplálékból kaphatja meg. Az is előfordulhat - a K-vitamin esetében például -, hogy a szervezet nem képes előállítani, a bél baktériumai azonban annyit termelnek neki - hogy a megvonása nem okoz hiánybetegséget. Ha minden olyan anyagot, amit a szervezet nem tud előállítani, vitaminnak tekintünk - akkor a fogalmat bizonyos tekintetben az eszenciális savakra - sőt az eszenciális aminosavakra is ki kell terjeszteni.

K-vitamin bevitel egyszerűen és nagyszerűen
A szervezet számára létfontosságú vitaminok közül az A-, D-, E- és K-vitamin csak zsiradékban képes feloldódni. Sokan kedvelik a gyümölcsízekkel, illetve dzsemekkel megkent kenyeret, de a hagyományos módon fogyasztott gyümölcsök vitamintartalmának jelentős része önmagában nem tud felszívódni. Könnyen megoldhatjuk azonban ezt a problémát, ha a kenyérszeleteket előbb vékonyan megkenjük vajjal, és csak utána tesszük rá a hőkezelt gyümölcsöt. Azok számára, akik nem ismerik ezt a módszert, első hallásra kissé groteszknek tűnik a vajas és a lekváros kenyér összeházasítása, de ez az idegenkedés csak addig tart, amíg meg nem kóstolják ezt a fura, de ízletes szendvicset. Friss tejjel is igen finom, arra azonban ügyeljünk, hogy csak a hőkezelt gyümölcs tálalható ily módon. A nyers gyümölcsök enzimtartalma ugyanis más ételekkel együtt fogyasztva erjesztő hatást vált ki a gyomorban, ami különböző emésztési problémákat okoz. Mellesleg a fenti módon igen finom Mézes szendvicset is készíthetünk magunknak. Előnye még ennek a fajta szendvicsnek, hogy a méz nem tud átfolyni a kenyéren, így nem csepeg állandóan a kezünkre.

Forró vízben kifőzve, illetve leforrázva készül a világ legnépszerűbb élvezeti itala, a tea. Alapanyaga a teafű, amely Ázsia meleg éghajlatú országaiban terem. Az 5-6 méter magas cserjének nem a termését hasznosítják, hanem a levelét. Az ültetvényeken azonban 1-1,5 méternél magasabbra nem engedik felfutni, hogy könnyebben lehessen szüretelni. A belső, zsenge levelekben, hajtáscsúcsokban levő illaolajok, csersavak adják a tea sajátos ízét, élénkítő hatása pedig a koffeintartalmának köszönhető. A többi levelet is leszedik. Ebből készül a kevésbé jó minőségű, olcsó tea. A zsenge leveleket kézzel szedik le, a többit pedig géppel takarítják be. A kézzel leszedett friss leveleket először fonnyasztják, majd sodorják és szárítják. Az így kapott zöld tea már fogyasztható, és intenzív egészségmegőrző hatása következtében egyre népszerűbb. Sok benne az esszenciális olaj, az aminosav, a C-, B- és K-vitamin. Ásványi anyag tartalma is magas. Intenzív stimuláló hatása következtében kedvező hatást gyakorol az emésztőrendszerre is. Ezen túlmenően a májban, az epében és a vesékben csökkenti a kő kialakulásának veszélyét. Rákmegelőző hatást is tulajdonítanak neki. Ezért a bioboltok fontos árucikke. Ebben az állapotában azonban kissé keserű. Ezért a termés túlnyomó részét fermentálják (gőzölik, erjesztik), melynek során a cseranyagok lebomlanak benne, és alkaloidok szabadulnak fel. Eközben a színe feketévé válik.

Egyébként a "0"-s vércsoportú emberek hajlamosak a véralvadási zavarokra, gyulladásos betegségekre, ízületi gyulladásra, pajzsmirigy csökkent működésére, fekélyre, allergiára, melyeket ellensúlyozhatnak a folyamatos B és K-vitamin, a kalcium és a jód bevitellel és pótlással.

Uhrinné Bárdi Zsuzsanna - Uhrin Ferenc György: Őserő - Az élet titka
Kun Ákos: Egészségkímélő ételek ínyenceknek és Németh László: Négy könyv

K-vitamin bevitel és pótlás

Mint minden vitamin és ásványi anyag, a K-vitamin bevitel is nagyon fontos az emberi szervezet számára. Ma már számtalan K-vitamin tartalmú készítményt és tablettát is lehet kapni a gyógyszertárakban és a bioboltokban, de aki inkább híve a teljesen természetes vitaminbevitelnek, annak számtalan hagyományos módszer is rendelkezésére áll. Ne felejtsük el, a K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozó tényezője, ám jótékony hatásai közé tartozik az is, hogy elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját.