Christian Rosenkreutz (1378-1498) volt az, aki a XV. században a rózsakeresztes testvériséget életre hívta, és ezzel a csaknem négy és fél évszázadig tevékeny rózsakeresztes áramlatot megalapította.
Rudolf Steiner sok oldalról mutatta be a rózsakeresztesek életét és tevékenységét. Johann Valentin Andreae viszont négy fontos írást hagyott hátra, melyek exoterikus adatokat tartalmaznak róluk. Végigszenvedte a harmincéves háború szomorúságait és gyötrelmeit. Hivatása szerint protestáns teológus volt Németországban, különféle irodalmi műveket írt. Fiatal korában barátságot kötött egy jelentős rózsakeresztessel, Besolddal, akitől fő művének inspirációját kaphatta, és rózsakeresztes inspirációban volt része. Andreae könyve: Die Chymische Hochzeit des Christian Rosenkreutzs (1759) egy rózsakeresztes beavatás leírását tartalmazza, imaginatív módon. A két írás: Fama Fraternitatis és a Confessio Fraternitatis Christian Rosenkreutz élettörténetét tartalmazza, amely nagy keleti utazásokkal kezdődött.
Leírja továbbá a Fama, a testvéri közösség elveit, céljait és tevékenységét is, valamint Christian Rosenkreutz halálát, aki János evangélistához hasonlóan legendás öregkort ért meg. A Fama összefoglalja munkájának közvetlen céljait is. A Confessio kiterjed a rózsakeresztesek tudományos tevékenységére, a kísérleti fizikára és kémiára, melyről Rudolf Steiner A Rózsakeresztes Kereszténység (Neuchatel, 1911. szeptember 27. és 28.) második előadásában mélyreható leírást ad. Andreae negyedik írása: Reformation der ganzen Welt messzemenő indítványokat tartalmaz az országok szociális struktúrájának javításáról. Goethe ismerte a Chymische Hochzeitet, és a rózsakeresztesség megjelenésének korszakát is tanulmányozta.
Így született meg 1784-ben, 35 éves korában a rózsakeresztes költemény: Die Geheimnisse (Rejtelmek), mely befejezetlen maradt, de mégis tökéletes szellemi erővel hat. Goethe ebben a költeményben megszólaltatja a rózsakeresztes üdvözlést: „Ki fűzte a kereszthez a rózsákat?” Rudolf Steinertől tudjuk, hogy a XIX. században – „misztérium-árulás” következtében – a rózsakeresztes impulzus lassan eltűnt a történelem színpadáról. Amos Comenius (Komensky, 1593-1670) a filozófus és pedagógus Morvaországból menekült Sárospatakra – Szent Erzsébet szülővárosába –, és az ottani kollégium tanítójaként működött. Mint a cseh testvérek (morva testvéreknek is nevezik őket) rendjének tagja, súlyos üldöztetéseknek volt kitéve. Sárospatakon Rákóczi Zsigmond fejedelem és anyja barátsággal fogadták és támogatták. (lásd Edith Biewand: Jan Amos Comenius, Heilbronn, 1971) Comenius világhírű tankönyvét, az Orbis Pictus-t éppen Sárospatakon írta és rajzolta, melyből Goethe, mint gyermek, nagy lelkesedéssel tanult. Több kisebb írásművét is itt alkotta meg, és egy nagy művön dolgozott itt, a Pansophia c. könyvén.
Szent Mihály Szövetség - 2003. Június -1-Rudolf Steiner többször beszélt Comenius működésének keleti-arab elemeiről [előző életében Harun al Rasid tanácsadója volt], de – és ezt már sokkal kevesebben vették észre – annak rózsakeresztes befolyásoltságát is leírta. Comeniusra úgy tekint az emberiség, mint a nevelés művészetének atyjára, melynek megalapítására életét szentelte, hangsúlyozza Rudolf Steiner. Az iskola, ahol dolgozott, Sárospatakon ma is fennáll. Comenius – ismételt üldöztetése miatt – vándoréletet élt, mégis csodálatos irodalmi életművet teremtett. Ennek az életműnek befolyása jelentkezik olyan szellemi nagyságoknál, mint Leibnitz, Herder és Goethe, akik megemlékeznek arról, hogy Comeniusnak mit köszönhetnek.
Nagy Emilné, dr. Göllner Mária :A Rózsakeresztesek Részletek az Emlékiratok I. kötetéből
Mit is jelent a Rózsakereszt?
A Rózsakereszt, mint szimbólum, melyet a rózsakeresztesek maguknak választottak, a különféle jelentésekkel bír. Egyrészt a feszület, melyen Krisztus holtteste függ, arra a tényre mutat, hogy Krisztus az emberiségért meghalt. Illetve a rózsákkal körülfont kereszt arra emlékeztet, hogy Krisztus értünk feltámadt a halálból – ezt szimbolizálja a Rózsakereszt. Az emberre vonatkoztatva a Rózsakereszt többek között úgy is átélhető, hogy a kereszt fája a halódó testet, a rózsák a magasabb Ént testesíti meg.
