Az egészséges életmód és a táplálkozás

Az egészséges életmód talán legfontosabb alappillére a helyes táplálkozás. ehhez pedig engedhetetlen, hogy sok rostban gazdag gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk!

Az egészséges táplálkozás ismérvei: a változatosság, a kiegyensúlyozottság és a mérsékletesség. Az étrendet az élelmiszerek széles skálájából, az 5 alap élelmiszercsoport mindegyikéből, megfelelő mennyiségben és arányban kell összeállítani, hogy a szervezet valamennyi szükséges tápanyagot megkapja. Ugyanis az egyes élelmiszerek sokféle tápanyagot tartalmaznak, és a különféle tápanyagok sokféle élelmiszerben megtalálhatók, de nincs egyetlen olyan élelmiszer sem, amely valamennyi szükséges tápanyagot megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazná.

Az orvostudomány egyik nagy kihívása az, hogy hogyan tudjuk megelőzni a nagy halálozású krónikus megbetegedéseket. Régen ismert, hogy kialakulásukért kb.70%-ban táplálkozási és környezeti, valamint magatartási, életmódbeli tényezők a felelősek. Más szavakkal a krónikus megbetegedések kialakulása nagyrészt azon múlik, hogy mit eszünk, mit iszunk, mit lélegzünk be és hogyan töltjük szabadidőnket. A táplálkozás nem az egyedüli kockázathordozó, de az általánosan elfogadott, hogy az egészséges, kiegyensúlyozott, kellően változatos, ugyanakkor mérsékletes táplálkozással a krónikus megbetegedések kockázata 30- 35%-kal csökkenthető.

Magyarországon a halálesetek több mint 50%-át a szív és érrendszeri megbetegedések okozzák, vagyis minden második ember szív és érrendszeri megbetegedés következtében hal meg, ez az EU átlag közel duplája.
Az egészséges táplálkozás megfelel a prevenciós elvárásoknak. Annak előrebocsátása után, hogy nemcsak az egyes élelmiszerek vagy tápanyagok hiányos vagy többlet bevitelének, hanem a táplálkozás és az életmód egészének van döntő befolyása a krónikus megbetegedések kockázatának csökkentésére, a jelen dolgozat a zöldségek és gyümölcsök táplálkozás-élettani szerepével foglalkozik.

Keringési betegségek Számos vizsgálatban szignifikáns, fordított irányú összefüggést mutattak ki a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása és a coronariabetegség kockázata között. Joshipura 124 399 egyénre kiterjedő vizsgálatában (közülük 82 251 volt nő, 42 148 férfi) igazolta a coronaria betegség kockázatának a csökkenését. Elsősorban a nagy C-vitamin tartalmú, zöldleveles zöldségeket találták különösen kedvezőnek.
Nagy epidemiológiai vizsgálatok sora bizonyította a zöldség - és gyümölcsfogyasztás pozitív szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében. A diófélék fogyasztásának szerepét külön is vizsgálták, és fordított összefüggést mutattak ki a diófélék fogyasztása és a coronariabetegség kockázata között. A preventív hatás a diófélék kedvező zsírsavösszetételével hozható összefüggésbe; sok egyszeresen telítetlen zsírsavat tartalmaznak, és esszenciális zsírsavtartalmuk is magas. A zöldségek és gyümölcsök számos vitamint és ásványi anyagot és értékes antioxidánsokat tartalmaznak, de egyéb non-nutritív védőanyagokban, fitokemikáliákban is gazdagok, amelyek jelentős szerepet játszanak a kockázatcsökkentésben. A természetes antioxidánsokról : C-vitamin E-vitamin ß-karotin tudjuk, hogy csökkentik az ISzB kockázatát.

Magas vérnyomás A zöldség- és gyümölcsfogyasztás preventív szerepe a magas vérnyomás megelőzésében jórészt azzal magyarázható, hogy nátrium tartalmuk kicsi. A lakosság nátrium-klorid (konyhasó) fogyasztása az ajánlás három-négyszeres. Az ajánlás: NaCl: 6g/nap, ami Na 2,4 g/na) bevitelt jelentene. Általánosan elfogadott, hogy a sóérzékeny emberekben a tartós Na toxicitás szerepet játszik a magas vérnyomás előidézésében. Kálium tartalmuk nagy, a káliumot nem véletlenül nevezik gyümölcs-sónak. (ajánlás: K: 3,5g/nap) A K vérnyomást csökkentő hatása 2,5 –szer erősebb, mint a Na vérnyomást növelő hatása Energia-denzitásuk kicsi, ami kedvező az elhízás megelőzése szempontjából. Az elhízottak között gyakoribb a magas vérnyomás. A diófélék esszenciális zsírsavtartalma is figyelemre méltó ebben a vonatkozásban /18, 20/. Napi egy adag gyümölcs, zöldség, burgonya a javasolt 400g-on felüli többlet fogyasztása 40%-kal csökkentheti az agyvérzés okozta halálozást.
Daganatok A zöldség- és gyümölcsfogyasztás és a carcinoma incidencia vonatkozásait tanulmányozó 156 táplálkozás-epidemiológiai vizsgálat közül 128-ban szignifikáns protektív hatást mutattak ki. Az ellentétes hatást aflatoxin, peszticidek, nitrát jelenléte magyarázhatja.
Különösen kifejezett antikarcinogén hatást mutatnak a :
• Keresztesvirágúak: (glukozinolát) gyomor- bélrendszer, tüdő
• Citrusfélék (C-vit., folsav, élelmi rost)
• Paradicsom (likopin) emlő, emésztőrendszer, méhnyak, hólyag, prosztata
• Fokhagyma (allicin) gyomor-bélrendszer (+ antihipertenzív hatás)
• Szója: (fitoösztrogén) emlő, prosztata, vastagbél

Dr Barna Mária: A ZÖLDSÉGEK ÉS A GYÜMÖLCSÖK SZEREPE A TÁPLÁLKOZÁSBAN

Egészséges életmód: tartsd szem előtt

Bár mindenben sajnos nem vagyunk befolyással életünk alakulását tekintve, de az egészséges életmód szem előtt tartásával mindenképpen megóvhatjuk magunkat számtalan megbetegedéstől és meghosszabbíthatjuk ezzel életünket. Az egészséges életmód akkor teljesedik ki igazán, ha valóban nagy körültekintéssel választjuk ki, hogy mit és mikor eszünk, és hogy az alapanyagot hol szerezzük be hozzá. Nem könnyű betartani az egészséges életmód szabályait, viszont garantáltan megéri!