Az egészséges táplálkozás és a táplálék hasznosulása

Fontos, hogy ismerjük az egészséges és egészségtelen, a szervezet számára felesleges tápanyagokat, valamint, hogy hogyan tudjuk karbantartani a táplálék felszívódásában nagy szerepet játszó tápcsatornát a szájunktól kezdve a végbélig. Nem kevésbé hangsúlyos a tápanyagok beszerzése és hogy milyen konyhai eljárásokat alkalmazunk. Gyermekünk táplálásánál az egyik legfontosabb, hogy mikor milyen tápanyagokat vezetünk be az étrendjébe, azaz, csak akkor vezessünk be új dolgokat, ha már megérett az emésztőrendszere a feldolgozására!  Mindannyian halljuk a sajtóból, hogy az allergiás megbetegedések is jelentősen megnőttek. A tudományos kutatások bebizonyították, hogy ennek oka lehet a túl korán, vagy túl későn bevezetett tápanyagok. Tehát jegyezzük, meg, hogy a gyermekink egészsége nagymértékben a mi kezünkben van,(kevés függ külső erőktől.)

Tápcsatorna egészsége

Az emésztő rendszer egy intelligens védelmi rendszere is egyben a szervezet és a külvilág között, három védelmi vonala révén:

Mikroflóra, barrier: 1014 baktérium véd minket az érkező kórokozókkal szemben
Bélszövetek: 400 m2felület, mely szelektív szűrő: a kórokozókkal szemben véd, a tápanyagokat átengedi

Immunfunkciók: Immunrendszerünk mintegy 70%a található a bélrendszerben
Tehát tudjuk „az vagy, amit megeszel”, az étel gyógyszer vagy méreg, csak rajtunk áll melyik utat választjuk. Ez különösen igaz a csecsemőkori táplálásra.
Az élet kezdetén a táplálással, a sejteket felépítő anyagok bevitelével alapozhatjuk meg (már a várandósság ideje alatt) a későbbi egészséges életet, vagy vehetjük kezdetét hosszan tartó, vagy akár az egész életen át az életminőséget rontó krónikus betegségnek (magas vérnyomás, magas vérzsír szint, allergia, bőrbetegségek, fogászati betegségek, emésztőrendszeri kórképek, stb).
Fontos alkotóelemek a bélrendszerben a pro-, és preboitikumok, amelyek az újszülött kortól megtalálhatók a szervezetünkben, az anyatej is tartalmazza. A prebiotikumok fontos hatással vannak a bélflórára, székelési szokásokra, a széklet konzisztenciájára, és a fertőzések lefolyásának idejét rövidíti. A kisgyermek korban kialakuló táplálkozási szokások rendszerint egész életen át megmaradnak. Egy túlsúlyos kisgyermekből pedig nagy eséllyel válik túlsúlyos, cukorbeteg, köszvényes, magas vérnyomásos, ízületi betegségekkel küszködő felnőtté.

Megalapozás : A szoptatás

Készüljön fel arra még a szülés előtt, hogy kizárólagosan igény szerint szoptassa újszülöttjét. Ezt beszélje meg a szülészorvossal, szülésznővel és kérje, hogy a születést követően tegyék mellre az újszülöttet, és ha lehet, még az első órákban szoptassa meg! Különös jelentősége van az előtejnek (colostrum) a gyermek bélflórájának kialakításában! Az anyatej gyermekünk kizárólagos és legfontosabb tápláléka legalább 6 hónapos korig. Ennek tudományosan bebizonyított alapja, hogy a gyermek bélcsatornája erre a korra „érik meg” arra, hogy a mesterséges táplálást, a szilárd ételeket fel tudja dolgozni. Annak érdekében, hogy a csecsemők a legegészségesebben kezdhessék életüket, az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy hat hónapos korukig kizárólag anyatejet kapjanak és azon túl is fennmaradjon a gyermekek szoptatása. A bizottság hangsúlyozza, hogy a kizárólagos szoptatás 6 hónapos kor körüli ideig kívánatos cél, de részleges vagy rövidebb ideig tartó szoptatás is értékes! A szoptatás folytatása a kiegészítő táplálás bevezetése után mindaddig javasolt, amíg az anya és csecsemő ezt kívánják. A szoptatott csecsemők nem éheznek.

