Történelmi  puzzle

Nem panaszkodhat napjaink felnőtt generációja Magyarországon, tágabban nézve Közép-Európában arra, hogy unalmas sors adatott volna meg számára a huszadik század végén, a huszonegyedik század elején. A posztszocialista átmenet évei viharos történéseket hoztak. Különösen hálás lehet a sorsnak a társadalomtudományok, s így a közgazdaságtan iránt érdeklődő szakember azért, mert kérdések kifogyhatatlan sora vár megválaszolásra. De talán túl sok puzzle vár kirakásra, és túl sok, vagy talán túl kevés válasz született napjaink alapvető kérdéseire. A már szocialista rendszer idején is élt emberek az összeomlás után sok mindent tisztábban látnak a korábbi időszakról. A rendszerváltás óta eltelt másfél év-tized tudományos megítélését illetően már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Benne élünk, bennünk él a kor. Túl közel van ahhoz, hogy igazán megértsük, hogy a mindennapok mozaikköveiből összerakjuk a történelmi képet: hol vagyunk, hova megyünk? De túl közel van ahhoz is, hogy ne próbáljunk nap mint nap újabb kis darabot elhelyezni a történelmi puzzle-ben, vagy éppen az összes eddigi részecskét újra- meg újra elrendezni.
Csaba László előbb angolul majd – átdolgozva – magyarul megjelent könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy összegezze az elmúlt másfél évtized nemzetközi és hazai irodalmát, s maga és mások számára „összerakja” a történelmi puzzle-t, megírja „a posztszocialista rendszer” kritikai politikai gazdaságtanát.

A feladat ahhoz hasonlítható, mint amikor egy több tízezres vagy százezres kirakóból a tengert, vagy az égboltot kell összerakni, s nincs segítő kép a kirakós játék dobozán.
A kis részletek nagyon sokféle lehetőséget kínálnak: viharos vagy békés tengert, öblöt vagy nyílt óceánt, északi hűvös vizeket, bársonyos mediterrán tengert, trópusi óceánt. Nem mindegy, hogy melyiken hajózunk vagy süllyedünk. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a témához mindenki ért, hisz benne élünk. Ugyanakkor a tanulságokat sokszor a legavatottabbak, vagy a legfelelősebb pozícióban lévők sem akarják érteni. Sokszor félszavakból is értjük egymást, máskor egy könyv is kevés, hogy megszívleljük a tanulságokat.

Csaba László azonban optimista, és érezve az írástudók felelősségét magyar nyelvű
könyvével segíteni akarja a helyes válaszok és döntések megtalálását. A „jelen kötet eredeti változata angol nyelven született, mert a benne tárgyalt témakörök a közgazdaságtan világpiacának élénken vitatott, nyitott kérdéseiről szólnak, s magam is a nemzetközi eszmecseréhez kívántam hozzájárulni. Ugyanakkor tudjuk, hogy ’egyetlen nép sem lett naggyá más nyelvén, csak a magáén’. Ez pedig egyfajta kötelezettséggé teszi azt, hogy felismeréseinket a magyar nyelvű szakmai és szélesebb közélet szereplői számára is közvetlenül hozzáférhetővé tegyük... A magam részéről, a skandináv és a közép-európai hagyományokat követve feladatomnak tartom a közvélemény alakítását és a közélet homlokterében álló napi vitákban a pártatlan tárgyilagos tájékoztatást”.
 
Ami igazán izgalmassá teszi ezt a kísérletet az az, hogy nem a kész képet kapjuk meg,
amit vagy elhiszünk, vagy nem, hanem izgalmas szellemi társasjáték részesei vagyunk
– ha rászánjuk az időt és energiát, s végig követhetjük a puzzle darabjainak egymás utáni elhelyezését. Egyetérthetünk vele, vitathatjuk, s magunk értelmezésében máshova is rakhatjuk a kép darabjait. E tanulmányban néhány, a könyv egészén végighúzódó izgalmas kérdést emelek ki, hasonlóan vagy kissé eltérően rakva ki a puzzle-t. Ám sok mindent nem érintek, azokban a kérdésekben meghagyva a szellemi társasjáték, együtt gondolkozás örömét az olvasónak.


A könyv felépítése
A szerző nem babonás, 13 fejezetben foglalja össze mondanivalóját. Az első rész (az első négy fejezet) egyrészt elemzi az átalakuló országok statisztikai adatait, másrészt összegzi az elméleti kutatások eredményeit. Már itt felmerül a szabályozás és az intézmények mi-nőségének központi szerepe. A második részben (az ötödiktől a kilencedik fejezet) a globális kérdéseket vizsgálja, megkülönböztetve a globális és az európai hatásokat. A közép-kelet-európai átalakuló országok példáján keresztül, a külső és belső körülmények kölcsönhatását elemezve kifejti az átalakulás elméleti keretét. A harmadik rész (a tizedik és tizenegyedik fejezet) az előzőekben kifejtett elméleti keretet, vizsgálati módszert veti össze két kivételnek tűnő ország, Oroszország és Kína tapasztalataival, mivel sokak szerint ezek fejlődése minden elméletet megcáfol. Csaba László izgalmas kísérletet tesz az elméleti magyarázatra. A negyedik részben (az utolsó két fejezet) a példák és ellenpéldák vizsgálata után visszatér az elmélethez, kiemelve az intézmények, a szabályozás és a fenntartható gazdasági fejlődés fő összefüggéseit. A könyv sokoldalúan megerősíti, hogy „a formális intézmények működésének meghatározó szerepe van... a piac fejlődésgeneráló és modernizációs jellegének kialakulásában, illetve annak hiányában”.

forrás: Muraközy László: A történelmi puzzle - Szellemi társasjáték Csaba László

Az megunhatatlan szórakozás: puzzle

Mindegy, hogy egyedül vagy a családdal, hogy tíz vagy tízezer darabból raksz össze egy képet, a puzzle garantálja az önfeledt kikapcsolódást. Kirakhatsz egy várost, egy tájképet vagy épp Fülest a Micimackóból, látni, ahogy darabról darabra épül egy kép – ez a puzzle igazi varázsa. Háromtól százhárom éves körig mindenki számára ajánlott legalább egyszer kipróbálni a puzzle varázslatos világát – hogy aztán soha többé ne tudja majd abbahagyni.