A nemzetközi és a hazai adatok alapján a vezető halálokok között kiemelkedő helyen szerepelnek a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatos megbetegedések különböző típusai. Az utóbbi évek kutatási eredményeként ezeket a betegségeket több tényező között egyre gyakrabban a helytelen táplálkozási szokásokkal hozzák szoros összefüggésbe. Azokban az országokban, ahol a rostban, vitaminokban, flavonoidokban és ásványi elemekben gazdag zöldségekből és gyümölcsökből sokkal többet fogyasztanak (az ún. mediterrán diéta) ott kimutathatóan kevesebb az említett betegségekben szenvedők aránya. Jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan lehetne a táplálkozási szokásainkat olyan irányban megváltoztatni, hogy tovább és egészségesebben élhessünk. A gyümölcsök fogyasztásának növelése az egészségtudatos táplálkozás egyik fontos követelménye. A gyümölcs táplálkozás-biológiai értéke alapvetően alkotórészei összetételétől függ. A gyümölcsök fogyasztásával az emberi szervezet értékes antioxidáns anyagokhoz jut. A bogyósgyümölcsök sajátos ízzel, aromával és gazdag beltartalmi értékekkel rendelkeznek. Fogyasztásuk táplálkozási funkciója és egészségmegőrző hatása jelentős részben antioxidáns anyagainak tulajdonítható.

A legtöbb gyümölcsről táplálkozás-élettani szempontból elmondható, hogy alacsony a kalória– és a zsírtartalmuk, ami a táplálékainkkal szemben támasztott legkorszerűbb követelmények közül az elsők között szerepel. Bármely a gyümölcsök beltartalmi értékeiket bemutató táblázatból jól látszik, hogy igen gazdagok mindazokban a vitaminokban,amelyekhez az emberek csak ezen növények elfogyasztásával juthatnak hozzá. A zsírban és a vízben oldódó vitaminokon kívül, némely zöldségnövényhez hasonlóan igen jelenős folsav források is, és meg kell említeni a kedvező rosttartalmukat is, ami szintén hozzátartozik a korszerű táplálkozáshoz.

Ki kell emelni, hogy a gyümölcsök szervezetünk számára fontos ásványielem-forrást is
jelentenek. A Ca, Mg, K és Na megfelelő arányú bevitelével nagyban hozzájárulnak a szervezet kedvező ionháztartásának fenntartásához. Gazdag mikroelem-tartalmuk révén képesek számos enzim, közöttük az antioxidáns védelemben szerepet játszó enzimek zavartalan működését biztosítani. Bizonyított tény, hogy a gyümölcsök a bennük eddig felsorolt hasznos beltartalmi értékek mellett számos, az antioxidáns kapacitásuk kialakításához hozzájáruló fenolos és nem fenolos komponenst is tartalmaznak. Ezek a növényi másodlagos anyagcsere-folyamatok útján keletkező vegyületek, szervezetünkbe kerülve fontos szerepet töltenek be a betegségek megelőzésében.

Az alma, a szilva, a cseresznye és különösen a bogyósok fogyasztásának az érrendszeri-, és daganatos betegségek kialakulási kockázatának csökkentésében játszott kedvező szerepe kutatási eredményekkel igazolt. Ez a kiváló hatás szoros összefüggésbe hozható a szervezetben keletkező szabadgyökök elleni védelemmel. Antioxidáns kapacitásuk természetesen gyümölcsfajonként igen eltérő, de ez sok esetben igaz a fajokon belüli fajták között megmutatkozó eltérésekre is. Bizonyított, hogy pl. a bogyósok messze nagyobb antioxidáns kapacitással rendelkeznek, mint az alma, az őszibarack, de sok esetben, mint a szőlő is. Ez a különbség sokszor 5-10-szeres, de néha nagyobb is lehet, ami pl. az egyes fajták eltérő antioxidáns kapacitásából, az eltérő termesztéstechnológiai körülményekből stb. adódhat

A kutatási beszámolóban szereplő, általunk vizsgált bogyós gyümölcsűekkel kapcsolatban igen gazdag az a hazai irodalom, amely a termesztő és a nemesítéssel foglalkozó szakemberek számára segít a termesztéssel kapcsolatos ismeretek és a fajokon belüli gazdag fajtaválaszték eligazodásában. Az Észak-Amerikából származó kerti szamócamára már
az egyik legismertebb és a legnagyobb mennyiségben termesztett  bogyósgyümölccsé vált a világon, így hazánkban is.

Hasonlóan kiemelkedő helyen kell megemlíteni málna termesztésünket, fogyasztásunkat és feldolgozásunkat is köszönhetően hagyományainknak és főleg sokrétű felhasználhatóságának. Ugyanez mondható el a ribiszkéről is, mely összefoglalóan két gyümölcsfaj elnevezését tartalmazza, úgymint a piros és fekete ribiszkéről, azzal a megjegyzéssel, hogy fogyasztásukban és felhasználhatóságukban lényeges különbségek vannak közöttük. Különleges íze, zamata miatt egyre szélesebb körben termesztik és fogyasztják a fekete szeder. A fekete bodza értékét felismerve, tudatos nemesít ő munka eredményeként ma már jelentős termőterületen termesztik, a ‘Haschberg’ fajta
Magyarországon állami minősítést a kapott 1998-ban.

A vizsgálatokat két időpontban végeztünk mintavételt, az antioxidáns-érték, virágzástól termésérésig való csökkenésére abból nem következtethetünk. Feltehetően befolyásolta az antioxidáns-kapacitást a lehullott csapadék, mivel a tavaszi mintavételt négy az átlagosnál csapadékosabb hónap előzte meg, míg júniustól az átlagosnál szárazabb időszak következett.

forrás:DR. Papp János: Bogyós gyümölcsök antioxidáns anyagainak vizsgálata, összefüggésben a fajtahasználattal, termőhelyi adottságokkal és a nitrogénellátottsággal

Gyümölcsök és az antioxidáns

Hosszú kutatások sora bebizonyította, hogy a gyümölcsökből és zöldségekből nyert antioxidáns sokkal hatásosabb, mint a tablettás formában szedett. Valószínűleg azért, mert a tápanyagok bonyolult keveréke található meg minden zöldségben és gyümölcsben. Ezek együttes hatása pedig nagy valószínűséggel sokkal erőteljesebb, mint magában az antioxidáns. Így hát - mivel az antioxidáns bevitel mindenki számára nagyon fontos - érdemes azt kellemesen, gyümölcsfogyasztással megvalósítani.