Az igény szerint szoptatott gyermekek szabályozzák a saját tápanyagbevitelüket: keresik a mellet, sírnak, elérik, hogy a mama megszoptassa őket A különleges anyagyerek kapcsolat folytatódik(a 6. hónapot követően.) A szoptatás érzelmi táplálék is, anyának és gyereknek egyaránt. Ez hat hónapos kor után is értékes, és élvezetes lehetőség marad mindkettőjük számára. Négy hónapos kor előtt kerülendő a hozzátáplálás, mert az egészen tíz éves korig emeli az allergia kialakulásának kockázatát. Az anyatejes gyermek bélrendszere sokkal fejlettebb, érettebb – ha úgy tetszik ellenállóbb, mint tápszeres társaiké. Tehát nem árt a tápszerrel is megvárni a fél éves kort, természetesen, ha ez a babának és az anyának is megfelelő. Vannak olyan helyzetek, amikor a szoptatás 6 hónapos kor előtt jelentősen lecsökken, vagy akár befejeződik.

Szerencsére a mai korszerű tápszerek anyatej hiányában – élettelen összetevőiben – az anyatejhez nagyon hasonlító összetételben állnak rendelkezésére. A sejtek és a szervezet növekedéséhez szükséges tápanya¬gok, nyomelemek, vitaminok bekerülnek az így etetett gyermek szervezetébe is. Tudnunk kell, hogy ennél a táplálási módnál nagyobb a veszélye a túletetésnek, mert az étkezések ütemét, adagját az etető személy szabja meg – legtöbbször –a cumisüvegben felkínált táplálékkal. A csecsemőkorban mindig egy kicsivel több mesterséges élelmet kapó gyermek, később is hajlamos lesz a túlevésre, ezáltal a túlsúly felhalmozására. Körükben gyakoribb, különösen tehéntej alapú, vassal dúsított tápszerek adása esetén a székrekedés (obstipatió). A szoptatás segít a betegségből való felépülésben is. A beteg gyerekek gyakran nem kívánnak más ételt, mint az anyatejet. A legjobb, ha az anya segít a betegséggel küzdő kicsinek: táplálja, biztosítja a kényelmét és a gyógyszernek számító anyatejjel ellátja, hiszen erre van szüksége. Hasmenéses megbetegedés után az anyatejben lévő növekedési faktorok siettetik az emésztőszervek gyógyulását, regenerációját.


A 6 hónapon át sikeresen szoptatott csecsemőknél a kiegészítő táplálás bevezetését, a WHO ajánlásnak megfelelően, betöltött 6 hónapos kor (180 nap) után javasolja, a mesterséges, ill. vegyes táplálásban részesülőknél viszont 46 hónapos kor között, de semmi képen sem a 4. élethónap (119 nap) előtt! A 6. hónapban még kizárólag szopó csecsemőknél 150
182 napos kor között, nem étkezést kiváltva, hanem lisztérzékenység prevencióként javasoljuk napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában történő adását, amelynek elkészítéséhez lefejt anyatejet vagy forralt és lehűtött vizet használhatnak. A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő igénye szerint. A 46. hónapos korban vegyes és mesterséges táplálásban részesülő csecsemőknél a glutén bevezetése történhet vagy napi fél vagy másnaponta 1 háztartási keksz pépadása formájában ajánlott, amit célszerűen gyümölcshöz, főzelékhez is hozzá keverhetnek vagy a főzeléket habarva, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 2.5g (1 csapott mokkáskanál) lisztet használva. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen! Ezért a fenti mennyiségekre vonatkozó ajánlás pontosan követendő! A 4. élethónap (119 nap) előtt és a 7. hónapban és azután bevezetett glutén növeli a lisztérzékenység rizikóját.

forrás:Helik Gabriella:Egészséges táplálás gyermekkorban

A fiatal életkor és a hatványozottan fontos táplálkozás

A jól működő, egészséges szervezet feltétele, hogy az életkor sajátságos tápanyagszükségletei kielégítése kerüljenek. Nem csak gyermekkorban fontos erre odafigyelni, hiszen a felnőtt életkor rója a legtöbb terhet az ember szervezetése, a hajlott életkor pedig a betegségre való fogékonyság miatt követeli meg a helyes táplálkozást! Érdemes odafigyelni szervezetünk energiaszintjére egész életünk során, tudatosan, helyesen táplálkozni, ha a magas életkor megélése a célunk!