Értelmi akadályozottság alatt általános értelemben olyan pszichés funkciók fejlődésbeli lemaradását értjük, amelyek korlátozzák az individuum szocioadaptatív mechanizmusait, ez nem lévén képes ennek folytán alkalmazkodni a folyamatosan változó környezeti feltételekhez. Globális fogyatékosságként tekinthető, hiszen jelentősen befolyásolja mindazon területeket, amelyek szervesen részt vesznek a mindennapi adaptatív tevékenységben. Érintett tehát az értelmi, affektív, pszichomotoros és adaptatív viselkedés fejlődése.

Az értelmi akadályozott gyerekek mozgásos sajátosságainak feltérképezése mindenkor elengedhetetlen egy megfelelő fejlesztési terv kidolgozásához. Tüzetesen ismernünk kell minden gyerek képességeit. Ismerve a normális fejlődési görbét, fel kell térképezni a tanulók erőnlétét, álló képességét, izomtónusát, a csontrendszeri integritást vagy az esetleges funkcionális vagy organikus rendellenességeket, bármely olyan szomatikus tényezőt, mely kiemelt figyelmet igényel a későbbi fejlesztés során (Payne,1999).
Az értelmi fogyatékos gyerekek körében gyakoriak a szomatikus elváltozások. Nem feltétlen mozgássérülésről van szó, hanem olyan minimális diszfunkciókról, melyek egy adott kórkép részeként organikus vagy funkcionális szinten akadályozzák a mozgásfejlődés természetes menetét.

Játék és mozgásfejlesztés

A játék és mozgás között szoros összefüggés van. Elválaszthatatlan egységben jelenik meg. Ezzel a nézőponttal Kovács Görgy és Bakosi Éva szerzőpáros is egyetért. Ők behatóbban vizsgálták a játék és mozgás illetve a játék és kognitív fejlődés közti összefüggéseket főként az óvodás kortól kezdődően. Abból indulnak ki, hogy az óvodás korú gyermek életében a mozgás meghatározó fontosságú és a nagy mozgásigény kielégítésére ebben az időszakban csak a játék képes, mivel a játék intrinzik motiváción alapul és folyamatos cselekvési lehetőséget biztosít. Ennek kihasználása lehetővé teszi a nagyszámú  ismétlést s ezáltal a mozgások belsővé válását.
Az előző életszakasz főként szenzoros ingerekre alapozó játékait felváltja ebben az időszakban egy sokkal szélesebb spektrumú játéklehetőség. Ha a család és óvoda megfelelőteret és lehetőséget biztosít rá, bátorítva a játékot, az óvodáskorú gyermek számos nagy- és finommozgást tapasztal meg és gyakorol be. A különböző mozgástípusok elszigetelt begyakorlása nem köti le a gyerek figyelmét, csak rövidtávon alkalmazható. A játék viszont megfelelőkeretet biztosít, célszerűvé teszi a mozgást hosszú távon serkentve az érdeklődést az óvodás koron át az iskolás korban is.
Tipikusan megjelenő játékbeli mozgásformák a csúszás, mászás, kúszás, bújás, szaladás. Ezek rendszeres gyakorlása mind több és több mozgásos tapasztalathoz juttat, növeli az erőnlétet, a terhelhetőséget és karban tartja a fizikai- fiziológiai kondíciót. A játékok sokfélesége pedig lehetőséget ad a különböző társadalmi funkciók, mozgásformák, emóciók megtapasztalására.

 
A ritmus szerepe a fejlesztésben

A ritmus és mozgás, ritmus és percepció kérdése nem új keletű. Már az ókorban is sok pedagógiai tevékenységet alapoztak ritmusra, mozgásra mivel ezek „edzeni látszanak az emberi elme élességét”(Platon, I.E., in: Payne, K.1999. )
A ritmus fogalma nem csak a zenében honos, ez áthat minden tevékenységi területet, külső és belső lüktetést biztosít az embernek. Így beszélhetünk biológiai ritmusról (légzőritmus, szívritmus, agyhullámok ritmusa), mozgásbeli ritmusról vagy tempóról (járás ritmusa, tánc, írás, beszédritmus, stb.),természeti ritmusokról vagy ciklusokról és zenei ritmusokról.

