A táplálékkiegészítők felhasználási javaslata

A táplálékkiegészítők létjogosultsága és használatuk relevanciája megkérdőjelezhetetlen, ám a táplálékkiegészítők önmagukban nem képes pótolni annyi vitamint és ásványi anyagot amennyire szervezetünknek szüksége lehet, éppen ezért oda kell figyelnünk arra is, hogy mit eszünk!

Az egészségtudatos fogyasztói szokások vizsgálatát fontos kutatási területnek tartom, mert az egyén egészségi állapotát nagy mértékben befolyásolja életmódja, táplálkozási, sportolási szokásai, életvitele és fogyasztása is, pl. az, hogy milyen ételeket fogyaszt vagy milyen egészségmegőrző szolgáltatásokat vesz igénybe. A tudatos fogyasztás, az egészséggel való törődés, az egészség fenntartása, a betegségek megelőzése pedig az egyén, a társadalom és a gazdaság számára is rendkívül hasznos. A tanulmány céljai:
• A téma aktualitásának és fontosságának alátámasztása
• A témához kapcsolódó fontos fogalmak ismertetése, magyarázata
• Az egészségtudatos fogyasztói csoport jellemzése
• Az egészségpiac lehatárolása, az idetartozó termékek, szolgáltatások körének megállapítása
• Tervezett kutatási irány bemutatása

A tudatos és egészséges fogyasztás kérdése rendkívül aktuális és divatos téma. Napjaink egyik uralkodó megatrendje az egyre növekvő egészségtudatosság, az egészségpiac kiterjedése, a fogyasztók számára felértékelődött az egészség szerepe, többet költenek egészségük megóvására, ez egyre több piacot érint az élelmiszerektől, a gyógyszeriparig és különböző egészségmegőrző szolgáltatásokig. Nagyon fontos, hogy az egyének felelősséget vállaljanak egészségükért, gondoskodjanak egészségi állapotuk felméréséről. Akik komolyan veszik a megelőzést, kisebb eséllyel lesznek betegek, illetve hamarabb felismerik a betegségeket, így gyorsabban meggyógyulnak, illetve állnak vissza a munkaerő-piacra. A megelőzéssel a betegség okozta költségek csökkennek, az egyén tovább lehet egészséges és aktív korú, így nagyobb mértékben tud hozzájárulni a GDP-termeléshez, a gazdaság növekedéséhez, a fizetőképes kereslet emelkedéséhez. Az egyén egészségi állapotát legnagyobb mértékben az életmódja határozza meg, vagyis az, hogy mennyire figyel oda arra, hogy egészséges életvitelt folytasson. Az életmódot befolyásoló fontos tényezők; táplálkozási szokások, fizikai aktivitás, szabadidő eltöltése. Az egészség, az egészséggel való felelősségteljes törődés, a prevenció, az egészséges életmódra való nevelés fontos és megtérülő befektetés. A társadalom és a gazdaság javát szolgálja, ha az egyének felelősséget vállalnak egészségi állapotukért és életvitelükkel is testi szellemi és érzelmi egészségüket ápolják. Az egészséges életmód természetesen az egyén fogyasztásában is megnyilvánul, hiszen aki egészséges életvitelt folytat a vásárolt termék és szolgáltatások körét az egészségre gyakorolt hatása alapján kell megválasztania. Mivel az egészséges életmód a fogyasztás függvénye is, így nem kérdés, hogy az egészségtudatos fogyasztás nagymértékben hozzájárulhat a jó egészségi állapotunkhoz.

