A gimnasztika szerepe a versenysportban, mint a gimnasztika egyik legfontosabb alkalmazási területén, a következőkben foglalható össze:

A motoros képességek fejlesztésének megalapozása, általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok alkalmazásával, ahol a lehető legtöbb gyakorlatvariációt alkalmazzuk, elő- készítve az egyes szervrendszereket az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ízületi mozgékonyság és hajlékonyság, továbbá a mozgáskoordináció hatékony fejlesztésére, tekintettel az életkori sajátosságokra és a fejlesztési lehetőségek szenzitív időszakaira (lásd: Gimnasztika gyakorlatok, gyakorlat sorozatok, gyakorlat-láncok általános tervezési szempontjai fejezet).

Az edző feladata, - a sportági kiválasztás után - tanítványai motoros képességeinek felmérése, és tesztelése. Ebben a folyamatban az edző, tulajdonképpen azt is felméri, hogy mennyire támaszkodhat az iskolai testnevelés által nyújtott általános fizikai előképzettségre. Amennyiben a fizikai előképzettség nem biztosítja a sportágra specializált ké- pességek fejlesztését, úgy ezt a feladatot el kell végeznie. A gimnasztika rendkívül gazdag mozgásanyaga, a gyakorlatvariálási szempontok ismeretében, ehhez az elkerülhetetlen edzői feladathoz nyújt segítséget.  

1. A sportág-specifikus motoros képességek fejlesztésének megalapozása, olyan sokoldalúan képző gyakorlatok alkalmazásával, ahol azokat a gyakorlatvariációkat alkalmazzuk, amelyek szerkezeti összetevőikben hasonlítanak a sportági mozgásanyagra, a sportágon belüli versenyszámokra, technikai elemekre. Ezeket a gyakorlatokat sportág-specifikus célgimnasztikai gyakorlatoknak nevezzük. A sportágspecifikus előkészítő, célgimnasztikai gyakorlatok az egyes szervrendszereket előkészítik az speciális erő, a speciális állóképesség, a speciális gyorsaság, a speciá- lis ízületi mozgékonyság és hajlékonyság, továbbá a speciális mozgáskoordináció hatékony fejlesztésére. Az életkori sajátosságok és a fejlesztés szenzitív időszakainak figyelembevétele ebben a felkészítési időszakban is nagyon fontos.  
2. A sportág-specifikus motoros képességek fejlesztése, olyan speciálisan képző gyakorlatok alkalmazásával, ahol azokat a gyakorlatvariációkat alkalmazzuk, amelyekben domináns szerepet kapnak a sportág-specifikus térbeli -, időbeli -, erőbeli öszszetevői, továbbá a gyakorlatok végrehajtásához rendelt terhelési összetevők, mint az alkalmazott ellenállás nagysága, az ismétlések száma, a szériák száma, és a szériák közötti pihenőidők mértéke.
3. A sportág-specifikus motoros képességek szinten tartása, megőrzése olyan speciá- lisan képző gyakorlatok alkalmazásával, ahol azokat a gyakorlatvariációkat alkalmazzuk, amelyekben továbbra is jelen vannak a sportágra jellemző térbeli -, időbeli -, erőbeli -, valamint a gyakorlatok speciális terhelési összetevői, amelyek hosszabb távra is biztosítják az eredményes versenyzéshez szükséges motorikus képessé- geket.  
4. A bemelegítés, olyan gyakorlatok alkalmazásával, amelyek a szervezetet előkészí- tik az edzésfeladatok eredményes végrehajtására, illetve a versenyzésre, továbbá csökkentik a sérülés esélyét.  
5. A levezetés, olyan izmokat elernyesztő, mérsékelten nyújtóhatású, továbbá alacsony intenzitású futás, járás gyakorlatok, amelyek elősegítik az izmok regeneráló- dását, a keringési rendszer csillapítását, a terhelés hatására felhalmozott égéstermékek, salakanyagok, kiürülését a szervezetből, elősegítve a pihenési folyamatokat.

Dr. Metzing Miklós: Gimnasztika

Fejlesztő torna gimnasztikával?

Személy szerint nem ajánlom a gimnasztikát a fejlesztő torna helyett. Ha észrevesszük, hogy gyermekünk kicsit ügyetlenebb a mozgás területén, kérjük ki szakember segítségét. Ilyenkor felméréseket készítenek a kicsivel, és felmérik a hiányosságokat és fejlesztésre szoruló területeket. A fejlesztő torna lényege pont az, hogy az előzetes felmérés után segítsen a gyerekenk a mozgás fejlesztésben.