Az edzés növelheti a fiatal felnőtt nők csontsűrűségét. Számos tényező, mint a terhelési intenzitás, a specifikus helyek, amelyekre ez az erőhatás kihat és az elszántsággal végzett edzési program a hatékonyság fontos meghatározói lehetnek. A fokozott intenzitású terheléses edzés (pl. nagy erőfeszítés) szintén eredményezheti a testfelépítés és az izomerő változását. Annak ellenére, hogy a csontváz magas intenzitású megterhelését felölelő fizikai aktivitás javallott a fiatal felnőtt korúak számára az optimális csonttömeg elérése és megtartása céljából, hatékonysága azonban valamilyen hormonális rendellenesség, helytelen táplálkozás, vagy túlfeszítettség esetében nem észlelhető (Kohrt et al, 2004).

szítettség esetében nem észlelhető (Kohrt et al, 2004). Az a vizsgálat, amelyben 18-26 éves korú nők vettek részt, egyoldalú koncentrikus és ekcentrikus izokinetikus ellenállási gyakorlatokat tartalmazó 5 hónapos edzés után azt mutatta, hogy a gyakorlatokkal felölelt kéz- és a lábcsontok sűrűségében volt tapasztalható javulás. Ezáltal megerősítést nyert, hogy az edzésnek ez a módja a programmal felölelt végtagokban lévő erő növekedéséhez vezet (Nickols-Richardson et al, 2007). Kiderült, hogy a testgyakorlatok igen hatásosak azoknak a fiatal nőknek az esetében is, akik ismeretlen eredetű osteoporosisban szenvednek (Bergstrøm, Brinck és Stääf, 2008).

A fizikai tevékenység jelentőségét alátámasztó számos bizonyíték egyike az a finn kutatás, amellyel 35-40 éves nőket vizsgáltak, akik olyan erős hatású edzéseken vettek részt, mint a step aerobik. Hat hónap intenzív edzés után csontsűrűségük megnövekedett (Ahola et al, 2009).

Egy másik finn kutatás is azt mutatja, hogy a 35-40 éves korú nők esetében a testgyakorlatok effektív intenzitása elérhető olyan normális fizikai tevékenységgel is, mint a futás és ugrálás. A gerincoszlop ágyéki részén elért pozitív hatás nagyobb intenzitású gyakorlatok esetében jelentkezett, a sarokcsontban pedig a kisebb intenzitású gyakorlatok eredményeként. Ez arra utal, hogy a gyakorlatok hatása specifikus a csontrendszer egyes részeire. (Vainionpää et al, 2006).

Kolle, Klungland és Sundgot-Borden (2005) megállapították, hogy a súlyhordás által végzett magas és közepes szintű a fizikai tevékenység (séta, labdajátékok, tánc, fitness, aerobik, futás, jogging, sielés, harművészetek, tornászás, erőedzés, és ütővel játszható játékok) pozitív hatással vannak a csontrendszer néhány régiójának csonttömegére.

Csontritkulás és a sport

Ebből is láthatjuk, hogy a sport jó hatással van a csontritkulás előfordulásának csökkentésére. Aki heti 3-5 órát edz, jó eséllyel később vagy egyáltalán nem néz majd szembe a csontritkulás kínzó állapotával. Különösen oda kell figyelniük a nőknek, hiszen ők kiemelten veszélyeztetettek menopauza után.

forrás:  Dr. Ihász Ferenc: A fizikai aktivitás és a minőségi öregedés - Aktív életvitel időskorban