A fogyasztást tulajdonképpen valamilyen vágy, szükséglet, hiányérzet generálja, amely cselekvésre késztet minket annak érdekében, hogy hiányérzetünket enyhítsük, megszüntessük. A marketing feladata, hogy ezeket a szükségleteket, igényeket feltárja, meghatározza. A sikeres marketingstratégiák kidolgozásához elengedhetetlen a fogyasztói magatartásvizsgálat, a fogyasztók viselkedésének, motivációinak megértése, alapos ismerete. A fogyasztói magatartás az egyéneknek a magatartását, viselkedését jelenti, melyet a termékek vagy szolgáltatások megvásárlásánál, keresésénél, használatánál, értékelésénél mutatnak. Solomon szerint a fogyasztói magatartás vizsgálat alatt azt a folyamatot vizsgáljuk, melynek során „az egyének vagy a csoportok kiválasztják, megvásárolják, fogyasztják a termékeket, szolgáltatásokat, ismereteket vagy tapasztalatokat, hogy kielégítsék szükségleteiket és vágyaikat.” Hofmeister úgy fogalmaz, hogy „a fogyasztói magatartás tanulmányozása magában foglalja az olyan megfigyelhető magatartásokat, hogy mit, mennyit vásároltak, kik és hogyan vásárolták, illetve fogyasztották a terméket. Magában foglalja továbbá az egyéni szükségletet, érzékeléseket, azt, hogy milyen információval rendelkeznek a fogyasztók, és hogyan dolgozzák fel azokat, hogyan értékelik az alternatívákat, illetve mit jelent számukra a termék birtoklása.”

A fogyasztás és a vásárlás fogalmát nehéz szétválasztani egymástól. „A fogyasztás sokkal inkább a vizsgált személy „koncepciója”, míg a vásárlás elsősorban a tevékenység része ugyanannak a dolognak. A vásárlások „földhöz ragadtabb” cselekvések, amelyek alapot adnak a fogyasztáshoz, de nem feltétlenül. A fogyasztás tágabb tárgyi, szolgáltatási kört jelent, mint a vásárlás.” Törőcsik megfogalmazásában „a fogyasztás vizsgálata a termékeket, szolgáltatásokat ténylegesen felhasználók magatartásának elemzését jelenti.” Hofmeister a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket két nagy csoportra; társadalmi és pszichológiai tényezőkre bontja. Ezek a tényezők befolyásolják a fogyasztók vásárlási döntéseit. A társadalmi-kulturális tényezők közé sorolja a kultúrát, a társadalmi rétegződést vagy életstílust, a referenciacsoportokat, a háztartást és a családot. A pszichológiai tényezők közé pedig a percepciót, a tanulást, a motivációt, a személyiséget és az attitűdöt. Józsa könyvében a vásárlási döntést befolyásoló tényezőket külső valamint belső, emberi összetevőkre osztja. A külső tényezőket társadalmi és demográfiai tényezőkre bontja. A vásárlási döntést befolyásoló társadalmi tényezők közé tartoznak; a kultúra, a vallás, a társadalmi osztály, a társadalmi szerepek és státusz, a referenciacsoportok, a társadalmi csoportok, a véleményformálók és a családi életciklus. A vásárlási döntést befolyásoló demográfiai tényezők közé sorolhatjuk; az életkort, a nemet, a lakóhelyet, a lakáshelyzetet, a mobilitást, az iskolai végzettséget, a jövedelmet, a kiadásokat, a foglalkozást, a családi állapotot. A fogyasztóra ható emberi tényezők; a személyiség, az attitűdök, vélemények, az adott vásárlás jelentősége, az osztályöntudat, a motiváció, a kockázatvállalási készség és az újdonságérzékenység.

Lukács Réka:Tudatos fogyasztás, fél egészség

A táplálékkiegészítők így a leghasznosabbak

A táplálékkiegészítők alkalmazása mindenképpen ajánlott és hasznos, hiszen manapság egyre nehezebb természetes úton annyi ásványi anyaghoz és vitaminhoz juttatni szervezetünket, amennyire valójában szüksége volna. A táplálékkiegészítők azonban akkor a leghasznosabbak, ha alkalmazásukat megtámogatjuk az egészséges életmód elengedhetetlen eleivel, mint a helyes táplálkozás és sok a testmozgás. A táplálékkiegészítők helyes alkalmazása sokban hozzájárulhat a kiegyensúlyozott életvitelhez.