Rubik Ernő 1975.-ben igényelte a kocka szabadalmaztatását, de csak 1977-ben kapta meg. Még ennek az évnek a végén megjelentek itthon az első Rubik kockák és ezzel a játék önálló életre kelt. Öt évvel később, csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot vettek belőle, ami nem kis teljesítmény, ha belegondolunk, hogy ez azt jelenti: minden tizedik embert rabul ejtette az új logikai játék! Ezzel párhuzamosan indult a külföldi terjesztése is egy amerikai játékcégen keresztül. Nagyon rövid idő alatt népszerűvé vált az egész világon, és még ma is népszerű.
A feltaláló 1944. július 13.-án Budapesten született. Édesapja repülőgép mérnök, aki egy vitorlázógép-gyártó céget alapított. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1967-ben építészmérnöki diplomát szerzett. 1971.-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán, ahol szobrászatot, majd építészetet tanult. 1968.-1975. között építész-tervezőként dolgozott. 1970. és 1988. között pedig az Iparművészeti Főiskola tanársegédje, majd adjunktusa, végül docense lett. A "...És játék" című lap főszerkesztőjeként dolgozott 1982/1983-ban. 1983-tól a Rubik Stúdió vezetője. 1982.-1988. között három alapítványt hozott létre. 1987-ben lett címzetes egyetemi tanár, 1990.-tol o a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, ahol 1996. óta tiszteletbeli elnöke. 1983-ban Állami Díjjal, 1995.-ben életművéért Gábor Dénes-díjjal tüntették ki. 2007.Március 15.-én megkapta a már rég megérdemelt Kossuth-díjat. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik: Rubik-kocka (1975.), Kígyó (1977.), Bűvös négyzetek (1985.). Jelenleg szoftver- és építészeti témákkal, valamint számítógépes játékok készítésével foglalkozik.
Rubik Ernő eleinte a 2×2×2-es kockát szeretett volna létrehozni Az első probléma a kocka összeállítása volt: nem tudta, hogy hogyan lehetne mind a három tengelye körül elforgathatóvá tenni a kockát. Rubik először gumigyűrűkkel próbálta egymáshoz rögzíteni a kis kockákat, de ez így nem sikerült, mivel egy idő után a gumiszalagok elszakadtak. Próbálkozott mágnesekkel is, de úgy könnyen szétesett a kocka. A problémát úgy oldotta meg, hogy a kocka elemeit olyan alakúra faragta ki, hogy azok az alakjuknál fogva tartsák össze magukat. Később különböző színekkel jelölte meg az oldalakat, hogy jobban lássa, hogy hogyan mozognak egymáshoz képest. Rubik Ernő - saját bevallása szerint - csak a végleges konstrukciós és formai kidolgozás után ismerte fel, hogy a kocka nemcsak az eredeti célra alkalmas (térbeli mozgások szemléltetésére), hanem egyben jó játék, így értékesíthető is. Az alkotás színezésére Rubik Ernő külön gondot fordított; a kocka szabványos színezéssel bír: két-két átellenes (párhuzamos) oldal színei a sárga komponensben különböznek; tehát így lesz a fehérből a vele átellenes sárga, a pirosból a narancssárga, a kékből a zöld. Végül a legfőbb dolog, amiért a kocka ekkora siker lett: hogy 3 dimenziós, és akárhogy is mozgatjuk. a játék egy darabban marad.
Az egyedülálló játékról azóta már számtalan szállóige született:
"A kocka és annak nem könnyen, de végül is megszerezhető eredménye lehetővé tette számomra, hogy csakis azt csináljam, amit szeretek. Nincsenek más irányú elkötelezettségeim, olyan kényszereim, ami miatt, sajnos, az emberek közül sokan a munkát negatív fogalomként értelmezik. Nem olyan pozitívumként, mint ahogy én gondolkodom róla. Persze megértem őket, hiszen a "kényszermunka" nem jó dolog. Az önkéntesen végzett értelmes tevékenység viszont nagyon is. Az élet sok mindent produkál, s én csak azt tudom kívánni mindenkinek, hogy valamilyen módon eljusson idáig. Persze minden tevékenységben meg lehet találni azt a bizonyos értelmes mozzanatot. Néha nehéz." /Rubik Ernő/
"Nem vagyok az a típus, aki mindig szeretne túltenni önmagán, szeretné meghaladni azt, amit egyszer már megcsinált. Az a lényeg, hogy amivel foglalkozom, abban örömömet leljem." /Rubik Ernő/
"A legegyszerűbben kirakható szín a kockán: a fekete. Egyszerűen távolítsd el a kis színes matricákat a kockáról és így a kocka minden oldala visszakapja eredeti színét (fekete lesz). Az utasítás szerint, ez azt jelenti, hogy a feladvány meg van oldva!" /Steve Rubenstein/
"A kockázás megkívánja, hogy az arra vállalkozó a szó eredeti értelmében tudományt teremtsen. Kísérleteket kell kidolgoznia, elméleteket kell építenie, hogy majd elvesse azokat és másként próbálkozzon. Ez az egyetlen olyan rejtvényjáték, amely a megoldásra törőtől egy egész tudomány megalkotását kívánja meg" /Bernie Greenberg/
Mesterséges Intelligenciakutató "Álmodott-e vajon Rubik és Ishige arról, hogy találmányuk olyan metaforát, olyan modellt ad az emberek kezébe, amely átérezteti velük mindazt, ami mély és szép a természettudományban?" /Douglas R. Hofstadter/ Az MIT fizika professzora
"Olvastam egy cikket, azt akarta elhitetni velem a szerzője, hogy létezik egy mindhárom irányban elforgatható kocka. Én azonban bebizonyítottam, hogy ez lehetetlenség." /Ismeretlen/ Rubik Ernő egyik hallgatója
Így hát nem csoda, ha számtalan díjat mondhat magáénak a feltaláló ezért a különleges játékért. Elnyerte az 1978.-as magyar BNV-díjat, majd a Kulturális Minisztérium 1979.-es nívódíját. Egy évvel később, 1980-ban több országban nyert díjakat: így Angliában, Németországban, Franciaországban. Angliában például a Toy of the Year 1980. (az év játéka) díjat is megnyerte, amelyet minden évben csak egyetlen játék kapja meg. 1981-ben pedig a New York-i Museum of Modern Art (a modern művészet múzeuma) a kockát felvette építészeti és design gyűjteményébe.
forrás. rubik.hu
Az elme doktora: a logikai játék
A logikai játék nem pusztán jó szórakozás és kiváló kihívás, hanem egy természetes módja annak is, hogy az ember formában tartsa elméjét. Mindegy, hogy régimódi, vagy modern a logikai játék, hogy színes, fából vagy papírból készül, a lényeg, hogy lekösse az ember figyelmét és összpontosításra késztesse. Gyermekkorunk kedvence logikai játéka lehet, hogy nagyapánk fiatalkori szórakozása, és az is meglehet, hogy unokánk kedvence is lesz.