Általános értelemben rendszeres impulzusokat, mozgást jelent. Rodica Popescu meghatározása értelmében a ritmus szenzorosan felfogható egységek egymásutánisága, amelyeket az idő részegységekre bont. Bakos Ferenc nyelvész az előzőnél tágabb és precízebb meghatározást ad: “Bizonyos folyamatoknak, mozgásoknak a szabályos időbeli tagolódása, ismétlődése, tagolódása, hullámzása; irodalmi és zenei értelemben véve a hangok sorának időbeli rendje, egymáshoz való időrendi viszonya,a hangsúlyos és hangsúlytalan illetve a hosszú és rövid részek szabályos egymás utáni váltakozása; tágabb művészeti értelemben pedig hasonló vagy azonos elemek szabályos visszatérése által történő térbeli vagy időbeli tagozódás,folyamatos, könnyed ,eleven mozgás.”
Többszörösen bizonyított tény, hogy a mozgásos ritmusok jelentősen hozzájárulnak a tanulási folyamatok eredményességéhez. A ritmusos mozgásos tapasztalathoz kötött tanulás idő tartamát tekintve gyorsabb, a bevésés tartósabb és precízebb. A személyes kivitelezés és átélés pozitív töltetet biztosít. Fiziológiai szinten vizsgálva a folyamatot mindkét agyfélteke bevonódására szükség van ahhoz, hogy a ritmikai elemeket dekódoljuk. A bal agyfélteke a szukcesszív impulzusok rendjét és összefüggéseit fogja fel, míg a jobb hemisféra képes egységként értelmezni azokat. Csakis az agylebenyek együttes és zavartalan működése eredményezhet egységes és harmonikus zenei képességeket, fokozottan értve ezt a ritmikai oldalra. Ha egy személy kórosan jobb centrált, csak az egységet lesz képes felfogni és a részekre bontás híján, nem lesz képes azt elsajátítani, legyen szó mozgásos vagy zenei ritmusról. Ezzel ellentétben a fokozottan bal centrált, bár képes lesz elsajátítani a részegységeket, a reprodukció egészét tekintve nem lesz harmónikus, összefüggő.

A ritmus csakis valamely mozgással egybe kötötten kelhet életre. Ilyenként beszélhetünk hangszeres ritmusról, melyet a hangszeres zene által tapasztalhatunk meg (vagy mozgásos ritmusról, melyet egy adott cselekvés során hozunk létre.
A fentiek értelmében nem nehéz tehát átlátni, hogy a ritmus bevonása a tanításba elengedhetetlenül szükséges főként akkor, ha az agyféltekék együttműködését kell serkenteni. Az értelmi fogyatékosok csoportjára ez fokozottan igaz.
A zene és testi mozgás elválaszthatatlanok a ritmikus nevelésben.
A körjátékok, népi gyermekjátékok, társas játékok és páros szökdelők túlnyomó részt a ritmusra alapoznak. Megjelenik bennük az egyenletes lüktetés és váltott tempó a leg változatosabb formákban. Ahhoz, hogy a játék élvezetes legyen, a gyereknek igyekeznie kell a kért ritmust betartani, a tempónak megfelelni. Az ilyen típusú játékok fokozottan fejlesztik a ritmikát a nagy mennyiségű cselekvéses tapasztalat által

Forrás: Varga: Tanítási folyamatban rendszeresen alkalmazható speciális játékos mozgásfejlesztő program értelmi akadályozott kisiskolások számára.

Mozgásfejlesztés jótékony hatásai

A mozgás fontossága, az értelem és a komplex személyiségfejlődés közötti szoros kapcsolat már régóta kimutatható. A mozgásfejlesztés kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen kinőve a mozgékony gyermekkort a munkahelyén egész napokat kell végigülnünk. Ezért igen fontos a mozgásfejlesztés, ugyanis egyértelműen befolyásoló hatással bír a személyiségfejlődésének egészére. Így hát érdemes egészen kicsi korban elkezdeni a mozgásfejlesztés valamely formáját, hiszen hosszú távon mindenképpen hatalmas segítséget jelenthet szervezetünknek.