„A Teremtés totalitását - mondja a Szent Szellem -, törvényének egyetemes érvényét s a szüntelen teremtő aktust csak a mi szellemi valónkban és szféránkban élhetjük meg, de lehozni közétek és láttatni véletek nem tudjuk. Nincsenek szavak a csoda csodálatára.”
Az öröklét titka - a Szent Szellem tanítása szerint - a Teremtőtől kapott indításban, a belőle való énségi szikrák szüntelen és folyamatos fejlődésében van.
E szikrákban vívja meg önmaga megújhodását: bennem, benned és mindenkiben, sőt, mindenben, ami él.
S mivel ez dráma, küzdelem, a sötétséggel és a káosszal vívott háborúság, a fejlődés nem egyenes vonalú, ahogyan azt a laposan gondolkodó emberi tudat véli, hanem örvénylési folyamat, mely táguló spirálkörökben, ha nem is ugyanazokra a pontokra, de ismétlődő létállomásokra újra és újra visszatér.
Minden születésünkkel a Teremtés pillanatát ismételjük meg. Minden földi csatába szólított élettel a fény jelenik meg a világban - ez az a tiszta életöröm, amelyet csakis kisbaba korunkban él-hetünk meg -, de ahogy növekszünk, s múlik az idő, testünkből, lelkünkből és külső világunkból is fokozatosan előhívódik a legyőzhetetlen sötétség és káosz hatalma.
Amit testünkben tapasztalunk, az az elmúlás, az entrópia törvénye. Ki nevezné az öregedést, a fogak kihullását, a bőr ráncosodását, a tehetetlenné válást és a halált fejlődésnek?
Amíg a nap fölkelőben van s világossága növekszik, úgy véljük, a fénnyel minden tágul és „fejlődik” - de amikor a fény lehanyatlik s eljön az éjszaka, ha nem merjük is kimondani, de úgy érezzük, hogy az egész csoda riasztóan „visszafejlődik”.
Éjszaka az ember úgy érzi, mintha szunnyadna a Teremtés.
S valójában így is van: amikor valaki átmegy a halál legszorosabb kapuján, van egy pillanat, amikor megtapasztalja, milyen volt a nem-lét a világ teremtése előtt, amikor csak sötétség volt és káosz.
Amikor még nem volt világ és nem volt világosság. Ez az a pillanat, amikor a legéberebb szellem is így kiáltott fel:
- „Én Istenem, miért hagytál el engem?!”
A létspirál azonban forog tovább.
S ezért minden elalvást követ a fölébredés. És minden halált követ az újjászületés. Mert a világosság kiolthatatlan.

Müller Péter: Boldogság

Antioxidáns az élet védelmében

Az antioxidáns nélkülözhetetlen a napi egészséges életünkhöz. Ezekből van, ami a táplálkozással jutnak be a szervezetünkbe és van amit szervezetünk állít elő ezekből az alapanyagokból.

Az antioxidáns gazdag táplálkozásnak szerepe van hosszú távon az egészség megőrzésében.